Kedden, a napirend előtti felszólalások keretében parlamenti ellenzék végre megszólalt a sztrájkoló és tiltakozó, polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok ügyében, amire természetesen meg is érkezett a kormányoldali válasz az MTI tudósítása alapján. A felszólalásokat a HírTV Facebook videóján lehet visszanézni.

A Párbeszéd frakciójában ülő Mellár Tamás fejtette ki lesújtó véleményét a kormány politikájáról, egyszersmind támogatásáról biztosította a tiltakozó tanárokat:

„Én kiállok a sztrájkoló tanárok mellett, és kiállok mellettük március tizenhatodikán, mikorra országos sztrájkot hirdettek”

– mondta a politikus, aki szerint a sztrájk alapjog, amely egy jogállamban mindenkit megillet.

Azt is kifejtette, hogy a tanárok nem csupán a fizetések, de a betöltetlen álláshelyek és a rossz munkakörülmények miatt sztrájkolnak, és szeretnék végezni a munkájukat – miszerint tanítani szeretnék a fiatalokat, hozzátéve, hogy maga is évtizedeket töltött el a pályán, és szép hivatásnak tartja a pedagógusokét. Mint mondta,

„ha nincsenek meg a tárgyi feltételek, nincsenek meg az eszközök hozzá, nincsen meg a tanszabadság és nincs elég anyagi forrás, akkor ezt nem tudják megtenni, akkor nem tudnak kiművelt emberfőket adni a hazának.”

Ezután kifejtette, hogy valójában lenne pénz az oktatás fejlesztésére, azonban véleménye szerint az Orbán-rendszernek nincs szüksége minőségi oktatásra és kiművelt emberfőkre, csak szolgákra, akik engedelmesen végzik a rabszolgamunkát a multik összeszerelő-üzemeiben vagy Mészáros Lőrinc szállodáiban. Ezzel szemben a minőségi oktatásban részesülő fiatalok veszélyesek lennének a Fidesz hatalmára.

Mellár beszélt az Iványi Gábor és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szociális feladatokat is ellátó kisegyház elleni, tegnapi NAV-os akcióról is. Véleménye szerint nincs annál lejjebb, hogy a hatóság véleménye szerint politikai motiváció alapján zaklatja a MET-et, és meglátása szerint az ilyen és ehhez hasonló eljárások a feudalizmus korába vetik vissza az országot. A képviselő szerint a Fidesz-KDNP méltán fog a történelem szemétdombjára kerülni az áprilisi választások után.

A kormány részéről Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki az „iskolabezáró, pedagógusbér-csökkentő, pedagógusokat tömegesen elbocsátó és tandíjat bevezető baloldallal” riogatta közönségét, ami véleménye szerint veszélyt jelent a diákok továbbtanulására.

„Melyik kormány vezette be a tandíjat, hogy a szegény gyerekek ne tudjanak tovább tanulni? A baloldali. Melyik törölte el, hogy a szegény gyerekek is tovább tudjanak tanulni? A jobboldali”

– igyekezett rávilágítani az egyes politikai tömbök általa vélelmezett oktatáspolitikai koncepciójára.

A valóság ezzel szemben az, hogy noha valóban vezettek be a 2006-2010-es időszakban egyetemi tandíjat, és a 2010 előtti kormányok számos módon nehezítették meg a szegényebb diákok helyzetét. A Fidesz ugyanakkor számos módon erősítette az oktatási rendszer társadalmi egyenlőtlenségeket konzerváló jellegét. A teljesség igénye nélkül:

• 16 évre szállították le a tankötelezettség korhatárát, aminek köszönhetően jellemzően a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek már felnőttkoruk előtt hivatalosan munkába állhatnak mindennemű képzettség nélkül, miután kiestek az iskolából.
• Modellváltásba kényszerítette a magyarországi egyetemek jelentős többségét, amitől jellemzően nem lett jobb se az egyetemek helyzete, se az oktatók fizetése, de legalább kiszolgáltatták a felsőoktatást a tőkeérdekeknek.
• Politikai érdekeinek megfelelően hergelt a szegregált roma gyerekek és családjaik, valamint úgy általánosságban a roma közösség ellen, miután a bíróság is nekik adott igazat.
• Miközben a közoktatást lerohasztják, magániskolát alapítanak gyakorlatilag teljesen adófizetői pénzből az elit gyerekeinek, akiknek kétségkívül jobb oktatás fog jutni, mint azoknak, akik nem hasonló fizetős iskolában tanulnak.
• Többek között azért, mert nem a botrányos, nemzeti alaptantervből kell tanulniuk. Amit egyébként a jobbmódú családokban talán tudnak ellensúlyozni otthon, de aki kevesebb kulturális tőkével érkezik a rendszerbe, nem sok jóra számíthat.
• De a világjárvány alatti online oktatás is látványosan mutatta be a jómódú és szegény diákok közötti különbségeket, aminek az enyhítésén nem dolgozott különösebben lelkesen a kormány.
• A tanárokkal szemben pedig nemegyszer igen ellenséges pozíciót vett fel a kormány, ha hallatni próbálták a hangjukat.

Igaz, parlamenti válaszában – a korábbi kormánypárti megszólalásokhoz hasonlóan – elismerte Rétvári államtitkár, hogy a tanárok béreit emelni kellene, miután az elmúlt 12 évnyi fideszes kormányzás során legutóbb 2014-ben igazították a tanárok bérét az akkori minimálbérhez, a mostani tiltakozást pedig inkább a sztrájk betiltásával próbálják kezelni. Az államtitkár biztosította hallgatóságát, hogy fognak is emelni a pedagógusbéreken – amennyiben a jelenlegi kormánypártok maradnak hatalmon április harmadika után.

Az államtitkár nem mulasztotta el pár szóban a szakszervezeteket is szidni, majd gyurcsányozott.