A török kormány egy pénteki jelentés szerint elkezdett dolgozni egy online álhírek elleni törvényen, amely azok terjesztőire börtönbüntetést szabna ki. A török kormány szerint az online dezinformáció elleni küzdelem érdekében van szükség a lépésre.
„A dezinformáció olyan fenyegetés, amely visszajönne és bumerángként érne mindannyiunkat”
– mondta Mahir Ünal, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának elnökhelyettese a sajtónak.
Az új törvény tartalmazni fog olyan cikkelyeket, amelyek börtönbüntetést szabnak ki a hamis információk tudatos online terjesztéséért. Szabályozni fogja ezen felül az online újságírást is. A közösségi médiaplatformok képviselőit természetes személyként kezelik majd, a jelenlegi törvények szerinti jogi személyek helyett.
Törökország közösségi médiára vonatkozó törvényeit 2021 júliusában frissítették, hogy a közösségi médiavállalatoknak az ország területén belül kell irodát nyitniuk, és török állampolgárságú képviselőket kell kinevezniük. Akik ezt megtagadják, több millió líra bírsággal, sávszélesség-korlátozással és esetleges kitiltással néznek szembe.
Szeptemberben az AKP tisztségviselői azt mondták a BBC-nek, hogy az álhírek elleni új törvény „inkább az összehangolt erőfeszítésekre, mint az egyénekre összpontosít”.
Törökországban egy sor civil megfigyelő szerint rendszeresek a visszaélések a szigorú, főként terrorellenes média- és közösségi médiára vonatkozó törvényekkel. A StateWatch nemzetközi jogvédő szervezet jelentése szerint például a török katonaság soraiban az állítólagos kormányellenségek kiszűrésére fejlesztett algoritmust használtak fel több ezer ember üldözésére 2016 és 2021 között.
A rendkívül kemény és évek óta tartó politikai üldözés nyomán a politikai ellenzék azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy politikai üldözés, és a tőle eltérő vélemények elfojtása céljából él vissza az ország szigorú terrorizmus-ellenes törvényeivel.
Ilyen vádakkal ítélték el az azóta Németországba disszidált Can Dündart, az ellenzéki Cumhuriyet korábbi főszerkesztőjét. Az ellenzéki újságíró még 2016-ban menekült Németországba, miután újságja lehozott egy sztorit arról, hogy Törökország szír lázadóknak küldött fegyverszállítmányokat, és ezért a tényfeltárásáért kémkedéssel vádolták meg.
A tényfeltáró munka megjelentetése után az újságírót maga Erdogan elnök fenyegette meg azzal, hogy „súlyos árat kell majd fizetnie”.
