Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

470 ezer lakáshiteles várhatja, hogy a kamatstop meddig marad érvényben

A csütörtöki kormányinfón sem tudta megmondani Gulyás Gergely, hogy mi lesz a kampányban bevezetett válságintézkedések sorsa, mint például a kamatstop meddig marad velünk. A döntésre nincs sok idő, a kamatstop hivatalosan június végéig van érvényben, ezután többszászezer hitelesnek nőhet meg jelentősen a törlesztőrészlete.

A 24.hu szerint szerint a törlesztőrészlet-emelkedés akár 30 százalékos is lehet a kamatstop végével, azaz a kamatstoppos 100 000 forintos havi törlesztőrészlet június 30. után több, mint 130 000 forintra emelkedhet. Összesen 470 ezer lakáshiteles lehet érintett, ugyanis ennyien lehetnek azok, akiknek devizahitelét változó kamatozású forinthitelre váltották a bankok, az ő törlesztőrészletük drasztikusan megemelkedne. Nekik érdemes lehet változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra váltani – igaz, ez sok esetben többek között a futamidő megnövekedését okozhatja.

Egyelőre semmi garanciát nem látni arra, hogy a kormány június után is fenntartaná a kamatstopot. A választások után Orbán Viktort a kamatstop kapcsán elmondta, hogy a családok védelme elsődleges fontosságú, azonban azt is hozzátette, hogy a válság mindenképp hatással lesz ránk – jelentsen ez bármit is a kamatstopra nézvést.  Az intézkedést eleve a kampányhajrában – decemberben – jelentették be, amikor is több másik intézkedéssel karöltve a kormány az akkor még a háborútól független energiár-drágulással szemben „vette fel a harcot”.

Az intézkedés bejelentésekor Büttl Ferenc közgazdász kérdeztük a kormány motivációiról. Büttl szerint a „küzdelem” helyett sokkal inkább arról volt szó, hogy  a kormány a saját monetáris politikája ellen igyekszik átmenetileg védeni a szavazókat: az intézkedés lehetőséget teremtett arra, hogy a jegybank tovább emelhesse az alapkamatot anélkül, hogy azt a választásokig megérezné a lakosság.

Ugyanis az elmúlt években a Magyar Nemzeti Bank nagyon alacsonyan tartotta a jegybanki alapkamatot a gazdaság élénkítése céljából. Most, a válságban viszont az infláció megfogása miatt emelnie kellett az alapkamatot, hogy a gazdasági növekedést – és így az inflációt – lassítsa. A probléma azonban, hogy a jelenlegi inflációt nem a gazdasági növekedés hajtja, hanem a most már háborúval tetézett energiaár-válság.

A helyzet jól mutatja a gazdaságunk kitettségét, függésünket a nemzetközi gazdasági folyamatoktól. A követkető időszakban sajnos a kérdés nem az, hogy hogyan fogja leendő kormányunk alapjaiban átalakítani az ország társadalmi-gazdasági előfeltételeit, kivívva így függetlenségünk és szabadságunk, hanem az, hogy az eddigi, választásokra hangolt válságkezelés meddig fenntartható, mikor jön a feketeleves.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd