Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint jogellenes az a szabályozás, amely alacsonyabb összegű gyermekek utáni támogatást ír elő az Ausztriában dolgozó vendégmunkások esetében.
Ausztria 2019. január 1-jétől vezetett be kiigazítási mechanizmust azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ezen adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény. A kiigazítás felfelé vagy lefelé történhet az érintett tagállam általános árszintjétől függően.
Magyarország esetében az úgynevezett hozzáigazítási koefficiens érték 0,562 volt, ami azt jelenti, hogy a magyarok az osztrákokhoz képest közel feleannyival kevesebb szociális juttatást kaphatnak, ha gyermekük Magyarországon él.
Az ügyben az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárást indított, amelynek kapcsán csütörtökön született döntést. A Bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy „a családi támogatások és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet hatálya alá eső családi ellátásoknak minősülnek, amelyek nem csökkenthetők vagy nem módosíthatók azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai az azokat nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel”. Vagyis nem adhatnak kevesebb szociális ellátást azoknak a munkavállalóknak, akiknek gyermekei nem Ausztriában tartózkodnak. Az Európai Bíróság ez alapján tehát kijelentette, a szabályozás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet megsértésének minősül.
Hozzátették, mivel a bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, az osztrák szabályozás a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül – írták.
A Bíróság arra is emlékeztet, hogy az uniós jog tiltja a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Ugyanakkor ez a jogszabály lényegében csak őket érintheti. Ráadásul, mivel a vendégmunkások nagy többsége olyan tagállamokból származik, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint Ausztriában, ez a rendelkezés kifejezetten hátrányosan érinti őket. Következésképpen – mondta ki a bíróság – „ez a kiigazítási mechanizmus állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely semmiképpen nem igazolt”.
Ausztriában a tavaly nyári adatok alapján összesen 3,8 millióan rendelkeznek munkaviszonnyal, akik közül 880 ezren külföldiek – írja a Magyar Hang. Ennek igen jelentős része, 108 ezer ember magyar; ezzel a németek után a magyarok a második legnépesebb vendégmunkás tábor Ausztriában.
Közismert, hogy a centrumországok jóléti szolgáltatásait többnyire a periféria és a félperiféra országaiból érkező bevándorló munkaerő tartja fenn. Ezek a vendégmunkások nem csupán jóval hátrányosabb helyzetből érkeznek, de a foglalkoztatásuk is gyakran feketén történik, amely révén nemhogy az alapvető munkavállalónak járó biztonsági hálótól, de számos szociális szolgáltatástól is elesnek. Az osztrák kiigazítási mechanizmus pedig azokat a munkavállalókat is megfosztotta a nekik járó támogatástól, akik bejelentve dolgoztak az országban, tehát a családtámogatási rendszerbe is adóztak.
