A Világgazdaság által megszólaltatott iparági szereplők szerint a nagy malmok termelésük visszafogásával és június 30-ig érvényes eladási kvótákkal próbálnak meg küzdeni a várható veszteségek ellen, amit a liszt árának maximálása okozhat.
A lapnak nyilatkozó Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a jelenlegi lisztárak alapját képező búzaárak, és a piaci árak között tonnánként 30-35 ezer forint különbség van, ezt pedig csak a tavalyról „áthozott” olcsóbb búzákkal tudják áthidalni.
Ezek a készletek viszont nyilvánvalóan kimerülnek előbb-utóbb, akkor pedig a közelmúltban beszerzett, drágább búzából készülhet liszt, akkor pedig 50-65 forinttal kéne emelkednie a kilónkénti árnak.
A kisboltok már most jelentős veszteségeket könyvelhetnek el ezen a terméksoron a szakértő szerint, és az árstop várható május 1-i végeztével valószínűleg el fognak szabadulni a fogyasztói árak is. A nagyobb bolthálózatoknak nagyobb mozgásterük van, őket kevésbé viseli meg az ársapka.
További áremelő körülmény az ukrajnai háború is, hiszen az ukrán és az orosz gabonaexport kiesése/korlátozottsága Lakatos szerint exportra motiválja általában a termelőket, hiszen akár mintegy 30 millió tonna búza is kieshet a közel-keleti piacokról, amit pótolni kell.
Mint arról korábban már beszámoltunk, az elemzők jobbára egyetértenek abban, hogy az élelmiszerek globálisan is drágulni fognak, és elsősorban a többek között orosz és ukrán élelmiszerimporttól jelentősen függő perifériaországokban éhínségek is kialakulhatnak.
Magyarország már tett lépéseket az élelmiszerárak elszállása és a hiány kialakulása ellen azzal, hogy betiltotta a gabonaexportot. Bár vannak olyan, az élelmiszer-termelést érintő aspektusai a konfliktusnak, amik az elkövetkezendő hónapokban éreztetni fogják hatásukat, így például hogy a földgáz további drágulása miatt leállították a Nitrogénműveket, így drágább és kevesebb lesz az ipari mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen műtrágya. Vagyis a kormánynak előbb-utóbb több problémára is választ kell találnia, ha el akarja kerülni az élelmiszerárak drasztikus emelkedését.
Ebben szerepet játszhat az árstop fenntartása, ami viszont a termelőknek jelenthet problémát. Magáról az árstopról a Mércén is jelent meg korábban kritika, melyben azt jártuk körül, miért nem jelent – jelentett – valódi segítséget, de az ellenzék árstopra adott reakcióit is górcső alá vettük. Hogy a jelenlegi bizonytalan nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben milyen szerepe lehet a társadalom ellátottságának biztosításában, az viszont még a jövő zenéje.
