Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lázár János megmentheti a vályogházakat, tavaly a kormány lemondott volna róluk

Tavaly a 444 számolt be róla, hogy a kormány gyakorlatilag halálos ítéletet mondott a vályogházakra: felújításukat a tervek szerint nem támogatnák tovább. Az intézkedés 670 ezer házat érint, Magyarországon a lakosság 14,4 százaléka, majdnem 1,4 millió ember él vályogházban. A kormány a változtatást az EU-s klímaterveknek való megfeleléssel indokolta.

Ma viszont Dr. Keresztes László Lóránt LMP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére adott kormánypárti válasz reményt adhat a vályogházaknak, a benne élőknek, illetve a vályogot környezetbarát építőanyagnak tartóknak (erről később).

Miután a terület májusban önálló tárcát kapott, az eredetileg Palkovics Lászlónak címzett kérdésre Lázár János építési és beruházási miniszter válaszolt.

Lázár válaszában a kérdés komolyanvételéről biztosította az ellenzéki képviselőt, valamint úgy ítélte, a vályogházak mellett is lehetnek „szakmailag alátámasztható” érvek. Türelmet kért a képviselőtől, amíg ő és csapata körbejárják a kérdést, mert

„a kulturális örökségvédelem, az épített környezet védelme, a hagyományápolás és a hagyománymegőrzés szempontjait is figyelembe kell venni.”

Úgy tűnik tehát, hogy Lázár és csapatának közbenjárására lehet mégis megmenekülhetnek a vályogházak.

A kérdés mögött húzódó alapprobléma azonban kevésbé a hagyománymegőrzésről, sokkal inkább a környezetvédelemről, sőt a legszegényebbek rezsijéről és lakhatásáról szól. Magyarország lakóépületeinek energiahatékonysága ugyanis kiugróan rossz, a felújítási stratégia épp ezen változtatna, de a vályogházak értéke annyira alacsony (gyakran elhelyezkedésükből, lakóik szociális helyzetéből adódóan), hogy felújításuk „piaci értéken nem térülne meg”, egyszerűbb lenne lebontani őket a kormány korábbi álláspontja szerint.

A szakértők inkább úgy látják, hogy a vályogból való építkezés nemcsak olcsó, de kifejezetten környezetbarát is. Minimális hulladékkal jár a vályogházak felépítése, de az is lebomlik, hisz teljesen természetes anyagokból készülnek. A Környezettudatos Építők Szervezetének állásfoglalása szerint a vályogházak maradéktalanul megfelelnek természetes erőforrások fenntartható használatára vonatkozó a EU-s rendeleteknek is.

A 20. század elején Magyarországon még a vályog volt a legelterjedtebb építési alapanyag, azonban, ahogy erre a G7 cikke is rámutat, idővel a téglaépületek váltak népszerűbbé, ugyanis a közvélekedéssel ellentétben a vályog nem túl jó hőszigetelő.

Ám ha a vályogházakat szalmával szigeteljük, valójában még jobb energiahatékonyság is elérhető, mint a téglaépítésű épületek esetében, a két természetes anyag nagyon jól kiegészíti egymást a G7-nek nyilatkozó szakértő szerint. Egy szalmával szigetelt vályogház energiaigénye tíz-húsz százalékkal kevesebb, mint egy gépészetileg hasonló téglaháznak, miközben felépítése nem jár semmilyen le nem bomló hulladékkal. Továbbá az így felépített lakóépület rendelkezik a vályogházak páratartalmat szabályozó jellemzőivel, ami miatt kellemesebbek ezek az épületek nyaranta – épp emiatt terjedhetett el a vályogházakról, hogy jobb a hőszigetelésük.