A Mérce naponta két összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 1-i nap esti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Többek között az 1941-es, Babi Jari zsidók elleni, 1941-es náci tömeggyilkosság emlékműve is találatot kapott akkor, amikor az orosz hadsereg a kijevi tévétorony bombázásával próbálta meg Ukrajna médiaszolgáltatásait megzavarni – sikerrel.
A támadás során ukrán források szerint 5 civil is életét vesztette. Korábban az orosz rakéták az észak-keleti Harkov városában végeztek óriási pusztítást, a kormányzati főépület rakétázásakor egyenesen 10 civil halt meg és 20 sebesült meg.
Az orosz csapatok, annak ellenére, hogy egy több mint 60 kilométeres katonai konvoj indult meg Kijev felé hétfőn Belarusz területéről, továbbra sem tudtak villámgyors haladást felmutatni. Az óriáskonvoj elején és közepén ugyanis a brit katonai hírszerzés információi szerint élelem- és üzemanyaghiány lépett föl.
Kijev körbezárása továbbra is fenyeget, de még mindig nem történt meg. Ma pedig még egy kifejezetten evakuációs különvonat is elindult a főpályaudvarról, amely Csernovic és Lvov útvonalon a román és lengyel határra viszi a kijevieket. A vonatok előtt kaotikus jelenetek játszódtak le, hiszen arra a városból kijutni vágyóknak csupán töredéke fért rá, az is alig.
Az előrehaladás során az oroszok városokat vettek be: délen az orosz katonai ellenőrzés alá került Melitopol és a még mindig nagyrészt ukrán kézen lévő Kerszon között, és északon Harkov és Szumi városai között, a hátramaradó civilek fegyvertelen, de kemény ellenállásával, tüntetéseivel kellett szembenéznie.
A polgárok felvételeinek tanúsága szerint elállták az orosz konvojok útját, és még a katonák levegőbe leadott, éles lövései hatására sem tágítottak Melitopolban. Egy északi kisvárosban, Kupjanszkban az orosz menetoszlopot megrohanó városlakókat pedig a katonák könnygázzal kellett, hogy feloszlassák.
Тварина направляє зброю на цивільних. Мелітополь pic.twitter.com/qycM8Kgmpz
— Кам’янський димар (@huidneprodym) March 1, 2022
Az élelmiszerhelyzet minden városban súlyosabbá vált, Ukrajna-szerte lassan, de bizonyosan jelentkeznek a háború okozta, súlyos ellátási hiány jelei. A legsúlyosabb helyzetbe a délkeleti Mariupol városa kerülhet, itt ugyanis már lassan, de biztosan az orosz ostromgyűrű is bezárul, heves támadások kezdődhetnek a város ostromának nyitányaként.
A rakétatámadások és Harkov hétfői terrorbombázása után a kijevi kormány a hágai Nemzetközi Bírósághoz nyújtotta be bizonyítékait az oroszok által elkövetett háborús bűnökre, ennek eredményeképp a például a délszláv háborús bűnösök ügyében is ítélkező Nemzetközi Bíróság már vizsgálatot is kezdeményezett Moszkva ellen.
Magyar idő szerint délben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt megjelent Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki úgy érvelt a bizottság előtt, Oroszország az orosz kisebbséget ért „jogsértések” miatt „jogosan indított katonai” akciót szomszédja ellen. Beszédét több tucat ENSZ-küldött kivonulással bojkottálta.
Vologyimir Zelenszkij elnök is újfent jelentkezett ma, de ő ünneplést és tapsot kapott, amikor egy biztonságos helyről, online jelentkezett be az Európai Parlament ülésére. Itt arra kérte az EU tagállamait, gyorsított eljárásban fontolják meg Ukrajna EU-tagságát, hogy így aktívan kimutassák, valóban országa mellett állnak.
Bevonultak a belaruszok?
Korábban ukrán titkosszolgálati források már jelezték, Belarusz, annak ellenére hogy egyelőre hivatalosan „semleges félként” szervezi meg az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokat, mégis bekapcsolódhat a háborúba.
Ezek mellett mostanra az is kiderült, máris jelen vannak belarusz csapatok a csernyovici régióban, ezzel a tárgyalások biztosításához szükséges semlegességét elvileg megszegve. Amerikai források azonban ezt az értesülést később cáfolták: a haditechnika, a katonai járművek és az egyenruhák hasonlósága miatt pedig amúgy is nehéz eldönteni műholdas képek alapján, a belarusz csapatok valóban bekapcsolódtak-e az offenzívába.
