Az egyre súlyosbodó inflációs helyzetben a legkiszolgáltatottabb csoportok terheinek enyhítésére jelentkezett javaslatokkal a Párbeszéd és az MSZP parlamenti frakciója.

A Párbeszéd módosító javaslatot ad be a költségvetési törvényhez, amely szerint

10 százalékos egyszeri rendkívüli juttatást kellene adni a pedagógusoknak, az egészségügyben dolgozóknak és a szociális munkásoknak.

A javaslatot ismertető Mellár Tamás képviselő szerint azoknak a társadalmi csoportoknak szeretnének segítséget nyújtani, amelyek az elmúlt hónapokban „kimaradtak a nagy pénzszórásból”.

Jelen pillanatban az infláció kétszámjegyű, és egy ilyen helyzet az évek óta hátrányos helyzetben levő csoportokat most még jobban sújt – indokolt Mellár. A Párbeszéd arra kéri Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ez legyen az új kormány első intézkedéseinek egyike. A párt számításai szerint 245 milliárd forintba kerülne a juttatás fedezetének előteremtése, amelynek forrása egyrészt lehetne a „rendkívüli kormányzati intézkedések” nevű költségvetési tétel, valamint a Paks 2-projekt tőkeemelésére fordított altémaszám. Míg előbbiből 145, utóbbiból 100 milliárdot lehetne erre fordítani – ismertette a párt kalkulusát Mellár. Mindebből szerinte 101 ezer egészségügyi dolgozónak, 300 ezer pedagógusnak és 75 ezer szociális dolgozót érintene az intézkedés.

„Tudjuk, hogy veszélyhelyzet van, de veszélyhelyzet van ezekben a szektorokban is, mert nagy elvándorlás várható, ami azzal fenyeget, hogy őszre ellehetetlenül a szolgáltatás, amit nyújtanak”

– hangsúlyozta Mellár.

„A gazdasági válságok lehetőséget teremtenek a struktúraváltásra is, és arra, hogy újra mérlegelje a kormány, mi a fontos számára, és mi mélyen meg vagyunk győződve, hogy az egészségügy és az oktatás a legfontosabb területek, mert a válságból csak magas színvonalú humantőkével fogunk tudni kilábalni. Ehhez pedig az ott dolgozók megbecsülése elengedhetetlen” – magyarázta a pécsi politikus.

Tisztában van ugyan azzal a Párbeszéd – folytatta Mellár -, hogy az egyszeri juttatás nem oldja meg ezeknek a szektoroknak a problémáit, de reményeik szerint időt nyerhet a kormány ahhoz, hogy a kormány olyan koncepciót dolgozzon ki, amely strukturális, hosszú távú válaszokat ad ezeknek a dolgozói csoportoknak a problémáira.

Az MSZP az egyszülős családoknak és a súlyos fogyatékkal élőknek is adna élelmiszerkupont

Az MSZP frakciója határozati javaslatot nyújt be legalább havi húszezer forint értékű, kizárólag alapvető élelmiszerekre beváltható élelmiszerkupon
bevezetéséről – ismertette csütörtökön Komjáthi Imre, a párt elnökhelyettese. Mint ismert, az alapkoncepcióról a múlt héten Ujhelyi István európai parlamenti képviselő számolt be.

A Magyar Szocialista Párt javaslata alapján a kormánynak ki kellene dolgoznia az elektronikus élelmiszerkupon programot a segítségre szoruló magyar családok számára. Ezt a havi rendszerességgel, az inflációs válság végéig kellene folyósítani.

Komjáthi Imre a javaslatot azzal indokolta, hogy a folyamatos áremelkedéssel a bérek nem tartottak lépést. Felidézte: 2021 áprilisa óta az élelmiszerek ára több mint 15 százalékkal, ezen belül a margariné 38, a kenyéré 29 és fél százalékkal emelkedett.

Az MSZP elnökhelyettese arra figyelmeztetett, hogy ha a legalacsonyabb jövedelműek kompenzációja nem történik meg, az a veszély fenyeget, hogy újra, illetve még nagyobb mértékben jelenhet meg az uzsora intézménye.

Komjáthi szerint a kormány gyakran a foglalkoztatási statisztikákkal dicsekszik, és bár lehet, hogy munkát ad az embereknek, megélhetést azonban közel sem mindig, pláne azoknak, akiknek évek óta nem nőtt a fizetésük.

Az MSZP által javasolt élelmiszerkupon az alábbi csoportoknak járna:

• azon gyermeket nevelő családok, ahol az 1 főre jutó jövedelem nem haladja
• meg a létminimum szintjét,
• az egyszülős családok,
• az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok,
• a súlyos fogyatékkal élők,
• a szociális segélyből élő munkanélküliek,
• a hajléktalanok,
  a szociális ösztöndíjban részesülő, felsőfokú tanulmányokat folytató diákok

Komjáthi szerint a kormány mindezt uniós forrásból tudná finanszírozni, „ha lenne rá kormányzati akarat”. Szerinte az elektronikus kártyarendszerrel megoldható lenne, hogy csak meghatározott termékkörre lehessen alkalmazni a juttatást, példaként hozta a SZÉP-kártyát, amellyel alkohol vagy dohánytermékeket nem lehet vásárolni.