Ma egy hónapja, hogy Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin fegyveres erőkkel megtámadta Ukrajnát. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb európai háborúja alig egy hónap alatt is hatalmas pusztítást végzett, milliókat üldözött el otthonukból és emberek ezreinek életét követelte. A nemzetközi szervek az Oroszországra kivetett sorozatos szankciók mellett megkezdték az ukrajnai háború utáni helyreállítását célzó intézkedésiket a mai napon megtartott EU, G7 és NATO hármas csúcstalálkozón. A NATO egymilliárd dolláros amerikai támogatást jelentettek be Ukrajna számára. A védelmi szerv katonai haderő kihelyezéséről is döntött a környező országokba, köztük Magyarországra is.

Csaknem két hét után előkerült Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is részt vett a Kreml csütörtöki Biztonsági Tanácsának ülésén, melyről az orosz televízió is beszámolt. A miniszter március 11. óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, azóta olyan pletykák kaptak szárnyra, miszerint Sojgu megbetegedhetett, vagy akár Putyin eltávolíthatta pozíciójából.  Csütörtökön azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak bejelentette, Vlagyimir Putyin a mai napon tartja a Biztonsági Tanács ülését. Peszkov a sajtó kérdéseire válaszolva azt is elmondta, a védelmi miniszternek sok mindent el kell intéznie, katonai művelet van folyamatban. „Nincs ideje a médiaszereplésre” – mondta. A Nexta egy rövid felvételt osztott meg az orosz tévé adásáról, melyen Sojgu is látható.

After long rumors that Putin decided to remove Shoigu forever, they decided to show him on TV as participant of the government meeting. However, viewers noticed oddities during the broadcast. Pay attention to the top left corner. pic.twitter.com/xZD1wFCbJU

— NEXTA (@nexta_tv) March 24, 2022

Egymilliárd dollárnyi amerikai támogatásról és 40 ezer katona kihelyezéséről döntöttek a NATO csúcson

A mai napon tartott brüsszeli NATO-csúcson Joe Biden amerikai elnök bejelentette, az USA egymilliárd dolláros amerikai védelmi támogatást nyújt Ukrajna számára. A csomagban az elnök elmondása szerint főként légvédelmi rendszerek, páncéltörő fegyverek, drónok, és több millió adagnyi lőszer van. A Fehér Ház azt is közölte csütörtökön, hogy az Egyesült Államok legfeljebb 100 ezer ukrán menekültet fogad be. A tagállamok vezetői emellett meghosszabbították egy évvel Jens Stoltenberg NATO-főtitkári megbízatását is. A védelmi szerv arról is döntött, hogy nyolc zászlóaljnyi, azaz 40 ezer katonát küld a balti államokba, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Magyarországra is.  Szijjártó Péter Facebookján kommentálta a NATO-csúcs eseményeit:

,,Nagy siker Magyarország számára, hogy a NATO-nak az az álláspontja, ami teljesen egybevág Magyarország nemzeti érdekeivel, érvényben maradt. Tehát a NATO nem hadviselő fél a szomszédságban zajló háborúban, nem is akar hadviselő féllé válni”

– jelentette ki a külügyminiszter.

Hozzátette, a Magyarországon felállított zászlóalj harccsoportját a Magyar Honvédség hozta ezt létre, amely magyar vezetés alatt áll.

,,Most megnyitottuk a lehetőséget arra, hogy ehhez a zászlóalj harccsoporthoz más NATO-tagországok is csatlakozhassanak a saját katonáikkal. Öt ország jelezte ezt eddig: az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország jelezte a katonák küldésének szándékát. Így előre láthatóan ez az öt ország néhány száz katonát fog delegálni ebbe a magyar zászlóalj harccsoportba.”

Orbán Viktor „nehéz szülésnek” nevezte a NATO-csúcsot. A miniszterelnök szintén Facebookon kommentálta az eseményeket. Hozzátette, Magyarország nem küld katonákat, fegyvereket sem Ukrajnába, és fegyvereket a területünkön sem szállíthatnak át. Orbán szerint ezért is nem támogatta Magyarország a légtérzárat a csúcson.

