Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyre többen kapnak 300 ezernél magasabb nyugdíjat, de az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér közötti olló tovább nyílik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint két év alatt megkétszereződött, 2015 óta pedig csaknem meghétszereződött azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartoznak, azaz havonta több mint 300 ezer forintot kapnak – írja a Világgazdaság. Számszerűen: 2019-ben 300 ezer forintnyi nyugdíjat csak 40 573 idős ember kapott, tavaly már 81 769.

Az elsőre pozitívnak tűnő képet árnyalja, hogy a nyugdíjmedián nem emelkedett ki tavaly a 120–140 ezres sávból. Az eleve alacsony nyugdíjátlagot valójában a friss nyugdíjasok húzzák fel, akik az elmúlt évek bérnövekedése miatt magasabb összegekhez jutnak, mint idősebb társaik – nyugdíj és nyugdíj között is vannak tehát különbségek, és akik korábban mentek nyugdíjba, rosszabbul jártak fiatalabb nyugdíjas társaiknál.

Az alacsony nyugdíjmedián azt is jelenti, hogy tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.

Az elmúlt 20 évben csupán 2009-ben közelítették meg a nyugdíjak az átlagkeresetet, amikor az átlagnyugdíj 93 256 forint volt, s ami az akkori átlagkeresetnek (124 116 forint) 75,1%-át tette ki. A 2009-es átlagkereset azóta a duplájára nőtt, de ehhez nem igazodtak a nyugdíjak.

Nem csoda, hogy egyre többen dolgoznak nyugdíj mellett, becslések szerint a nyugdíjasok mintegy 10%-a. Egyre több munkaerő-kölcsönző cég szakosodik nyugdíjas munkavállalók közvetítésére. A nyugdíjasok munkavállalását a kormány is elősegíti azáltal, hogy csökkenti a foglalkoztatásuk adóterheit, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről. Sőt, 2017-ben az egykori Fidesz-frakcióvezető, Kósa Lajos hozta létre a munkaerőközvetítéssel foglalkozó „nyugdíjas-szövetkezeteket”, amiken keresztül  a kormány egymillió nyugdíjast kívánt munkába állítani.

Tavaly októberi hír, hogy a nyugdíjkorhatárnál kilenc évvel idősebb munkavállaló szenvedett halálos balesetet a veszprémi gyárban. A hír kapcsán megkeresésünkre Guzslován Gábor, szakszervezeti tisztségviselő elmondta, a nyugdíjaskori foglalkoztatás nem veszélytelen: szerinte nem véletlen, hogy az idős embereknek gyakrabban kell menni gépjármű alkalmassági vizsgálatra, sűrűbben utalják be őket üzemorvosi vizsgálatra, és a fiziológiai hátrányok megjelenhetnek veszélyforrásként.

„Kiemelt szerepe lenne annak, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok rendesen értékeljék ezeket a kockázatokat. Azoknál a cégeknél, ahol jellemző a nyugdíjas-foglalkoztatás, általában gyenge lábakon áll a munkavédelmi képzés, a megfelelő körülmények biztosítása.” – véli Guzslován Gábor.