A régi-új miniszterelnök legújabb kormánya különadók bevezetéséről/ felemeléséről döntött hivatalba lépésének második kormányülésén. A kormányfő szerint az elhúzódó háború és a szankciók miatt szükség van egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alap létrehozására. Amelyek feltöltésére az „emelkedő kamatok és az emelkedő árak” miatt „extraprofitra” szert tevő ágazatok vállalatainak extra adójából kerül sor. A kormány kötelezi „a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be” – via Mérce.

Meglepődtünk? Nem tudom, mások mennyire, én nem. Még április 3. előtt írtam egy cikket a Mércére arról, hogy hogyan kezelné a gazdasági problémákat, kihívásokat az ellenzék, és hogyan a Fidesz, ha megnyerné a választást. Abban így fogalmaztam: „A Fidesz-KDNP rutinosan el tud adni nem megszorításként valóságos megszorításokat, illetve jól begyakorolt módon terhelni tudja ezeket egyes szektorokra, amelyek ilyen-olyan okokból ezt el is fogadják.” Nem volt váratlan, ami történt, és tulajdonképpen nincs is itt semmi látnivaló, lehet hazamenni szépen.

Persze a forint és a részvények (OTP, Mol) esnek egy kicsit, de más nem nagyon fog változni. Lehet, hogy megérez belőle majd valamit a lakosság, lehet, hogy nem – ez nagyban függ a módszertől. Ha a vállalatoknak fix összeget kell beadni, akkor érdemes áthárítaniuk; ha százalékot, akkor az eredmény növelésével az államkasszába történő befizetést növelik, azt meg minek. Majd meglátjuk.

Egyébként meg tulajdonképpen mi is történik?

Az történik, hogy van pár olyan ágazat, amelyek számára Orbánék igen kedvező működési feltételeket biztosítottak az elmúlt 12 év során. Ami tulajdonképpen folyamatos extraprofitot eredményezett – nem, nem csak most, már évek óta – az érintettek számára.

Az extraprofit értelmezésébe most nem megyek bele, itt most legyen elég annyi munkadefiníciónak, hogy ez a „szokásos” nyereséghez képest kiugróan magas nyereség, amelyet a verseny természetes vagy mesterséges hiánya, és/vagy az egyéb, állam által garantált jogosítványok és feltételek idéznek elő. De ez mindegy is, mert

itt igazából nem az „extraprofitok” megadóztatásáról van szó,

csak kellett valamit mondania a kormányfőnek, hanem arról, hogy „héé, srácok, nálatok bazi sok zsé van (részben miattunk), nekünk meg most kell, úgyhogy adjatok már – nyugi, csak pár év, aztán újra kaszálhattok!”

Hogy miért pont ezek az ágazatok/vállalatok lettek szépen megkérve? Nem kell túlagyalni ezt sem. Egyrészt ez már ki volt/van találva, csak tekerni kell a hangerőn, nem kell létrehozni egy új rendszert, lásd bankok, biztosítók, kereskedelmi láncok, telekommunikációs cégek– fura lehet, de ez a fajta racionalitás minden működő rendszer sajátja. A Mol (amennyiben őt takarja az energiaipari és kereskedő cégek) extra adóztatása is egyszerű ügy, tekintettel arra, hogy egy darab cégről van szó, nem pedig egy olyan ágazatról, ahol ugyan van pénz (adóerő), de száz vagy ezer vállalatot kellene adózásra bírni.

Ami kilóg a sorból – én nem is értem, várom a megfejtéseket –, az a „légitársaságok”. Nem nagyon tudok ugyanis magyarországi székhelyű, azaz itt adózó légitársaságról. A Wizz Air, bár magyar alapítású, de svájci székhelyű, amennyire én tudom, egyébként 2021-ben masszívan veszteséges volt. A többi meg hol ide, hol oda van bejelentve, attól függően, hogy adót optimalizál-e vagy maradt a nemzetileg adódó székhelynél. Itt valami reptér használati díj jöhet szóba, adóztatni őket nem tudja a magyar kormány – ez inkább azzal a felkiáltással kerülhetett be a csomagba, hogy verjük le a következő két évben a Liszt Ferenc repülőtér árát, amit nagyon szeretne a kormány megvenni, csak most éppen nem tud.

