Július 30-án tartják a pilismaróti kavicsbánya beruházás környezetvédelmi engedélyének újratárgyalását, miután a Kúria az elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot. A legfelsőbb bírói szerv indoklása szerint az Alapvető Jogok Biztosa (leánykori nevén: ombudsman) nem kapott lehetőséget a perbelépésre, miközben az ügy környezetvédelmi jellege miatt ezt meg kellett volna adni neki. A tárgyalást eredetileg május végén tartották volna, az egy hónapos halasztásra azért volt szükség, mert Dr. Kozma Ákos (a biztos) jelezte, nem szabályszerűen történt meg a perbelépés lehetőségének közlése, ezért nem értesülhettek róla időben.*

A biztos ennek ellenére később már arról adott tájékoztatást a bíróságnak, hogy mégsem kíván perbe lépni.

A döntéséhez nem csatolt indoklást, pedig a biztosnak címzett, Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület által jegyzet levél alapján az ügy erősen Dr. Kozma Ákos tárgykörébe tartozik. A civilek érvelése szerint, a Dunakanyar közepén egy olyan sóderbánya létesítése, ami egy egész régióra kihat, több ember jogait sérti.

Így sérül az egészséghez való jog, az egészséges környezethez való jog, a nemzet közös öröksége is.

Az egyesület úgy véli, hogy a Kúria korábbi döntésével, amelyben az elsőfokú tágyalás megismétlését rendelte el, az ombudsman meghívásának elmaradása miatt,

„megnyílt a lehetőség arra, – hogy a perbelépés lehetőségével élve – ténylegesen fel lehetne lépni a jövő nemzedékek érdekében. Ezzel egy olyan példát állítva, mely a későbbiekben precedenst teremthetne és a magyar ombudsmani hivatal nemzetközi megítélésben is pozitív szerepet tölthetne be.”

Hozzáteszik azt is, hogy Prof. Dr. Bándi Gyula, a Jövő Nemzedék Szószólója korábban több konferencián is beszélt az emberi jogokról, a biztonságos, tiszta, egészséges, fenntartható környezethez való jogról, egy a levélben szereplő szószerinti idézettben Bándi úgy fogalmaz:

„a fenntartható fejlődési célokat ökológiai alapon kell értelmezni, hiszen az alapvető emberi jogok nem értelmezhetőek az egészséges környezethez való jogtól, illetve a környezet védelmétől elkülönülten, mint ahogy sem a gazdaság, sem pedig a társadalom nem működhet hosszabb távon a környezet védelmét figyelmen kívül hagyva. A jövő nemzedékek érdekeinek védelme, jogai a jelen nemzedékek esetében kötelezettségként jelennek meg. Ennek lényege, hogy a jelen generáció képviselői nem használhatják korlátozás nélkül a rendelkezésre álló javakat, figyelemmel kell lenniük a jövő nemzedékek méltányos érdekeire.”

A gyakorlati megvalósítása a civilek szerint annak, hogy ezek az emberi jogok ténylegesen szerepet kapjanak, az „a június 30-i tárgyaláson a Győri Törvényszéken történhetne meg”.

Levelükben a község nevében megkérik Dr. Kozma Ákost arra, hogy a június 30-ra kiírt perben érdekelt félként szólaljon fel Pilismarót és az egész Dunakanyar lakosságának, a jövő nemzedékének, valamint a természeti kincseinek védelme érdekében, szólaljon fel a kavicsbánya, mint környezetet károsító beruházás ellen.

Telefonon értük utol Korcsák Mónikát, az egyesület elnökét, aki elmondta, levelük egy utolsó próbálkozás arra, hogy az Alapvető Jogok Biztosa a tárgyaláson részt vegyen és ott a jövő nemzedékét képviselje.

Elmondta azt is, hogy az egyesület 2022 május 30-án levélben kereste meg az az új polgármestert, melyben tájékoztatták az Egyesület függőben lévő, a korábbi képviselő-testület felé eddig benyújtott beadványaikról és javaslataikról, és kérték, hogy személyes találkozó keretein belül határozzák meg az együttműködés további lépéseit. A levélre ez idáig nem kaptak választ.

Pilismarót az utóbbi két évben többször is a média középpontjába került, miután 2020-ban kiderült: a váci GM-Pro Kft. egy 1,2 millió négyzetméteres kavicsbánya megépítését tervezte Pilismaróton, ám erről a legtöbb helyi lakos az utolsó pillanatig egyáltalán nem is hallott.

A tervezett beruházás hatalmas felháborodást keltett: miután az egészről utólag értesült lakosság petíciót indított és tüntetést is tartott, a polgármester lemondott, a képviselő-testület pedig feloszlatta magát.