A január 31-i kétórás figyelmeztető és a tervek szerint március 16-án kezdetét vevő tervhatározatlan idejű pedagógussztrájk kapcsán a kormányzat a pedagógusok követeléseinek jogossága helyett inkább igyekszik egy jogi vita irányába terelni a közoktatási rendszerben jelenleg zajló tiltakozásokkal kapcsolatos diskurzust. Ebbe a trendbe illeszkedik bele a januári végi sztrájk jogszerűségével kapcsolatos csetepaté illetve a további munkabeszüntetéseket kvázi teljesen ellehetetlenítő kormányrendelet is.
Erre a jogvitára csatlakozott most fel Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman ugyanis nemrég felhívást tett közzé „a gyermekek oktatáshoz való jogának a pedagógus sztrájk alatti érvényesülése” érdekében. Levelében Kozma kifejti, hogy a gyermekek tanuláshoz való, Alaptörvényben rögzített jogát nem lehetne garantálni akkor, ha a pedagógusok sztrájkjuk során nem teljesítenék a még elégséges szolgáltatás jogszabályban rögzített kitételeit.
Mi is az a még elégséges szolgáltatás?
A Magyar Közlöny 2022. február 11-i számában ismertetett, Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott kormányrendelet többek között a járványhelyzetre hivatkozva igen szigorú szabályokat ír elő a közoktatási intézményekben zajló sztrájkok idején megvalósítandó még elégséges szolgáltatással kapcsolatban.
- A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani.
- A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, addig a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt.
Az ombudsman továbbá felhívta rá a szülők figyelmét, hogy az Alaptörvényben rögzített kötelességük gondoskodni gyermekeikről, beleértve ebbe az oktatáshoz való joguk garantálását is.
Kozma Ákos szerint „különösen aggályos minden olyan érdekképviseleti szervezetek vagy pedagógusok részéről történő megnyilvánulás, amelyben arra kérik a szülőket, hogy tevőlegesen szegjék meg alaptörvényi kötelezettségüket és ne küldjék iskolába tanköteles gyermeküket”.
Az alapvető jogok biztosa ehhez még hozzáteszi, hogy a világjárvány miatti korlátozások és az online térben történő oktatás egyaránt súlyos terhet róttak gyermekekre, a pedagógusokra és a szülőkre, ezért el kell kerülni minden olyan megmozdulást, ami tovább nehezítené az oktatás zavartalan működését. Felhívása végén Kozma arra invitálja azokat a gyermekeket, pedagógusokat és szülőket, akik úgy érzik, a sztrájk miatt sérülnek alkotmányos jogaik, hogy panaszukkal keressék az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát.
Kozma Ákos szavaira a Helsinki Bizottság közleményben reagált. A jogvédő szervezet úgy látja,hogy
az ombudsman gyakran hallgat fontos ügyekben, most pedig másokhoz beszél, mint akihez kellene.
A Helsinki szerint ugyanis az ombudsman feladata, hogy az állampolgárokat védje a hatalmi önkénnyel szemben, nem pedig az, hogy az alkotmányos sztrájkjogukkal élni kívánó pedagógusoktól és a szülőktől féltse a gyermekeket.
A Helsinki Bizottság szerint az is igencsak aggályos, hogy a sztrájkjogot kiüresítő rendeletről és az oktatási rendszer problémáival kapcsolatos kormányzati felelősségről nem esik szó az alapvető jogok biztosának felhívásában. A jogvédő szervezet emellett felhívja rá a figyelmet, hogy az ombudsman szavai nem járnak jogi következményekkel a szülőkre nézve, akik továbbá is kifejezhetik szolidaritásukat a pedagógusok mellett.
A Helsinki szerint erre akár az is egy jó módszer lehet, hogy a szülők leveleket írnak Kozma Ákosnak, kifejezvén abbéli félelmüket, hogy közoktatási rendszer állapota, az ezzel kapcsolatos kormányzati kötelezettségek elmulasztása akadályozza gyermekük megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését.
Ahogy arról a Mérce már korábban beszámolt, a pedagógussztrájkot szervező két szakszervezet, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) az oktatási kormányzattal való újabb sikertelen tárgyalás után az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt tartott sajtótájékoztatójukon azt ígérték, a munkabeszüntetési akció során
szóról szóra be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra.
Hogy mit is jelentenek azok a „kreatív megoldások”, azt csak a jövő hét folyamán hozzák nyilvánosságra attól tartván, hogy ha előre elmondják, mire készülnek, újabb sebtiben hozott kormányrendelettel lehetetlenítik el őket.
Miközben az ombudsman a sztrájk veszélyeire hívja fel a figyelmet, addig számos szülői szervezet fejezi ki szolidaritását a sztrájkoló pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan látják a szülők a közoktatásban zajló jelenlegi megmozdulásokat, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
