Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A húsvéti ebéd főfogása idén az infláció lesz

Böjt, szentmise, locsolkodás, tojásfestés, rokonlátogatás: megannyi módja van annak, ahogyan a húsvétot ünnepeljük. Az időjárást tekintve mostanság nehezen beindulni akaró tavaszi időszak nyitányaként is felfogható húsvét idén már csak azért is különleges, mert 2019 óta ez lesz az első alkalom, hogy a járványügyi szabályoktól és korlátozásoktól viszonylag mentesen ünnepelhetünk. Bár ez már önmagában is jelentős előrelépés, sajnálatos módon idén sem lesz a mindennapjainkat meghatározó válságoktól mentes a húsvét, igaz a most előttünk álló krízisek nem egészségügyi, hanem geopolitikai és kiváltképp gazdasági természetűek.

Az ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb mennyiségben fogyasztott ételeken keresztül ugyanis húsbavágó erővel tudatosul bennünk, milyen óriási mértékű árnövekedés következett be az elmúlt egy évben az élelmiszerek kapcsán.

Ez az áremelkedés az elmúlt több mint fél évet ágazat és árukategóriától tulajdonképpen függetlenül meghatározó, globális szinten is csak kevés országot megkímélő infláció része.

A Magyar Nemzeti Bank március 24-én adta ki friss inflációs jelentését, amiben – jellemzően külső hatásokra hivatkozva – a korábbinál jóval magasabb éves inflációval számol. A jelentés szerint 2022-ben a korábbi, öt százalék körüli előrejelzés akár kétszerese, 7,5-9,8 százalék is lehet az infláció. A Pénzcentrum néhány nappal korábbi cikkében azonban arra hívta fel a figyelmet hogy az élelmiszerárak növekedése a KSH által 8,5 százalékosra becsült általános inflációt meghaladó módon 13 százalékos volt az egy évvel korábbi szinthez képest.

Ennek az eltérésnek a ténye önmagában még nem is lenne meglepő, hiszen az energiahordozók mellett az élelmiszer az a másik termékkategória, melyek árában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások tudnak végbemenni (pozitív és negatív értelemben egyaránt), így például a döntő részben a központi bankok felügyelete alá tartozó monetáris politika irányvonalainak meghatározására használt ‘maginfláció‘ megállapításához az ebben a két árukategória esetében tapasztalt árszintváltozást nem is veszik figyelembe.

Azonban a húsvéti szezonhoz közeledvén Magyarországon jelentősen megnő a kereslet azok iránt a termékek iránt , melyeket a mostani időszak inflációhulláma kifejezetten súlyosan érint.

Jó példa erre az ilyenkor nagy mennyiségben fogyasztott sonka esete. A Portfolio.hu podcastjének adásában Szappanos Péter, a Pápai Hús ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a vállalat éves sonkaforgalmának 20-25 százaléka a húsvétot megelőző egy hónapban kerül értékesítésre. Idén viszont jelentősen többet kell fizetniük azoknak, akik sonkát szeretnének tenni az asztalra, köszönhetően annak, hogy az elmúlt hetekben hatalmas növekedés volt tapasztalható a sertés árát illetően.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az Inforádiónak egy hete arról beszélt, hogy mindössze hat hét alatt 60 százalékkal nőtt az élősertés ára.

Ez a radikális drágulás részben a piac korrekciójának tudható be, ugyanis a 2-3 évvel ezelőtt tapasztalt, alacsony és csökkenő tendenciájú sertésárakat az egy ideig jelentős európai sertésimportra szoruló kínai mezőgazdaság talpra állása nyomán kialakuló túltermelés okozta, amelynek megszűnése magával hozta a csökkenő termelést és az ezzel járó áremelkedést.

Viszont arra Szappanos Péter is felhívta a figyelmet a Portfolio podcastjében,hogy a hirtelen árnövekedésben komoly szerepe van a húsipar hosszú és összetett ellátási láncának egyes részegységeinél tapasztalt nehézségeknek és önös érdekeknek.

A jelentős takarmánynövény-igényű húsipar számára komoly ellátási problémákat jelent az, hogy a világ első és ötödik legnagyobb gabonaexportőre, Oroszország és Ukrajna már lassan két hónapja háborúzik egymással, arról nem is beszélve, hogy az energia-és üzemanyagárak elszállása szintén nehéz helyzetbe hozza az ágazatot.

Szappanos szerint ráadásul az ellátási láncban betöltött szerepükhöz képest a kiskereskedelmi áruházláncok  túlságosan nagy árrést fölöznek le a hústerméken.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a Hellovidék összesítése szerint már az alapvetően kistermelést folytató és jelentős áremelést kiszolgáltatottabb helyzetük miatt bevállalni nem tudó tenyésztők által árusított húsvéti sonka tarja és karaj kilónkénti ára is 3000 és 4000 Ft között mozog. A nagyobb szupermarket-láncokban már egy alacsonyabb minőségű kötözött sonka kilónkénti ára is 2800-3000 forint körül alakult néhány hete, nem is beszélve a magasabb minőségű, hosszabb érlelésű sonkákról, melyeknek az ára az ATV.hu információ alapján 10-15 százalékkal emelkedett egy év alatt.

Mint tudjuk, „jó ebédhez szól a nóta, főtt sonkához meg a torma”. Azonban az elmúlt egy évben a torma is 10 százalékkal drágult, annak ellenére egyébként, hogy az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjeként Magyarország kevéssé van rászorulva ennek a húsvétkor nagy mennyiségben fogyasztott fűszernövénynek az importálására. A húsvéti időszakban nem csak étkezésre, hanem díszítésre is használt tojás esetében még ennél is komolyabb árnövekedés ment végbe az elmúlt időszakban. Molnár Györgyi, a Tojásszövetség titkára az ATV.hu-nak nemrég arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben – jelentős részben az ukrajnai háború okozta takarmányár-emelkedésnek köszönhetően – 28-30 százalékkal drágult a tojás.

Ezt a jelentős élelmiszerár-növekedést látván azt sem szabad elfelejteni, hogy a drágulás mögött nem csak olyan időszakos nehézségek állnak, mint a háború okozta ellátási gondok vagy a pandémia lecsendése után újra teljes sebességre kapcsoló gazdaság aktivistás részben természetes következményének számító általános infláció. A klímaváltozás ugyanis egyre több helyen lehetetleníti el a mezőgazdaságot, amely így egyre kevésbé lesz képes ellátni az egyre népesebb és egyre nagyobb vagyoni egyenlőtlenségek jellemezte bolygónkat.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt