Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Parragh László katás megszólalása ellentétes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint Parragh László katával (azaz: a kisadózó vállalkozások tételes adójával) kapcsolatos nyilatkozatai ellentétesek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályával és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik. A BKIK közleményében arra is kitér, hogy átalakított formában tartaná meg a katát, valamint erről online konzultációt kezdeményeznek a vállalkozókkal.  A fővárosi kamara szakértői megalapozottabb döntéselőkészítés mellett érvelnek a kata-átalakítás kapcsán, és ezért egy részletes bontást is közöltek, hogy jelenleg milyen csoportok milyen céllal használják ezt a kedvezményes adózást és kik azok, akik visszaélnek vele – íra a Portfolio.

A kata átalakításának tervéről elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt még májusban. Parragh László azt mondta, fenn kell tartani az önfoglalkoztatók és az alacsony egzisztenciájú vállalkozások esetében a katát, de ki kell zárni azokat, akiknél ez bújtatott foglalkoztatás. A BKIK szerint tekintettel arra, hogy az elnök  ígérete ellenére nem hozott létre tavaly a kamara keretén belül egy katát vizsgáló bizottságot és csak idén május végén adott lehetőséget a területi kamaráknak egy rövid, egyhetes konzultációra, Parragh nyilatkozatai ellentétesek a kamara alapszabályával, és csakis az ő személyes nézeteit tükrözik.

Mivel a kisvállalkozók 25%-a Budapesten adózik, ezért a fővárosi kamara közleményében ajánlásokat fogalmazott meg a kata átalakításával kapcsolatban. A BKIK négy csoportra osztotta a katás vállalkozókat:

  • Körülbelül 100-150 ezren a kata eredeti szempontjainak megfelelően főállású vállalkozóként elsősorban lakossági ügyfeleket és ügyfelenként maximum évi 1 millió forint értékig szolgálnak ki vállalati megrendelőket. Őket a kamara lakossági és szórt vállalati ügyfelű katásoknak nevezi, esetükben javasolják a kedvezőbb adómérték megtartását.
  • Nagyjából 100-150 ezren a kata eredeti célján túlmutatóan, de alapvetően mégis szabályosan és etikusan váltottak a katás adózásra. Ebbe a szektorba tartoznak alapvetően a szellemi foglalkozású vállalkozók.  Ezt a csoportot a BKIK szakértői koncentrált ügyfelű katásoknak nevezték el. Ennél a csoportnál az alsó és felső sáv esetén az átalányadó összegeket 0-9 millió forint között körülbelül 100-130 ezer forint, illetve 9-18 millió forint között körülbelül 150-200 ezer forint körül lehetne megállapítani.
  • Nagyjából 60-80 ezer vállalkozó alapvetően főállású alkalmazottként vagy nyugdíjasként csak „mellékállású” keresetkiegészítési lehetőségként lettek katás vállalkozók. Esetükben egy új adónemet javasol bevezetni a BKIK (például KEKI – kereset kiegészítési adó néven), ami csak „mellékállásként” a mostani 25 ezer forintos havi adót megtartva évi maximum 2-3 millió forint leszámlázására tenné jogosulttá a vállalkozókat.
  • Körülbelül 100-150 ezer vállalkozó a katás adónemet teljesen visszaélés jelleggel használja az ügyletei valós gazdasági tartalmának megfelelő jóval magasabb közteher kikerülésére.

Ezen vállalkozók a katás adózásból való kiszorításuk elsődleges gazdasági és költségvetési érdek, melyet a BKIK is maximálisan támogat. Ezt a csoportot a BKIK szakértői adóelkerülő (köznyelven adócsaló) katásoknak nevezték el. A kamara közleménye hozzáteszi, a társadalomra és a költségvetésre kiemelten veszélyes esetek kezelésére, amikor a munkáltató által létrehozott kényszervállalkozások jönnek létre, a BKIK azt javasolja, hogy ne a kényszervállalkozó magánszemélyeket, hanem a megrendelői oldalon levő vállalatokat büntesse kiemelten a NAV.

Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a digitális platformmunkásokat (általában futárokat, sofőröket) rendszerszinten érinti a kényszervállalkozás problémája. Ezen nagy cégek „közvetítőként” vannak jelen a piacon, de valójában munkáltatóként viselkednek, miközben munkavállalói biztonságot nem garantálnak a velük szerződő egyéni vállalkozóknak. Az Európai Bizottság egy tavalyi állásfoglalása azonban kimondja, hogy a dolgozóknak a tényleges munkavégzési módjuknak megfelelő foglalkozási jogviszonnyal kell rendelkezniük, vagyis a gyakorlatban alkalmazottként foglakoztatott  platformmunkásokat alkalmazottnak kell tekinteni, mert ilyen esetekben az egyéni vállalkozói státusz megfosztja őket az olyan hagyományos foglalkoztatással járó szociális jogoktól és előnyöktől, mint például munkaidő tiszteletben tartása, a minimálbér megfizetése vagy éppen egészségük és biztonságuk garantálása a munkavégzésükkel összefüggésben.

A BKIK egy online konzultációt is kezdeményez a vállalkozókkal, melynek eredménye lehet egy, a kamra meggyőződése szerint életképes, széles körben elfogadott KATA konstrukció.

Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke is reagált Parragh László nyilatkozatára. Németh László az Inforádiónak adott interjújában hangsúlyozta, értékállóvá kell tenni a katát. Az elnök elmondta, az 50 ezer forintos adót fizető fővállalkozások vagy fővállalkozók nem fognak nyugdíjhoz jutni, a 200 ezer forintos minimálbérrel viszont a 75 ezer forintot befizető katás vállalkozók sem fognak megfelelő ellátásban részesülni.

A falvakban és a kistelepüléseken van a legtöbb KATÁ-s vállalkozó, köztük cipészek, bőrösök vagy mondjuk olyan autószerelők, akik helyben ellátják a lakosságot. Számukra különösen fontos, hogy megmaradjon ezt az adózási forma – fogalmazott Németh.

A KATA átalakításának tervéről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt. Azt mondta a kis egzisztenciákat nem érinti a változás, fontos viszont hogy a visszaéléseket felszámolják. „Időnk az van, hiszen ha módosításban gondolkodunk, ebben az évben nem kell, nem szabad hozzányúlni ehhez a rendszerhez” – fogalmazott a népügyminiszter hozzátéve: jövő év január 1-jével viszont életbe kell léptetni azokat az új szabályokat, amik az elmúlt években a katára rakódott visszaéléseket felszámolják. Gulyás Gergely a május végi kormányinfón elmondta, egyelőre szándékok vannak csak a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, végleges döntések nem. Hozzátette, a cél az, hogy a KATÁ-t visszaszorítsák arra a célra, amire létrehozták, vagyis azok katázhassanak, akik tényleg kisvállalkozást működtetnek, nem pedig azok, akik bújtatott foglalkoztatásban dolgoznak.

Németh László megerősítette a BKIK közleményében szereplő számokat, úgy véli a KATÁ-s vállalkozók közül nagyjából 100 ezer főt érinthet a bújtatott foglalkoztatás.

Címlapkép: YouTube