A kormány szokásához híven 2021 decemberében is busás összegekkel segítette vissza nem térítendő támogatásokkal a külföldi tulajdonú multinacionális cégeket egyedi kormánydöntéssel, a gazdaságfejlesztés jegyében.
A K-Monitor kimutatása szerint egy hónap alatt rekordmértékű, összesen 136,8 milliárd forinthoz jutott így három koreai akkumulátorgyár Magyarországon.
A szervezet bejegyzése szerint
- 28,5 milliárd forintot kapott az SK Battery Manufacturing 199 milliárdos komáromi,
- 33,7 milliárdot a Samsung 367,4 milliárdos gödi,
- és 76,4 milliárdot az SK ON Hungary 592,6 milliárdos iváncsai gyáregysége fejlesztésére.
Ez utóbbi rekordösszeg, mindezidáig egyetlen ipari beruházás sem kapott egyszerre ekkora mértékű kormányzati támogatást. Ráadásul míg a másik két egység esetében 1 000 illetve 1 200 munkahely teremtését vállalták a cégek, az iváncsai támogatásért cserébe nem várnak el új munkahelyeket.
Ahogy a K-Monitor facebook-bejegyzése fogalmaz,
„összesen 138,6 MILLIÁRD FORINT állami támogatás ment december végén három koreai tulajdonú akkumulátor-gyárnak Gödön, Komáromban és Iváncsán. Ez rekord!
Helyi önkormányzati és hatósági kontroll nélkül (kiemelt gazdasági övezetek), valódi, hazai leszakadó régiókat érintő munkahelyteremtés vagy más elvárások nélkül, környezeti kockázatokat okozó multicégeknek.”
Az összesítésben nincs benne, de a kormány kimutatása szerint szintén az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik a koreai Volta Energy Solutions 75 milliárdos rézgyártási célú fejlesztésének 8,5 milliárdos állami támogatása, amiért cserébe szintén nem várják el új munkahelyek teremtését. Ha ezt is hozzávesszük a gyűjtéshez, akkor 147,1 milliárd forintnyi kormányzati támogatást osztottak ki decemberben az akkumulátorgyártás fellendítésére, ami 2 200 új munkahely teremtésével fog járni a szerződések szerint. Ez alapján az iparágban decemberben egy munkahely átlagosan 66 863 636 forintba került.
Merényi M. Miklós, a K-Monitor szakértője nyilatkozott lapunknak, többek között kiemelte, hogy a munkahelyteremtés már nem kiemelt célja a kormánynak a multik támogatása során, ugyanakkor rávilágít a kormány támogatáspolitikájának egyéb változásaira is:
„A tavalyi évben 248 milliárdot juttatott a beruházások támogatása érdekében a kormány a multicégeknek és kisebb részben hazai nagyvállalatoknak. Átlagosan a befektetések 15 százalékát fizették a magyar adófizetők, de ez helyenként 35 százalékot, magyar cégek esetén ezt 40 százalékot is kitett – a gyárak persze nem kerültek ettől köztulajdonba. A 2021-es összeg szintlépés: eddig a legtöbbet, 105 milliárdot a járvány előtt, 2019-ben szórt szét Szijjártó minisztériuma a multiknak.
A 248 milliárd költségvetési szinten is jelentős összeg: 2022-ben nagyságrendileg ennyi adót (kicsit kevesebbet) fizetnek be összesen a katás vállalkozók a költségvetési törvény szerint. A támogatások fókuszában már nem a munkahelyteremtés áll, a cégek mindössze 2600 többletmunkahelyet vállaltak.
2021-ben a dél-koreai cégek vitték el az egyedi kormánydöntéssel kiutalt kormányzati támogatások közel kétharmadát. Ez főként a három nagy akkumulátorgyárnak köszönhető, amelyeknek decemberben 140 milliárdot adott a kormány az adófizetők pénzéből, hogy Komáromban, Gödön és Iváncsán telepedjenek meg. Ahogy az egész év rekordköltést hozott, az iváncsai gyár 76 milliárdos egyedi támogatása is rekord (több, mint a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW együttes támogatása).”
Noha a kormány lépten-nyomon kommunikálja, hogy Magyarország gazdasága szempontjából milyen fontos az elektromobilitáshoz, vagyis a villamos alapú közlekedéshez kapcsolódó ipari kapacitások fejlesztése, társadalmi hasznuk valójában erősen kérdéses. Amellett, hogy az így teremtett munkahelyek kirívóan drágák – megfelelnek annak, mintha egy-egy leendő dolgozónak a kormány 11 évre vállalná, hogy havi bő félmilliós fizetést biztosít – környezeti szempontból és a magyarországi gazdaságszerkezet alakulásának szempontjából is károsak.
A komáromi akkumulátorgyár és az ipari park úgy tűnik, hogy a Tata környéki karsztvizeket fogja felhasználni termelése során, ami súlyos környezeti aggályokat vet fel, emellett a zajterhelése is igen magas. Ráadásul az akkumulátorgyárak veszélyes vegyi üzemek, januárban pedig a környékbeliek is megtapasztalhatták, milyen amikor veszélyes anyag szivárog az üzemből. A baleset után 14 munkást kellett kórházba szállítani. A gödi Samsung gyár káros helyi társadalmi és környezeti hatásairól pedig már számos alkalommal beszámoltunk a Mércén.
A kormány a multicégek nagyipari beruházásai során rendszerint figyelmen kívül hagyja a társadalmi és környezeti érdekeket, ami meglátszik az egyes beruházások kiemelt jelentőségűvé nyilvánításában, amivel számos szabály alól felmentést nyernek. De ez köszön vissza a környezetvédelmi hatóságok évtizedes gyengítéséből, valamint az adószabályok és -gyakorlatok valamint a munkajog multik kedvében való alakításában is.
Magyarország gazdaságszerkezete – és ezzel a társadalom – pedig hosszútávon sínyli meg, hogy a kormány politikájának köszönhetően az ország gazdaságában kiemelkedő szerepet kapnak a multinacionális nagyvállalatok. Nemcsak arról van szó, hogy ezek a cégek a magyarországi félperiférián megtermelt profit jelentős részét kiviszik az országból, de társadalmi hasznosságuk erősen kérdéses.
Nemcsak az akkumulátorgyárakra, de a magyarországi feldolgozóipar jelentős részére vonatkozik,hogy a rövid távú tőkefelhalmozásra koncentráló ágazatban létrehozott munkahelyek fenntarthatósága szélsőségesen kitett a gazdasági ciklusok hullámainak, és olyan terméket állítanak elő, melynek társadalmi hasznossága erősen megkérdőjelezhető.
Egy felelős kormányzat ezzel szemben azon ágazatokat, gazdasági és foglalkoztatási formákat kellene hogy támogassa, melyek a dolgozók és a társadalom szempontjából hasznos feladatokat látnak el. Vagyis a társadalmi tulajdont, a munkahelyi önrendelkezést és a társadalmi igényeket kiszolgáló termékek és szolgáltatások környezeti szempontból fenntartható biztosítását szolgálják. A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerben azonban kár lenne ezt várni Magyarország mindenkori kormányától.