Kedden elfogadta a negyedik fideszes kétharmad a „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” címet viselő salátatörvényt, amelyben a tanárok sztrájkjogainak csorbítása mellett a munkaerő-kölcsönzőkkel kapcsolatos, egyes covid alatt bevezetett átmeneti szabályozásokat is véglegesít, törvényi szintre emel a kormány. A törvényben a Mércének nyilatkozó munkajogász szerint vannak furcsaságok, és egyértelműen a multiknak kedvez. A lapunk által megkeresett Schiffer András szerint akár alaptörvény-ellenes is lehet annak egyik része.
A csomaggal kapcsolatos tartalmi problémákra, annak beadásakor Jámbor András, országgyűlési képviselő (volt főszerkesztőnk) hívta fel a figyelmet közösségi média oldalán. Ahogy ő fogalmazott, elsőre úgy tűnhet, „ez csak arról szól, hogy az ukrán, mongol, indiai és további harmadik országbeli munkavállalók szabadon jöhessenek és feltölthessék a munkaerőhiány által teremtett helyeket”.
„De valójában egyre több magyar dolgozót is ezzel a jogokat elvevő, a béreket alacsonyan tartó kizsákmányoló foglalkoztatási formával alkalmaznak. Ez az intézkedés egyszerre pörgeti lefelé a bérversenyben a magyar dolgozók helyzetét, szögezi le a magyar gazdaságpolitika bukott álláspontját, és hagyja cserben azokat a magyarokat, akiket nehezebb integrálni a munkaerőpiacra”
– írta Jámbor.
A részletszabályozásig sok minden homályos, de különösen tágan fogalmaz a törvényhozó
A kétharmados többséggel elfogadott javaslatcsomag munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó részével kapcsolatban megkerestük Dr. Fodor T. Gábor munkajogászt, aki lapunknak elmondta, két szempontból is problémás a szöveg. Egyfelől az, hogy a magyar kormány megnyitja harmadik országbeli vendégmunkások – vietnámiak, szerbek, ukrajnaiak, indiaiak – előtt Magyarország kapuit, még nagyban függ a később várható részletszabályozásoktól, de valószínűsíthető, hogy egy már kialakult gyakorlatot vésnek kőbe így.
„Leegyszerűsítve ki lehet mondani, hogy sokkal egyszerűbben tud egy ukrán munkát vállalni, mint egy orosz. Ez eddig is így volt, ebben nincs változás. Ez valóban lejjebb viszi a magyar munkásosztály alkuképességét, ezért a bérek alacsonyabbak lesznek.
Ezt nyilván a multik lobbizták ki maguknak. Az egy másik kérdés, mi értelme van minden faluban nyitni egy multi gyárat, ha a munkahelyet már ukránokkal, mongolokkal kell ellátni”
– mondta Fodor T. Gábor, hozzátéve, hogy abban „lehet logika”, hogy ha három gyárból kettőt be kell zárni, akkor a kölcsönzött külföldi munkaerőt lehet kirúgni és magyar munkavállalókat megtartani.
A másik problémás rész a munkajogász szerint a Munka Törvénykönyvének módosítása, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyoknak az egyes részletszabályait rendeletben szabályozza. A szakember itt furcsállta, hogy miért nem egyszerűen munkaviszonyt, miért a tágabb, definiálatlan „munkavégzésre irányuló jogviszony” kifejezést használta a szöveg szerzője. Szerinte ennek oka a munkaerő-kölcsönzőkhöz hasonlóan működő diák- és iskolaszövetkezetek szabályozása lehet, amelynek alapján a diákok (már a 2010 előtti kormányok alatt is) nem munkaviszonyban, hanem szövetkezeti-tagsági alapon dolgoznak „annak minden hátrányával”.
„Annak, hogy valaki munkaviszonyban áll-e vagy sem, számos kihatása lehet. Munkaidőszabályok, munkavédelmi szabályok – ez általában rájuk is vonatkozik, de a kártérítési szabályok kevésbé. Az, hogy valaki munkaviszonyban áll, az jelent valamiféle védelmet. Nem véletlen alakult ki 200 éve a munkajog”
– véli Fodor T. Gábor, aki szerint ezen túl, annak, hogy a kormány a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekről rendeletekben döntsön, alkotmányos akadálya lehet.
