Öt hete kezdődött, de még mindig sokkoló és felfoghatatlan az Ukrajnában zajló háború. A mai nap fejleményei alapján azonban legalább részben reménykedhetünk abban, hogy látszik a fény az alagút végén.

Óvatos bizakodásra okot adó béketárgyalások Isztambulban

Ugyan hadban állnak egymással, de Oroszország és Ukrajna nem számolt fel minden kommunikációs kapcsolatot egymás között. Ennek eredményeképp a háború kirobbanása óta már számos alacsonyabb szintű tárgyalása is sor került a két ország képviselői között. Ezek a találkozók azonban gyakran csak részsikereket eredményeztek, és leginkább az ostromlott ukrajnai városokban rekedt civilek kimenekítésére koncentráltak – ráadásul az orosz hadsereg számos alkalommal szegte meg az időszakos tűzszüneti megállapodásokat, és folytatta azoknak a városoknak a bombázását, melyekből elvileg humanitárius folyosók vezettek ki a frontvonalak mögé. Az elmúlt három hétben érdemi találkozóra ezért nem is került sor a két fél között.

Tegnap azonban Törökország legnagyobb városában, Isztambulban újból találkoztak egymással az ukrán és orosz delegáció tagjai.

A házigazda, Recep Tayyip Erdoğan török elnök nagy reménységeket fűzött a találkozóhoz, hiszen Törökország egyaránt szoros viszonyt ápol Oroszországgal– akikkel közösen építik az ország első atomreaktorát – és Ukrajnával is, ahonnan jelentős mennyiségben importál mezőgazdasági termékeket, mint például búzát.

Ennek a függési viszonynak következtében a háború kirobbanása óta Erdoğan egy két fél közötti hintapolitikát igyekszik megvalósítani. Az ankarai államfő többször is kijelentette, hogy a gazdasági kitettség miatt Törökország nem fog olyan szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, mint amilyeneket más NATO-s és EU-s tagállamok vagy éppen Japán eszközölt. Eközben azonban az elnök elfogadhatatlannak nevezte az orosz inváziót és a háború befejezésére szólította fel a feleket, valamint a Fekete-tenger stratégiai fontosságú tengerszorosánál, a Boszporuszon is korlátozásokat vezetett be az ott áthaladni kívánó orosz hadihajók számára.

A mai béketárgyalások – melyre a török államfő isztambuli rezidenciáján, a Dolmabahçe Palotában került sor – előtt Erdoğan szintén arra biztatta az orosz és ukrán delegációkat, hogy állapodjanak meg a békéről, valamint kifejtette, hogy egyaránt „értékes barátként” tekint Vlagyimir Putyinra és Volodomir Zelenszkijre. Az eddig információk alapján a négyórás találkozón jelentősen közeledtek egymáshoz a hadban álló felek álláspontjai. Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy

Oroszország bejelentette, hadserege „radikálisan csökkenteni fogja tevékenységét” Kijev és az Ukrajna északi részén található Csernyihiv térségében.

Oroszország helyettes védelmi minisztere, Alexander Fomin elmondása alapján Moszkva célja ezzel, hogy „növelje a kölcsönös bizalmat egy békemegállapodás aláírását illetően”. Azt azonban siettek hozzátenni, hogy ez a döntés nem jelent egyet egy tűzszüneti megállapodással.

A Telegramon terjedő felvételek megerősítik, hogy egyes orosz csapatok már meg is kezdték a kivonulást Kijevből és a Donyec-medence felé vették az irányt. Az orosz hadvezetés néhány napja jelentette be, hogy a háború következő szakaszában elsősorban az Ukrajna keleti részén található régió „felszabadítására” fognak koncentrálni az Ukrajna majdnem teljes területét célba vevő offenzíva helyett.

Az invázió február 24-i kezdete óta az ukrán fővárosban bontakozott ki a háború egyik legsúlyosabb frontvonala, az orosz hadsereg számos alkalommal hajtott végre bombatámadásokat Kijev lakónegyedei és a közelben fekvő, stratégiai fontosságú agglomerációs települések ellen – a nehézsúlyú boxvilágbajnokból lett politikus, Vitalij Klicsko vezette városban gyakran kellett éjszakai kijárási korlátozásokat is bevezetni, a lakosság egy jelentős része pedig a földalatti metróállomásokban keresett magának menedéket. Az orosz hadsereg azért vette támadás alá a várost már az invázió elején, hogy egy kényelmes villámháborúban minél gyorsabban térdre kényszeríthesse a Kijevben székelő ukrán kormányt.