Noha sokáig úgy tűnt, a március 2-i, újabb fegyverszüneti tárgyalásokra ennek ellenére is sor kerül, ennek most kicsi az esélye, mivel Zelenszkij elnök közölte, a tárgyalások újrakezdéséhez az orosz félnek előbb abba kellene hagynia az ukrán civilek válogatás nélküli bombázását.
Hozzátette, továbbra is célja, hogy elérje, a NATO-országok biztosítsanak repülésmentes zónát Ukrajna felett. Ezt korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kizárta, az óriási kockázat miatt, hogy a zóna biztosítása közben orosz és NATO-vadászgépek konfliktusára kerül sor. Zelenszkij most hangsúlyozta, a zóna nem a NATO-országoknak a háborúba való bevonását szolgálná, mivel szerinte „már belerángatták őket, csak még nem vették észre”.
A belarusz katonaság részvétele az invázióban azért is kifejezetten érdekes, mert Aljakszandar Lukasenka minszki diktátor még február 24-én, a súlyos orosz agresszió legelején kizárta, hogy országa hadserege részt venne az orosz megszállásban. Mostanra az invázió azonban annyira lelassult, hogy úgy tűnik, erre is sor kerülhetett.
Kína aktívabb szerepet vállalhat a közvetítésben
A Kreml a növekvő elszigeteltség ellenére sem marad telefonhívások nélkül. Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök ismét másfél órás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Zelenszkij kérésére Macron a súlyos háborús bűnnek számító, civilek elleni szőnyegbombázások leállítására szólította fel az orosz elnököt – mint eddig látszik, nagyjából eredménytelenül.
Ma az orosz védelmi minisztert, Szergej Sojgut hívta fel török kollégája, Hulusi Akar, hogy közölje vele, az 1936-os Montreux-i Egyezmény értelmében Ankara korlátozni fogja az orosz hadihajók mozgását a Fekete-tenger bejáratánál, a Boszporusznál és a Dardanelláknál, amit az ukrajnai háborús helyzet indokol. Ezenkívül ő is a civil áldozatok jövőbeni elkerülésére szólította fel az orosz honvédelmi minisztert.
De a legfontosabb hívás ma mégis Kijevbe érkezett be.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az ostromlott ukrán fővárosban beszélgetést folytatott kínai kollégájával, Vang Jivel, utóbbi pedig a leiratok szerint megígérte, minél hamarabb közbenjár a Kínai Népköztársaság nevében Oroszországnál a terrorbombázások leállítása érdekében, amelyeket maga is elítél. Peking – a moszkvai és a nyugati álláspont között félúton – azt is hangsúlyozta, a fegyverszüneti tárgyalások érdekében mindent megpróbál elkövetni. Miközben Oroszország diplomáciai követeléseit a NATO-terjeszkedés visszafogására elvben továbbra is támogatja, a kínaiak szerint egy háborús beavatkozás nem legitim eszköz Oroszország kezében céljai elérésére.
A mai beszélgetés az ukránokkal felveti azt is, nem játszhat-e a következő napokban Kína az eddiginél komolyabb szerepet a fegyverszüneti tárgyalások során?
Betiltják a független média maradékát is Oroszországban
Mivel nem engedelmeskedtek annak az állami utasításnak, amely szerint az ukrajnai inváziót csupán „különleges hadműveletnek” nevezhetik, Moszkva a két legfontosabb független orosz médiaforrás, a Dozsgy TV és az Ekho Moszkvi rádió betiltását is elrendelte, írta a Novaja Gazeta.
Információk szerint az amúgy is csak a fővárosban fogható Ekho Moszkvi sugárzását már be is szüntette az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor.
A már a nyugati sajtó által is átvett információk szerint „szélsőséges tevékenységre való uszítás” és szándékosan hamis információk közlése orosz katonai személyekről” lehet a betiltás két fő oka, az egyik alatt azt értik, hogy ezek a médiatermékek nyíltan és részletesen beszámoltak az oroszországi, háborúellenes tüntetésekről, míg a másik kritika arra vonatkozik, hogy tényszerűen jelentették az invázió első három napja alatt az orosz hadsereg veszteségeit.
Komoly problémák vannak a menekültek fogadásával
Miközben 2015-ben is kifejezetten ellenséges hangulat alakult ki a súlyos háborús konfliktusok elől menekülő afgán, szíriai és afrikai menedékkérők körül Németországban, addig a 2022-es ukrajnai háború után ismét menekültpárti hangulat és a segítség, szolidaritás gesztusai kerekedtek felül. A komoly problémának számító kettős mércére, amely az európai menekülteket szeretettel fogadja, de az afrikai, közel-keleti menekültekkel szemben végletekig gyanakvó, szkeptikus, a német taz.de írása hívta fel ma a figyelmet.
