Írásbeli kérdést nyújtott be dr. Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselőjelöltje arról, hogy milyen mérésekre, vizsgálatokra alapozza dr. Palkovics László, technológiai és ipari miniszter azt az állítását, hogy nem a gödi Samsung-gyár okozza a gödi vízszennyezést.
Arra ugyan nem kapott választ a képviselő, hogy a miniszter szerint miért nem a gyárból származik a civil kezdeményezésre készült vizsgálat által is kimutatott szennyezés, a minisztérium nevében válaszoló államtitkár, dr. Koncz Zsófia viszont hivatkozott néhány hatósági mérésre, ami minimalizálja a problémát.
Az egyik ilyen mérést a kormányhivatal végezte, ami az államtitkár levele szerint kimutatta, hogy „a vizsgált komponensek értékei nem térnek el a talajvizek esetében mérhető átlagos értékektől”, valamint „a vizsgálatok eredménye szerint a vízminőség megfelel az ivóvíz követelményeiről […] szóló” előírásoknak.
A Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére készült mérések azonban az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és egy NMP nevű oldószert találtak három gödi kút vízében. A civilek által bevizsgáltatott kutak vize egyébként eleve nem alkalmas ivásra, de árulkodhatnak a helyi talajszennyezés mértékéről.
Ráadásul, ahogy azt egy június 2-i lakossági fórumon is elmondta egy vegyészmérnök, az NMP nem fordulhat elő a természetben, így biztosra vehető, hogy az akkumulátorgyártásban is használt oldószer került a gödi talajvízbe.
A vegyészmérnök azt is elmondta, hogy az NMP hamar lebomlik és a szennyezés mértéke alacsony, ezért nincs félnivalója a helyieknek, de a tendencia aggasztó.
A helyiek aggodalmát növeli, hogy a hatóság korábban 10 évre titkosította az iparterületen található monitoring kutak mérési eredményeit, és az is, hogy nem készült hatástanulmány és előzetes környezetvédelmi engedély a gyár építése előtt. A már említett lakossági fórumon is amiatt elsősorban azért aggódtak a gödiek, hogy a Samsung hanyag módon jár el a környezetvédelemben:
„Ha egy veszélyes anyag megjelenik a talajvízben, és a Samsung nem tud rámutatni egy dátumra, nem tud rámutatni egy pontra, hogy ekkor és itt történt a kibocsátás ilyen mértékben, akkor a rendszerük megkérdőjelezhető. Akkor onnantól kezdve bármit mondanak önnek – például, hogy ciánt vagy bármi mást engedtek ki –, nem tudja cáfolni, mert nem elég feszes, nem elég szoros a monitoring rendszerük” – mondta egy gödi lakos.
A minisztérium írásbeli válasza a Duna Menti Regionális Vízmű környékbeli méréseire is hivatkozik, amelyek szerint „a vízminőség megfelelő, a talajvíz nem szennyezett”. A Vízmű korábban így nyugtatta a helyieket:
„…a gödi ivóvizet biztosító kutak teljesen más rétegből táplálkoznak, mint azok a lakossági kutak, amelyekből kimutatták a szóban forgó két anyagot, és területileg is kívül esnek az ivóvízbázis utánpótlódási területén. Azt is leszögezték: a vízmű a jogszabályoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi az ivóvíz minőségét, lítiumot és NMP-t ugyanakkor nem kell vizsgálniuk, tehát ennek a koncentrációját nem ismerik. Mint elmondták, a szennyezési ügy kirobbanása után levélben kérte a budapesti kormányhivatal a DMRV-t, hogy „a helyzet kontrollálásában működjenek együtt”, azaz végezzenek méréseket lítiumra és NMP-re is az ivóvízben, aminek természetesen eleget fognak tenni.”