Erre azonban nem kerülhetett sor, köszönhetően a fővárost védők kitartásának, valamint – ahogy azt már a tegnapi összefoglalónkban is megírtuk – az ukrán hadsereg sikeresen foglalta vissza a Kijevtől észak-keletre, 20 kilométeres távolságban található Irpinyt, melynek birtoklása kiemelt jelentőséggel bírt az orosz hadműveletek szempontjából.

A Dolmabahçe Palotában összeülő tárgyalódelegációk azonban nemcsak a hadihelyzettel kapcsolatos kérdésekben jutottak egyezségre. A Le Monde összefoglalója szerint ugyanis

Ukrajna hajlik arra, hogy vállalja a katonai semlegességet, vagyis a béke érdekében Kijev a NATO-tagságról is lemondana.

Ennek következtében az országban külföldi országok nem létesíthetnének katonai támaszpontokat –ilyeneket főleg az Egyesült Államok hozott lére Európában a második világháború után. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez a semlegesség csak akkor lépne életbe, ha arra az ukrán választópolgárok egy népszavazáson is rábólintanak.

A tárgyaláson szó esett arról is, hogy Ukrajna továbbra is fenntartaná a nem-nukleáris státuszát – az ország még  egy 1994. december 5-én, Budapesten aláírt memorandumban vállalta, hogy leszereli a Szovjetunió felbomlása után a birtokába került atomfegyvereket, melyek annak idején a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező országává tették a kelet-európai államot.

Kijev azonban nem adná ingyen a semlegességét és ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugati országok szavatolják a biztonságát. Ennek érdekében Ukrajna egy nemzetközi szerződést is tető alá hozna. Az ukrán delegáció egyik tagja, David Arakhamia szerint ennek a potenciális megállapodásnak olyan védelmi garanciákat kéne szavatolnia Ukrajna számára, mint amilyet az 1949. április 4-én Washington DC-ben aláírt Észak-atlanti Szerződés 5-ös cikkelye biztosít a NATO-tagállamoknak, melynek értelmében „a szövetség egyik tagját érő katonai agresszió az összes tagállam elleni támadásként értelmezendő”.

A tárgyalásokon szóba került a Krím-félsziget kérdése is. A Moszkva-párti ukrán elnök, Viktor Janukovicsot bukását hozó, a Méltóság forradalmaként is ismertté vált 2014-es tüntetéssorozatra válaszul Oroszország a nagy többségében oroszokból álló lakosság védelmére hivatkozva elfoglalta és egyoldalúan magához csatolta a Krím-félszigetet, amely még a szovjet időszakban 1954-ben került ukrán fennhatóság alá, és az 1991-es népszavazáson is az országos átlagnál jóval kisebb mértékben támogatta Ukrajna függetlenné válását. A Krím-félsziget a nemzetközi jog értelmében továbbra is Ukrajna részét képezi, ám valójában Oroszország fennhatósága alatt áll.

Az ukrán tárgyalódelegáció Isztambulban egy 15 éves egyeztetési folyamatot kezdeményezett a Krím-félsziget kérdésében Ukrajna és Oroszország között.

Erre azonban csak a teljes tűzszünet elérése után kerülhetne sor. A tárgyalásokon résztvevő felek szerint az oroszbarát szakadárállamok, a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság kérdésében egy legmagasabb szinten, a két hadviselő ország államfője között zajló jövőbeli találkozón juthatnának dűlőre a felek. Moszkva szerint látván Kijev „konstruktív hozzáállását”, akár a közeljövőben is leülhet egymással Oroszország és Ukrajna elnöke, Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij.

A bizakodásra okot adó isztambuli tárgyalások hírére erősödött a rubel, az euró és számos tőzsdei index is, miközben a kőolaj hordónkénti ára régóta először 100 dollár alá süllyedt. Az olajár-csökkenéshez érdemes hozzátenni, hogy a New York Times szerint ezt nem csupán a béketárgyalások, hanem a világ legnagyobb kőolaj-importőrének számító Kínában újból erőre kapó koronavírus-járvány is magyarázza, melynek következtében az ország számos nagyvárosában –például Sanghajban – korlátozásokat és lezárásokat vezettek be a kínai hatóságok.

