Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pedagógusok szerint félrevezető a KSH sztrájkstatisztikája

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közleménye szerint több intézményből is hírt kaptak, hogy a Központi Statisztikai Hivatal egy olyan sztrájkkal kapcsolatos kérdőív kitöltésére kéri az  intézmények vezetőit, amely szerintük  félrevezető, ugyanis a sztrájkolói részvételt erősen torzítja.

A kérdőívet az intézményvezetők és a fenntartók a napokban kapták meg, melyben az egyik kérdés arra kíváncsi, hányan vettek részt a figyelmeztető sztrájkban és hányan a sztrájkban. A PDSZ szerint ez a megkülönböztetés pontatlan, ugyanis a kérdőív a figyelmeztető sztrájkot két órát meg nem haladó munkabeszüntetésben határozta meg. A szakszervezetek januárban tartottak ugyan egy két órás figyelmeztető sztrájkot, ám nem az időtartam határozza meg, hogy minek minősül a munkabeszüntető akció. Márciusban ugyanis sok pedagógus csak két órára tudott becsatlakozni a kiállásba, ám ez attól még nem minősül figyelmeztető sztrájknak.

A kérdőív a polgári engedetlenkedő tanárokat figyelmen kívül hagyja, ráadásul csak azokat az intézményeket számolja bele az adatsorba, ahol legalább 10 fő csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

„ A polgári engedetlenségben való részvétel nem minősül sztrájknak, ezért az erre vonatkozó információkat ne vegye figyelembe a kitöltés során. Amennyiben az intézményből nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább 10 fő, a kérdőívet nemlegesen kérjük beküldeni”

Ez alapján a Központi Statisztikai Hivatal sztrájkolói statisztikáiban nem fognak megjelenni azok a munkavállalók sem, ahol mondjuk csak kilenc fő sztrájkolt egy adott napon.

A szakszervezet szerint ez azért is abszurd, mert egyes óvodákban a teljes munkavállalói testület alig haladja meg a 10 főt. Úgy vélik, a kérdőív súlyosan érinti azokat a kisebb nevelőtestületeket, munkahelyeket, ahol a munkatársak száma amúgy is alacsony.

A KSH kérdőíve arra is rákérdez, hogy volt-e előzménye a sztrájknak, például tárgyalás formájában, mely előtt értetlenül áll a pedagógus-szakszervezet. Köztudott ugyanis, hogy a PSZ és a PDSZ 2020 óta egyeztet a kormánnyal, a konkrét sztrájkkövetelésekről pedig 2021 októbere óta folynak a sztrájktárgyalások. A sztrájktörvény alapján ráadásul nem is lehetne úgy sztrájkolni, ha nem előzte volna meg tárgyalás a munkabeszüntetést.

A kérdőív arra is rákérdez, hogy a sztrájkalapból történt-e juttatás a munkavállalók felé, amely sem az intézményvezetőre, sem pedig a fenntartóra nem tartozik. A PDSZ leszögezi, a sztrájkalap széleskörű társadalmi összefogásnak köszönhetően jött létre, melyből a rászoruló, arra igénylést benyújtó pedagógusok fizetését tudták finanszírozni. A szakszervezet szerint a statisztikai hivatal nem írhatja elő, hogy a munkavállalók ezeket a minősített adatokat adják át az ellenérdekű munkáltatóiknak. Ennek megfelelően ez a kérdés kimondottan aggályos.

Szintén problémásnak találta a PDSZ, hogy az adatszolgáltató (jelen esetben az intézmény vezetője) adatközlés kötelezettsége csak a sztrájkot követő harmadik hétig áll fenn, ám a pedagógusok csak felfüggesztették a sztrájkot, nem beszüntették azt. A szakszervezet fontosnak tartja már most leszögezni, KSH az Eurostatnak továbbított adatai a fenti indokok miatt nem lesznek majd irányadónak, hiszen jelentősen torzítanak majd a részvételi adatokra vonatkozóan.