(No, azóta kiderült, hogy utasonként kér a kormány 10-15 eurót egyfajta fejpénz gyanánt. Csak nehogy „véletlenül” azt eredményezze, hogy egyes társaságok Budapest helyett Pozsonyban vagy Bécs mellett szálljanak le, mert akkor esetleg csökkenne a Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma – a jelenlegi tulajdonosok bevétele – és ezáltal az értéke is. Azt meg senki sem szeretné, ugye?)

Hogy miért nem kéri a zsét a NER-tőkétől? Miért kérné, ha a nem NER-tőkétől is kérheti?

Hiszen nem az extraprofitos tőke extra adóztatásáról van szó, csak néhány bejáratott kártya került elő a bűvészdobozból! Az OTP elbírja, ahogy a Mol is (Hernádi ne ugráljon, mert kiadjuk a horvátoknak), a Lidl – Aldi – Tesco szentháromságot úgyis ki akarjuk szorítani, a Yettel a mienk, ha a Telekomnak és a Vodának nem teszik a rendszer, őket is szívesen átvesszük. Kábé ennyi.

A német és dél-koreai ipari tőkét nem piszkáljuk – eddig sem és ezután sem fogjuk, részben mert kell a támogatásuk (főleg a németé), részben meg mert ők könnyebben lelépnek.

Azért nézzük meg a számokat is egy pillanatra!

Az OTP-csoport 2021-es évi adózás előtti nyeresége 2021-ben 660 milliárd forint volt. A Mol-csoport adózás, kamatfizetés és amortizáció előtti eredménye 2021-ben 1072 milliárd forint, míg 2022 első negyedévét 192,45 milliárdos nettó jövedelemmel zárta. A Telekom adózás előtti eredménye 79 milliárd forint, a Lidl 2020-as adózott eredménye 28,4 milliárd forint volt. Összehasonlításképpen mondom, hogy az Audi 182 milliárd forint adózott nyereséget ért el 2020-ban Magyarországon, míg a Mészáros és Mészáros Kft. ehhez képest 2020-ban „csak” 15,5 milliárd forintos profitot termelt. A KATA bedobott szigorítása (à la Parragh), esetleges eltörlése ehhez képest aprópénz, de minden forint számít.

A költségvetési hiány 4,9%-on tartásához elemzők szerint mintegy 1000 – 1200 milliárdos bevételre és/vagy kiadáscsökkentésre van szükség. Nagy Márton azt sajtótájékoztatta, hogy bankszektor: 300 milliárd, biztosítók: 50 milliárd, energiaszektor (Mol): 300 milliárd, a kiskereskedelem: 60 milliárd, telekommunikáció: 90 milliárd, a légitársaságoktól 30 milliárd, gyógyszercégektől 20 milliárd (hoppá, ez új), mindösszesen 800 milliárd forint plusz adóbefizetésre számít a kormány (2023-tól újra reklámadó: 15 milliárd). Elvileg csökkentik a minisztériumi költségvetéseket is, plusz ott van az extra inflációs adóbevétel… Szerintem meglesz ez.

Ehhez képest az én baloldali lelkem azt mondja, hogy magasabb társasági adót a hazai nagyvállalatokra és a multikra, adózzanak magasabb szja-kulccsal, és fizessenek vagyonadót a gazdagok, adóztassuk meg a luxusfogyasztást és a szennyező kibocsátást (cserét és fogyasztást). Eközben pedig támogassuk jövedelemkiegészítéssel, alapjövedelemmel, stb. az alacsony jövedelműeket. Pláne, hogy lassan 20% körüli élelmiszer-infláció van nemzeti színű kis hazánkban.

Ui.: „A 2023 elejétől bevezetett reklámadó összefügg a tévézéssel és a reklámozással – mondta Nagy.” (Telex) Mondjuk én hirtelen azt hittem, hogy a pollenszűrőkkel függ össze, de most megnyugodtam.