A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 28-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Ötödik hetébe lépett a háború Oroszország és Ukrajna között. Hétfőn az ukrán erők észak-keleten és Kijev környékén értek el jelentősebb sikereket, miközben az orosz csapatok továbbra is erős tűz alatt tartják a krími régió és a szakadár Luhanszk közötti Mariupol városát. A város polgármestere szerint 160 ezer civil rekedt Mariupolban áram nélkül és „néz szembe a halállal”. Bár az evakuálásra 26 busz áll rendelkezésre, az oroszok a polgármester szerint nem biztosítottak lehetőséget a biztonságos kijutásukra a városból. A polgármester a lakosság teljes kimenekítését kérte, szerinte a város már teljesen a megszállók kezén van.
Észak-keleten az ukrán csapatok több várost is visszafoglaltak az orosz agreszoroktól, így a Kijev környéki összecsapások egyik központi helyszínét, Irpiny városát is.
Ezrével érkezhettek legálisan kétes hátterű oroszok éveken át az EU-ba, az oroszok megtiltják a „barátságtalanok” beutazását
Észak-Macedónia öt orosz diplomatát utasított ki, akik öt napot kaptak a nyugat-balkáni ország elhagyására. Bujar Osmani külügyminiszter ma bekérette Oroszország észak-macedóniai nagykövetét, neki adta át a kiutasító dokumentumokat. Titkosszolgálati jelentések szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.
Egy évtized alatt 3 milliárd euró befektetésért cserébe 4 ezer orosz kapott európai uniós országokban állampolgárságot és 20 ezer letelepedési engedélyt – írja a G7. A lap összeállításából kiderül, hogy március közepéig egyes becslések szerint 200 ezren hagyták el Oroszországot, március 23-ig csak programozóból 70 ezren. Megjegyzik azt is, a befektetésekért cserébe megszerezhető letelepedési engedélyek és állampolgárságok ellenőrizetlen rendszerén keresztül több kétes hátterű, akár nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személy is szabadon élhet és utazhat jelenleg is az Európai Unióban.
Oroszország mindeközben megtiltani készül a „barátságtalan” ország állampolgárai számára a beutazást. Így Nagy-Britannia, az Európai Unió és az Egyesült Államok lakosai ezentúl nem utazhatnak szabadon Oroszországba. Erről Szergej Lavrov külügyminiszter beszélt az orosz állami televízióban. Lavrov a lépést a nyugati országok elmúlt hetekben bevezetett, kemény szankcióira válaszul tette.
Az utolsó független lap is elhallgat Oroszországban, interjú készült Zelenszkijjel, amit azonnal letiltottak
Szünetelteti nyomtatott és online tevékenységét is a háború végéig Oroszország utolsó független médiaorgánuma, a Novaja Gazeta. A döntést a lap vezetése azzal indokolta, hogy hétfőn második alkalommal kaptak figyelmeztetést, az orosz állami hírközlési felügyelettől, a Roszkomnadzortól. A két figyelmeztetés pedig a működési engedély megvonásával járhat. Az elsőt még március 22-én kapták, amikor egy „külföldi ügynöknek” tartott szervezetet „nem címkéztek megfelelően” – ez éppen az a nap volt, amikor a lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov közölte, hogy elárverezi a béke Nobel-díját, hogy a bevételből az ukrán menekülteket támogassa. 2000 óta a lap hat kollégáját ölték meg politikai okokból.
A háború kezdete óta először ült le orosz újságírókkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A videós beszélgetésen az ellenzékinek számító Meduza főszerkesztője, Ivan Kolpakov és a Dozsgy Tv főszerkesztője, Tyihon Dzjadko mellett a Kommerszant tudósítója, Vlagyimir Szolovjov kérdezhettek az elnöktől. Az interjú terjesztését a Roszkomnadzor azonnal megtiltotta, következményekkel fenyegetve azokat, akik azt mégis megteszik. A beszélgetés angol felirattal itt megtekinthető. A telex.hu leirata alapján a beszélgetésen szó volt a Mariupolban kialakuló humanitárius katasztrófáról és a városból erőszakkal deportált emberekről, arról, hogy az elnök csalódott az orosz nép nagy részében, mert szerinte a propaganda nem kifogás a „nemtörődömségre”.
A két ország közt zajló tárgyalásokkal kapcsolatban Zelenszkij elmondta, Ukrajna hajlandó kompromisszumra Donbasz régió státuszát illetően egy esetleges békemegállapodás részeként.
Tömeges nemi erőszakkal jár a háború Ukrajnában. Erről beszélt az ukrán miniszterelnök-helyettes a „mariupoli pokol” kapcsán.
Putyin négy napot adott a rubelesítésre, a G7-ek nem állnak kötélnek
Vlagyimir Putyin orosz elnök négy napot adott a kormány, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat számára, hogy kidolgozzák, miként lehet megvalósítani az áttérést a rubelelszámolásra az Oroszországgal szemben barátságtalan országokba irányuló gázszállításban. Március 31-ig kell tehát előállni a Gazpromnak, a Bank Rosszijnak és a kormánynak az Európai Unió és a többi, Oroszországgal szemben szankciót bevezető ország gázszállításának rubelesítési tervével.
Erre válaszul a G7 országok be is jelentették, hogy ők nem hajlandóak rubelben fizetni. Az USA-t, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot valamint az EU-t tömörítő szervezet soros elnökeként működő Németország gazdasági és klímavédelmi minisztere Berlinben jelentette be, hogy a G7-ek energiaügyben illetékes miniszterei közösen hoztak döntést arról, miként válaszoljanak Putyin döntésére. Eszerint a hetek kormányai fel fogják szólítani az orosz energiahordozók importjával foglalkozó cégeket, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján vásárolt gázért.
A menekültek másfél százaléka nyújtott be eddig menedékes kérelmet Magyarországon
Szentkirályi Alexandra a humanitárius tanács ülése után elmondta, eddig 530 587 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. Közülük 7947-en kértek menedékes kérelmet nálunk, BOK csarnokban kialakított tranzitponton pedig egy hét alatt 9474 embernek segítettek. A szóvivő azt mondta, növekszik azon gyermekek száma is, akik részt vesznek a közoktatásban: 181 óvodás gyermek és 758 iskolás jár magyarországi intézménybe.
(TheNewYorkTimes, Népszava, 444, EuroNews, g7, Portfolio, MTI)
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