A G7 újabb szankciókkal fenyeget

A mai G7 csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői mellett részt vett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár valamint videón bejelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A G7 államok közös nyilatkozatban ítélték el Vlagyimir Putyin háborúját, valamint indokolatlannak, provokálatlanak és törvénytelennek nevezték az agressziót. Közölték, Oroszországnak haladéktalanul eleget kell tennie a Nemzetközi Bíróság hadműveletek felfüggesztésére vonatkozó végzésének – írja a Guardian. A G7-ek vezetői Belaruszt is felszólították, hogy „kerülje a további eszkalációt, és tartózkodjon katonai erőik Ukrajna elleni bevetésétől”, valamint minden országot felszólítottak, hogy ne adjanak katonai vagy egyéb segítséget Oroszországnak. Hozzátették, az orosz nép ellen nincs semmi kifogásuk, Putyin és támogatói azok, akik rákényszerítették a háborút és annak következményeit Oroszországra.

A találkozót követően Olaf Scholz német kancellár azt nyilatkozta,  ,,Addig tartjuk életben a szankciókat, ameddig szükségesek, és a hatásait folyamatosan értékeljük”. A kormányfő hozzátette„Minden erőnket bevetjük, hogy Oroszországot visszakényszerítsük a diplomatikus megoldások útjára. A G7-ek tagjai komoly szankciókat rendeltek el, ezek működnek, és már rövid távon éreztetik erős hatásukat.” Scholz ezután arról beszélt, újabb szankciókra is szükség van, majd arra kérte a világ országait, hogy csatlakozzanak a már életbe léptetett Oroszországgal szembeni szankciókhoz, és vegyék ki a részüket a segítségnyújtásból. A kancellár a háború okozta éhínségről is beszélt, melynek elkerülése érdekében mindent meg kell tenniük. Boris Johnson brit miniszterelnök az ülés után bejelentette, további 6000 rakétát és 25 millió fontnyi támogatást küld Ukrajnába.

Az Európai Parlament sürgős forrásokról döntött a menekültek számára

Az Európai Parlament hozzájárult az uniós regionális és menekültügyi források átirányításához az orosz támadás elől menekülő ukránok ellátására – olvasható az uniós szerv közleményében. Az EP csütörtöki ülésén elfogadta az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépés intézkedéscsomagot, mely alapján több mint 10 milliárd euró jut majd a menekültek ellátására, valamint módosították az EU kohéziós politikájával összefüggő szabályait, mely alapján a kohéziós támogatások menekültek ellátására is felhasználhatók. A meglévő forrásokat mostantól gyorsan át lehet irányítani azoknak a tagállamoknak és régióknak, amelyek vészhelyzeti támogatást nyújtanak az ukrajnai orosz agresszió elől menekülőknek. A támogatás forrása a 2014-2020 közötti kohéziós pénzek ki nem osztott vagy el nem költött része és a REACT-EU csomag 10 milliárd eurója. A tagállamok az ukrán menekültek ellátására február 24., Ukrajna orosz megtámadása óta elköltött források visszafizetését kérhetik az Uniótól.

UNICEF: Minden második ukrán gyermek kénytelen volt elhagynia otthonát

Egy hónappal az ukrajnai háború kitörése után több mint 4,3 millió gyereknek kellett elmenekülnie az otthonából – írja sajtóközleményében az UNICEF;

ez több, mint az országban élő 7,5 millió kiskorú fele.

A világszervezet adatai szerint az elmúlt hetekben több mint 1,8 millió gyerek hagyta el az országot, 2,5 millióan pedig a határokon belül próbálnak biztonságos menedéket találni. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának adatai szerint a háború február 24-i kitörése óta 78 gyerek vesztette életét és 105 sérült meg Ukrajnában.

Catherine Russel, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint a második világháború óta nem volt olyan konfliktus, amely miatt ilyen rövid idő alatt ennyi gyereknek kellett volna elhagynia az otthonát. Az ENSZ jelentése szerint a háború okozta pusztítás miatt jelenleg közel 1,4 millió ember nem fér hozzá iható minőségű vízhez, további 4,6 millió pedig csak korlátozottan. Több mint 450 ezer gyerek van az országban, akiknek sürgős szüksége lenne kiegészítő élelmiszer-ellátásra.

A háború a gyerekek vakcinációjára is hatással van: az utóbbi hetekben az olyan alapvető oltások beadása is akadozik, mint a kanyaró vagy a gyerekbénulás elleni vakcina. Ez könnyen súlyos járványok kialakulásához vezethet – különösen az olyan, jellemzően nagyon túlzsúfolt területeken, ahová a civil lakosság menekült a támadások elől.