Alaptörvény-ellenes lehet a szöveg
A törvénnyel kapcsolatos esetleges alkotmányos aggályokkal kapcsolatban megkerestük Schiffer Andrást, az LMP társalapítóját, alkotmányjogászt, aki kiemelte, hogy az idézett törvényrészletet ő jogalkotási szempontból érzi problematikusnak:
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (…) kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg (…)
Ebben a részben a szöveg problémás voltát az alkotmány I. cikkének és XII. cikkének idézésével indokolta Schiffer. Az I. cikkben foglaltak szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Így, amikor az alaptörvény kitér a XII. és a XVII. cikkekben a munkára és az azzal kapcsolatos jogokra, akkor ezeket alapvető jogokká teszi.
Így ezekről a kormány így elvileg rendeletben nem hozhat szabályokat, csak törvényi szinten – tehát alaptörvény-ellenes lehet a kedden elfogadott salátatörvény.
Nem az ember kevés, hanem a munka rossz
A törvény elfogadása előtt, hétfőn kereste meg a Népszava László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét, aki reagálva a kormány azon indoklására, miszerint a rendelkezéssel a munkaerőhiányt szeretnék orvosolni, elmondta,
„legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg.”
Ilyen nyertes lehet Magyarország legnagyobb munkaerő-kölcsönző cége, a Prohumán, amellyel Szijjártó Péter, külügy- és külgazdasági miniszter 2020 májusában, alig két hónappal a koronavírus hazai megjelenése után stratégiai megállapodást kötött. A kormány már akkor azzal az indokkal kötötte meg a megállapodást, hogy a cég segítsen alakítani az emberi erőforrásokkal kapcsolatos jogi környezetet. Azaz, a munkaerőközvetítő szektor egyik legnagyobb cégét arra kérte fel a kormány, hogy segítsen törvényeket hozni saját magáról. Mindeközben a járvány kezdete után éppen a cég által képviselt foglalkoztatási formában dolgozók veszítették el az elsők között a munkájukat.
A Népszava is kiemeli, a kormány tavaly nyár elején bejelentette: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Ehhez szeptembertől minősített munkaerő-kölcsönzőket jelöltek ki: a titulust azóta 13 cég nyerte el – az elsők között volt a Prohumán is.
László Zoltán elmondta azt is, a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára. A feldolgozóipar területén nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma.
Ennek oka szerinte az, hogy Magyarország nem valódi célország számukra.
„Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, ám kevesen jöttek, és zömmel gyorsan odébb is álltak”
– emlékeztetett. Hozzátette azt is, a feldolgozóiparban valóban szükség lenne legalább további 100 ezer emberre, de itt a munkaerőhiányért jórészt a fluktuáció felelős. Elmondása szerint van cég, ahol ugyan 800 dolgozót vettek fel egy év alatt, mégis kisebb lett a munkavállalói létszám. Ennek hátterében az állhat, hogy a felvettek jelentős része már az első három hónapban tovább állt.
Ennek oka László Zoltán szerint az lehet, hogy a dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük. Példaként a Népszavának azt mondta, van, ahol egy frissen fölvett dolgozótól már 2 óra elteltével ugyanazt a tempót várják el főnökei, mint a régiektől, az előírt gyártási mennyiséget is azonnal megnövelik.
„Ez se a régebbi, se az új dolgozóknak nem jó, így nem tud kialakulni az együttműködés, a jó munkahelyi légkör. Amíg ezekkel a problémákkal nem néznek szembe a munkaadók, hiába hoznak be külföldről is új embereket, a fluktuáció nem fog csökkenni”
Pláne akkor nem, ha előtte már azzal fenyegetik a magyar dolgozókat, hogy ha „problémázol, jön helyetted az ázsiai, aki nem szól vissza”, tette hozzá László. Ilyen felvezetés után pedig nyilván a vendégmunkások fogadtatása és beilleszkedése sem lesz éppen problémamentes.
