Komjáthi Imre, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók emléknapja alkalmából május elején írásos kérdést nyújtott be Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterhez, melyben arra volt kíváncsi, hogy mit tesz a kormány a munkahelyi balesetek visszaszorítása érdekében. A válasz ma érkezett meg az ITM részéről, melyből úgy tűnik, még a saját statisztikáikkal sincsenek igazán tisztában.
Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy jelentős növekedés látható a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű balesetek számában a magyarországi munkahelyeken. Az ITM munkavédelmi irányítási főosztálynak 2021-es adatsora alapján hétéves csúcson van a halálos munkahelyi balesetek száma.
Ez azt jelenti, hogy 2015 óta nem vesztették annyian életüket munkavégzés közben, mint 2021-ben.
Komjáthi Imre írásban benyújtott kérdésében azt is hozzátette, a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma több mint 30%-kal nőtt 2020-hoz képest az elmúlt évben (ami még akkor is sok, ha figyelembe vesszük az első koronavírus-hullám miatti leállást a termelésben). Az ITM statisztikája szerint 2021-ben összesen 21 591 balestetet jegyzőkönyveztek a 2020-as 20 366-hoz képest, ezekből a halálos kimenetelű esetek száma ugrott meg nagyon egy év alatt, 64-ről 84-re.
„Családanyák, családapák elindulnak otthonról, hogy kenyeret tehessenek az asztalra, de sokuk közülük nem ér haza családjához, vagy nem épségében. A törvényhozók feladata, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek védik a- kiszolgáltatott – dolgozók érdekeit, életét, egészségét, biztonságát.”
– fogalmazott az MSZP politikusa, aki ezután a következőket kérdezte Palkovicstól:
- Mit kíván tenni a kormányzat, hogy a munkahelyi balesetek száma ne növekedjék, hanem inkább csökkenjen?
- Milyen modern munkavédelmi eljárások és eszközök hazai meghonosítását tervezi a kormányzat a magyarországi munkavállalók érdekében, hogy minél kisebb legyen az esélye a munkahelyi baleseteknek, s hogy ezeket az eljárásokat és eszközöket alkalmazzák a dolgozók egészségének megőrzése, és életük védelme érdekében?
- Milyen hatékonyságú ma a munkavédelmi ellenőrzések rendszere?
A válaszában a miniszter kihangsúlyozta, a magyar munkavédelmi előírások megfelelnek az európai normáknak, néhány területen pedig még szigorúbb is a hazai szabályozás. Hozzátette, a kormány kiemelt célja, hogy tovább csökkentse a munkabalesetek számát, ezért folyamatosan újul meg a munkavédelem eszközparkja is. Palkovics szerint 2010 óta csökkent az évente bekövetkezett halálos munkabalesetek száma, ám arra nem tért ki, hogy az utóbbi 7 évben ezen incidensek száma mégis 7 éves csúcson van.
„Egy ilyen baleset is sok, ezért fontos felhívni a figyelmet a munkavédelmi szabályok szigorú betartására, és a biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítására”
– közölte.
Komjáthi az álláskeresési járadék meghosszabbításával kapcsolatban is kérdezte a minisztert. Felhívta a figyelmet, hogy a fővárosban és az iparilag fejlett térségekben gyorsabban kaptak munkát az emberek, míg az ország nagy részében jóval nehezebben találnak munkát. Palkovics válaszában elmondta, a minimálbér emelésével az álláskeresési járadék maximális összege is nőtt, szerinte ez megfelelő intézkedés a munkájukat elvesztett dolgozók megsegítésére. A miniszter hangsúlyozta a kormány munka alapú társadalomfelfogását, ahol nincs helye a szolidáris nézőpontnak. A válaszból egyértelművé vált az is, hogy a következő években nem fog emelkedni az álláskeresési járadék időtartama.
„Kiemelt célunk, hogy aki akar és tud dolgozni, az minél előbb munkát találjon. A polgári-nemzeti kormány a baloldal javaslatával szemben segély helyett valódi megélhetést jelentő munkalehetőséget akar biztosítani a magyar emberek számára.”
