„Hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések azokban az üzemrészekben, ahol több száz tonna mérgező- vagy robbanóanyaggal dolgoztak, mérgező iszaptócsák álltak a szennyvízkezelőben, katasztrófavédelmi engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat, vagy engedély nélkül folyt a gyártás több üzemegységben” – számolt be az Átlátszó pénteken a Samsung gödi akkumulátorgyárának szabálytalanságairól.

Minderről persze a hatóságok is tudtak, hiszen ők maguk leplezték le őket, és büntették meg a dél-koreai multit. Azt a helyi civilek adatigénylésének köszönhetően már eddig is tudhattuk, hogy az építésfelügyelet kétszer egy-egy millió forint bírságot szabott ki a gyárra, mert annak több egysége hónapokon át használatbavételi engedély nélkül működött. Ez önmagában is igencsak aggályos, hiszen egy felső küszöbértékű veszélyes üzemről beszélünk, így hát a környékbeliek teljes joggal követelték a gyár bezáratását, féltve saját testi épségüket. Ennek fényében pedig még letaglózóbbak a most napvilágot látott hírek:

a katasztrófavédelem hatszor büntette meg a gyárat az utóbbi években.

A hatóság határozatai ráadásul arra engednek következtetni, hogy a céget nem igazán hatották meg az ellenőrzések és az azokat követő bírságok: 2020 októberében például hiába szólították fel a Samsungot, hogy hét napon belül tüntesse el azt a több mint száz tonna veszélyes (többek közt pl. halált, rákot, súlyos égési sérülést vagy szemkárosodást okozni képes) anyagot abból a gyáregységből, ahol nincs semmi keresnivalója (vagy ha van is, csekély mennyiségben), a két héttel későbbi ellenőrzés során ismét ugyanazokkal az állapotokkal szembesült a hatóság.

Bármennyire is ijesztőek ezek a hírek, legalább annyi megnyugvást jelenthetnek, hogy a hatóságok valóban végeznek ellenőrzéseket a gyárban, és még bírságokat is kiszabnak, ha szabálytalanságot találnak. Ám ezzel a kedvező híreket ki is merítettük.  A hatszoros szabálysértés ugyanis mindössze 14 millió forintos büntetést vont maga után, amelyet a Samsung röhögve kifizetett, és azóta is vígan működik, sőt tovább bővül.

Ugye emlékszünk még? „Nagyon becsületes emberek”, minden megállapodást betartanak, a határidők teljesülnek, nagyon szeretünk velük együttműködni – mondta Orbán Viktor tavaly novemberben a dél-koreai elnök és több nagyvállalat – köztük a Samsung – vezetőjének fogadásakor, majd egy hónap múlva az amúgy is irdatlan adófizetői pénzzel megtámogatott koreai akkumulátorgyárak újabb szerény (értsd: rekord összegű), 136,8 milliárd forintos támogatásban részesültek.

Vajon a hatóságok is ugyanilyen jó véleménnyel vannak dél-koreai barátainkról? A feltárt szabálytalanságok jelentéktelen, aprócska botlások lennének?

Az igazság az, hogy rémisztő a helyzet, a katasztrófavédelem és a kormányhivatal valahogy mégse túl közlékeny annak ellenére, hogy határozottan problémásnak ítéli a gyár működését. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos szabálytalanságokról éppenséggel egy kósza mondatban sem tájékoztatták a lakosságot mindeddig, pedig számos alkalom lett volna rá azokon a Samsung-gyárral kapcsolatos katasztrófavédelmi közmeghallgatásokon, ahol a gödiek hangot adtak az aggályaiknak, kételyeiknek és felháborodásuknak többek közt a katasztrófavédelem képviselői előtt is, akik aztán rendre kiadták az engedélyt a gyár újabb és újabb bővítéseire. Hiszen nemcsak nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról van szó, hanem ez az ország első különleges gazdasági övezete is, amibe úgy önti a kormány a pénzt, mintha nem lenne holnap, miközben a gyár zajától szenvedő, az ivóvizük, a levegőjük tisztaságát, az egészségüket és az otthonukat féltő gödiek jogait lábbal tiporja.

Talán attól tartott a hatóság, hogy pánik törne ki? Hogy ez az ügy alapjaiban rengetné meg az egyébként sem túl erős közbizalmat? Hogy ezután egy szavát sem hinné el a lakosság sem a hatóságoknak, sem a Samsungnak? Vagy ne adj’ Isten, ez lenne az utolsó csepp a gödiek poharában, és egyre többen kezdenék követelni a gyár bezárását? Talán az is megfordulhat a fejükben, hogy ha a gyárnak egy olyan részében üt ki tűz, ahol szabálytalanul dolgoznak több mint száz tonna veszélyes anyaggal, és talán még működő tűzoltó berendezés sincs, akkor mégis mi történhet a gyár környékén élőkkel? Hiába van ugyanis mentési terve a városnak arra az esetre, ha ipari baleset történne, az csak akkor működik, ha a gyártás szabályos helyen, szabályos anyagmennyiséggel zajlik. Szabálytalanságból történő balesetekre nem létezik forgatókönyv.

Bármelyik reakció teljesen érthető lenne. Ha a kormány nem tartana a következményektől, a büntetésekről szóló határozatokat nem az Átlátszónak kellett volna közadatigényléssel kikönyörögnie, hanem nyilvánosak lennének, és már rég akadt volna egy katasztrófavédő, aki elmondja az embereknek az igazságot. A gödiek, akiket minden egyes katasztrófavédelmi közmeghallgatáson biztosítanak afelől a Samsung és a gyár biztonsági dokumentációját készítő cég képviselői, hogy micsoda szuperbiztonságos veszélyes üzem mellett élnek, joggal érezhetik magukat ismét teljesen hülyének nézve.

A kérdés, hogy meddig még?