Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Békemegállapodás születhet a 30 éve konfliktusban álló Azerbajdzsán és Örményország között

Azerbajdzsán és Örményország között 2008-ban és 2016-ban is történtek komolyabb összecsapások, a parázsló viszály azonban akkor izzott fel igazán, amikor 2020 szeptemberében az azerbajdzsáni hadsereg offenzívát indított Hegyi-Karabah ellen, majd november elejére a vitatott régiónak közel az egyharmadát sikerült is elfoglalniuk. Ekkor Moszkva közbenjárásával fegyverszünetet kötöttek a felek, amelynek egyik feltétele az volt, hogy Örményország Azerbajdzsánnal és Törökországgal is normalizálja a kapcsolatait, és a lehető leghamarabb békeszerződést kötnek az érintett államok.

Serdar Kilic, Törökország korábbi washingtoni nagykövete és Ararat Mirzojan, Örményország külügyminisztere kedden Bécsben zárt ajtók mögött tárgyaltak a két ország kapcsolatainak mihamarabbi rendezéséről. Arról ugyan nem nyilatkoztak, hogy pontosan milyen témákat érintett a találkozó, azt azonban mind a két fél megerősítette, hogy a tárgyalások sikeresen zajlottak le, és hamarosan folytatódni is fognak.

Ez pedig azt jelenti, hogy végre megszülethet az a békemegállapodás, amely remélhetőleg lezárja majd az idestova három évtizede tartó konfliktust.

Ankara és Jereván között a mostani már a harmadik találkozó volt a háború óta. A törökök kifejezetten pozitívan tekintenek az eseményekre, idén februárban már újraindították a Jereván és Isztambul között közlekedő repülőjáratokat is. Az örmény határon található Kars tartomány pedig abban reménykedik, hogy hamarosan a szárazföldi határátkelőket is megnyitják a két ország között. 1993 előtt ugyanis kifejezetten jelentős volt a határon átívelő kereskedelem, olyannyira, hogy miután megszűnt az áruszállítás, a török oldalon fekvő Akyaka település lakossága fogyatkozni kezdett.

Örményországban azonban nem látják ilyen pozitívan a dolgot, ugyanis a normalizálási folyamat végső célja a békemegállapodás megkötése, ami azt jelentené, hogy Örményországnak hivatalosan is le kellene mondania Hegyi-Karabah jelentős részéről. Az örmény fővárosban éppen ezért már napok óta tüntetések folynak, amelyek a kormány mihamarabbi lemondását és a tárgyalások beszüntetését követelik. Csak hétfőn több mint száznyolcvan embert tartóztattak le a hatóságok a heves megmozdulások miatt. 

A posztszovjet régió egyik legismertebb összetűzése a festői Hegyi-Karabah miatt tört ki. Az orosz polgárháborút követően a szovjet hatalom az örmény többségű területet a frissen kialakított Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságnak ajándékozta autonóm köztársaság formájában. A Szovjetunió szétesésekor a helyi örmények úgy vélték, eljött az ideje, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, és 1991 decemberében, pár hónappal azután, hogy Azerbajdzsán kikiáltotta elszakadását a Szovjetúniótól, az autonóm Karabah parlamentje referendumot tartott a Bakutól való elszakadásról. A választók 99,8%-a támogatta a függetlenséget. Baku azonban ezt nem volt hajlandó figyelmbe venni.

Ekkorra azonban már mind gyakoribbak voltak az etnikai villongások a két fél között, ez pedig rövid időn belül háborúhoz vezetett. Mind a két fél brutális kegyetlenségeket követett el a másik oldal civil lakossága ellen. Az Azerbajdzsánt támogató Törökország 1993-ban minden diplomácia kapcsolatot megszakított Örményországgal, valamint a határt is lezárta. A Moszkva támogatását élvező örményeknek sikerült saját irányításuk alá vonni a Hegyi-Karabah térséget és az országot az Örményországgal összekötő régiót is. 1994-re azonban mind a két fél elállt a további harcoktól, békemegállapodás viszont azóta sem született.

Azerbajdzsán arra hivatkozik, hogy megsértették a területi integritását, Örményország pedig arra, hogy a Hegyi-Karabah lakossága maga döntött az elszakadásról még 1991-ben, így a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán megszállónak számított a régióban.

Címlapkép: Sztepanakert a vitatott státusú, jelenleg örmény fennhatóság alatt álló, de Azerbajdzsán részeként elismert Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa. (Fotó: Kylar Loussikian / Flickr)