Diplomáciai fronton is számos reakció érkezett a mai fejleményekre. Törökország külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu a béke irányába tett eddigi legnagyobb előrelépésként tekint az isztambuli tárgyalásokra. Ezzel szemben óvatosságra int Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok kormánya, a jelenleg Marokkóban tartózkodó Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint „különbség van aközött amit Oroszország mond és amit tesz”, és a megszálló hadsereg a mai napon is számos fronton folytatja az ukrán állampolgárokkal szembeni brutális agressziót. Az USA elnöke, Joe Biden egyébként a mai napon ismét egyeztetni fog a háború alakulásáról az Európai Unió tagállamaival, Emmanuel Macron francia elnök pedig éppen telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyinnal.

Legalább hét halálos áldozata van egy mikolajivi kormányzati épület elleni támadásnak

Miközben a Boszporusz partjánál éppen a béke felé vezető út kikövezéséről próbáltak megállapodni a felek, a tenger túloldalán tovább pusztít a háború.

A Reuters információi szerint ugyanis legalább heten életüket vesztették, 22-en pedig megsérültek egy Mikolajiv városában található regionális kormányzati épület elleni orosz rakétatámadásban.

A bombázás az alábbi kép tanulsága szerint egy hatalmas lyukat ütött a többemeletes épületen.

⚡️Russian forces hit Mykolaiv’s regional state administration building.

Most employees were able to get out. Rescuers are looking for eight civilians and three military personnel believed to be under the rubble.

Source: Vitaliy Kim, head of regional administration pic.twitter.com/Hat08rlGMd

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 29, 2022

Oroszország kiemelt háborús stratégia célként tekint Ukrajna déli, tengerparti részének elfoglalására, amivel lehetősége lenne szárazföldi kapcsolatot létrehozni a 2014-ben annektált Krím-félszigetet és a Donyec-medence két szakadárállama közt. Ennek a célnak esett áldozatul a Fekete-tenger partján fekvő Mariupol is, melyet az orosz támadások majdhogynem a földdel tettek egyenlővé, elvágva a békeidőben félmilliós város lakóit a víz, áram és gázszolgáltatástól.

A nyugati országok és Oroszország egyaránt diplomatákat utasít ki

Feltehetően nem a mai nap lehet a legkellemesebb Oroszország  külügyi képviseletében dolgozni.

A Guardian információ alapján ugyanis számos nyugat-európai ország kémkedés gyanújával utasított ki diplomatákat.

Belgium 17, Hollandia pedig 21 diplomatának mutatott ajtót. Hasonlóan tett Írország is, ahol az orosz külügyi delegáció négy tagjától kérték meg, hogy lépjen a távozás rögös mezejére miután a dublini kormány úgy találta, hogy viselkedésük „nem felelt meg a diplomaták esetében elvárható nemzetközi standardoknak”.

Ezekre a hírekre Moszkva sem maradt tétlen és úgy döntött, kiutasít 10, balti országokból érkezett diplomatát Oroszországból. A Le Monde értesülései szerint a kiutasítás 4 litván, 3 lett és 3 észt diplomatát érint.

Lassan átlépi a négymilliót az ukrajnai menekültek száma

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) közleménye szerint március 29-ig bezárólag valamivel több mint 3 millió 9 ezer ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta. A szervezet szerint ez a szám akár már a hét közepére átlépheti a 4 milliót is, ami azt jelenti, hogy

az orosz invázió alig több mint egy hónap alatt elüldözte otthonából a 44 milliós Ukrajna lakosságának közel tizedét.

Ezzel a jelenleg zajló háború már most is az Európát a második világháború óta érintő legsúlyosabb menekültválságának számít. A kontinensen zajló háborúk közül legutóbb a jugoszláv konfliktus teremtett hasonló mértékű humanitárius válságot, melynek 10 éve alatt hozzávetőleg két és félmillióan voltak kénytelenek elhagyni a Balkán térségét.