Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lakhatási válság mérséklődése helyett csak a beruházók profitja nőhet az újbudai rozsdaövezet beépítésével?

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a Rozsdaövezeti bizottság a Property Market BudaPart városnegyed fejlesztésének helyszínét; a besorolás további lendületet ad a Kopaszi-gátnál épülő fejlesztésnek – hangsúlyozta Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek eljuttatott közleményben.

Schrancz Mihály közleményében kiemelte, a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akcióterv célja, hogy az elhanyagolt ipari területeket helyreállítsák, kármentesítsék, illetve új projektek induljanak, ezzel segítve a városrészek rehabilitációját. A közlemény szerint a BudaPart a legnagyobb rozsdaövezeti beruházás Budapesten.

Mi a rozsdaövezeti program?

2020-ben határozott úgy a kormány, hogy Városi Otthonteremtési Program néven indít lakásprogramot. A városi rozsdaövezeti beruházásokat ösztönző program deklarált célja – a gazdaságélénkítés és a környezettudatos városfejlesztés mellett -, hogy megfizethető áron kerüljenek piacra új lakások. A kormány a lakások építését azzal ösztönözné, hogy az új lakások értékesítése után fizetendő 5%-os ÁFA – amit 2020. január 1-jétől 27%-ra emelt – a rozsdaövezetnek minősített területeken ismét életbe lép. Kérdés azonban, hogy ez elegendő ösztönző-e ahhoz, hogy több új lakás épüljön, amint az is kétséges, hogy az ÁFA alacsony mértéke tükröződik-e majd bármilyen módon a lakás vételárában, avagy csak a befektetőnek jelent könnyebbséget. A rozsdaövezeti fejlesztéseket – további ösztönzőként – kiveszik a helyi önkormányzati építési szabályzatok alól, ami a kritikusok szerint további problémákhoz vezet majd, és szintén nem szolgálja a lakók, és főképp a város érdekét.

Budapest rozsdaövezeteinek beépítése – főleg egy lakhatási válság közepén – kiemelt fontosságú projekt. Mégis, a helyi szervezetek szerint maguk az újbudaiak inkább csak a kárát látják a feszített tempójú építkezéseknek, továbbá az is kérdéses, valóban tudják enyhíteni ezek a beruházások a fővárosi társadalom lakhatás-deficitét, vagy inkább csak a leggazdagabbaknak juttatják lakhatáshoz, illetve a beruházókat és a befektetőket profithoz?

Több helyi civil szervezet ugyanis kritikát fogalmazott meg az építkezések kapcsán.

„A kerület infrastrukturálisan tele van (…) úgy kellene építkezni, hogy élhető maradjon. De ehelyett várhatóan rozsdaövezetté fogják nyilvánítani, és ész nélkül beépítik” – nyilatkozta például Bányai Borbála szociológus, a Környezettudatosak Tere Újbudán (KörTér) csoport tagja.

A helyzet azóta is változatlan: az önkormányzatokon átnyúló, állam által előkészített és támogatott, de piaci lakásépítés nem tud megágyazni egy tudatos várostervezésnek, a felépülő, akár többtízezer új lakót bevonzó lakónegyedek hihetetlen terhelést jelentenek az amúgy is közszolgálati krízissel küzdő kerületi infrastruktúra (oktatás, tömegközlekedés, zöld területek stb.) számára.

Schrancz Mihály közleményében úgy fogalmaz:

„A rozsdaövezetek újrahasznosításával a közvetlen környezetük, de az egész város is profitál, megújulhat a városi infrastruktúra, felértékelődhet a környezetében lévő ingatlanállomány, ezzel párhuzamosan megjelennek a lakók mindennapi életéhez szükséges szolgáltatások is”

Kérdéses azonban, hogy ki által jelennek meg ezek a szolgáltatások, az építkezések beruházói ugyanis mossák kezeiket. Így a forráshiányos önkormányzatoké a feladat, hogy a beépítésekhez igazítsák a kerületi infrastruktúrát – másképp megfogalmazva a lakhatáshoz, a kerületbeli élethez szükséges fejlesztések költségét a helyi közintézményekre hárítják az állami hátszéllel rendelkező beruházók.

Nemcsak a kerületi infrastruktúrát nyomják agyon és használják ki, de sajnos valószínűsíthető, hogy a lakhatási krízis sem oldják meg a leendő bérlakás-komplexumok. Ahogy erre Mistetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója is rámutatott: a felépülő ingatlanokat csak a leggazdagabbak engedhetik majd meg maguknak, az 1,5-kétmillió forint per négyzetméteres árak nem nyújtanak olcsó lakhatási alternatívát a budapesti lakáspiacon. Sőt, a civilek szerint az ingatlanok 60 százalékát nem is lakhatási, hanem befektetési céllal vásárolják a kerületben, ami még a budapesti átlagos 40 százalékkal szemben is kiugróan magas arány.

Természetesen mindez a beruházónak nem számít: az ingatlanfejlesztő korábbi, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint rekordszintre, 500 milliárd forintra nőtt a Property Market Kft. fejlesztési portfóliójának értéke 2021-ben, miközben árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 847 millió forintot tett ki. A nyilvános cégadatok szerint a kft. adózott eredménye 2020-ban 80 millió forint, az árbevétele 1,278 milliárd forint volt.

(MTI, Telex)

Címlapkép: BudaPart galéria