A tegnapi nap folyamán átfogó, nagy vihart kavaró jelentést hozott nyilvánosságra az ír állami egészségügyi szolgáltató, a HSE (Health Service Executive) az ország délnyugati csücskében található Kerry-megyében működő, mentális problémákkal küszködő kiskorúaknak kezelést nyújtó állami intézményhálózat egyik intézményében, a South Kerry Child and Adolescent Mental Health Service-ben (CAMHS) használt gyógyászati módszerekről.
Miután egy Ankur Sharma nevű, korábban a kérdéses CAMHS-ben praktizáló orvos a hatóságokhoz fordult az intézményben tapasztalt állapotok miatt, egy vizsgálóbizottság átnézte az intézményben az elmúlt négy év során megfordult több mint 1300 fiatal jelentését és megállapította, hogy
227 gyermek kapott veszélyesnek minősíthető gyógyszeres kezelést, ami, 46 esetben súlyos egészségkárosodáshoz vezetett.
A jelentés alátámasztotta a Sharma által felvetett azon aggályokat, melyek szerint a Kerry megye déli részén található intézményben a pácienseket gyakran megfelelő vizsgálatok nélkül diagnosztizálták figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) és írtak fel nekik olyan antipszichotikumokat, amelyekre valójában nem volt szükségük, hiszen ezeket az erős mellékhatásokat produkáló gyógyszereket csak a legsúlyosabb esetekben írják fel az ADHD-vel élők kezelésére. Az egyik ilyen gyógyszer, a főleg skizofrénia és bipoláris zavar kezelésére használt riszperidon volt, amelyet annak ellenére írtak fel több gyermeknek, hogy nem mutatták pszichózis jeleit, ami indokolttá tette volna a szer használatát a kezelés során.
A gyógyszeres kezelésben részesülő gyermekek közül többeknél hirtelen súlynövekedés, konstans álmosság és magas vérnyomás lépett fel. Az egyik páciens apja, Jason O’Connell pedig egyenesen arról beszélt az Irish Times-nak, hogy
a gyógyszerek hatására a 14 éves fia valóságos „zombivá változott”, zárkózottabb lett, rémálmok kezdték gyötörni és az iskolai teljesítménye is erősen leromlott.
O’Connell szerint a fia kezelőorvosa nem vette komolyan ezeket az aggályokat és tovább növelte a gyermek gyógyszeradagjait. A HSE jelentése nem nevezte meg név szerint a kérdéses szakembert, ám az Independent nevű ír lap értesülései szerint arról a David Kromerről van szó, aki korábban másodállásban szépségszalonokban végzett botox-kezeléseket és bármiféle szakmai tapasztalat nélkül került a Dél-Kerry-ben működő CAMHS-be. A botrány hatására Kromer (aki 2020-ban felhagyott a praxisával) is megszólalt, arról beszélvén, hogy a legjobb tudása szerint járt el akkor, amikor felírta a gyógyszereket a pácienseinek és ha kéne, újra felírná azokat és nem bánta meg amit tett.
A jelentés emellett további súlyos problémákat tárt az említett orvosi intézményben, ahol rendszeresen hiányoztak a kezelés alatt állókkal kapcsolatos dokumentumok és előfordult, hogy éveken át nem vizsgálták felül a páciensek állapotát. Az is megesett, hogy a szükséges rutinvizsgálatokat sem végezték el a diagnózisok megállapítása előtt. A vizsgálóbizottság szerint a South Kerry Child and Adolescent Mental Health Service-ben dolgozók nem szándékosan ártottak a náluk kezelt gyermekeknek, azonban nem álltak birtokában a pszichés gondokkal küzdők kezeléséhez szükséges szaktudásnak.
Ez nem független attól a ténytől, hogy az intézményben az alulfinanszírozottság miatt 2016 óta nem praktizált megfelelő képesítéssel rendelkező szakorvos és
a várólisták miatt előfordult, hogy szuicid hajlamokat mutató gyermek sem kapták meg a beutalót a térségben működő CAMHS-be –volt olyan fiatal, aki a kezelési kérelme elutasítása után néhány hónappal öngyilkosságot követett el.
A botrány a politikai szereplőket is reagálásra késztette. Írország miniszterelnöke, a liberális-konzervatív Fianna Fáil-ban politizáló Micheál Martin az ír parlament, a Dáil Éireann ülésén elfogadhatatlannak nevezte az esetet és azt ígérte, hogy amellett, hogy az ír rendőrség, a Garda Síochána nyomozást indít a jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, a kormány is átfogó vizsgálatot kezdeményez az országban található 72 CAMHS-intézményben, hogy kiderüljön, a mentális problémákkal küzdő kerry-i fiatalok veszélyes gyógyszerekkel való túladagolása az ír mentálhigiénés ellátórendszerben fellelhető rendszerszintű problémákról tanúskodik-e.
Az Egyesült Királyságtól való 1922-es függetlenedése után sokáig szegény Ír Köztársaság a kilencvenes-kora kétezres években a multinacionális nagyvállalatokat óriási adókedvezményekkel az országba csábításán alapuló gazdaságpolitikájának hála olyan gyorsléptékű gazdasági növekedésen ment keresztül, hogy a nyugat-európai szigetország még a „kelta tigris” becenevet is kiérdemelte.
Azonban az elmúlt években az egyre növekvő egyenlőtlenségek, a megfizethetetlenné váló lakhatás és a közszolgáltatások romló minősége súlyos elégedetlenséget szült.
Ebből leginkább a korábban az Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesülésért küzdő terrorszervezet, az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (Provisional IRA) politikai szárnyaként működő, ám magát az elmúlt évtizedekben demokratikus szocialista pártként újrapozicionáló Sinn Féin tudott profitálni. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet és a jóléti állam –és kiváltképp az állami egészségügy –megerősítését ígérő párt kapta a legtöbb szavazatot a 2020 februárban tartott országgyűlési választáson. A Sinn Féin kormányra ugyan nem került köszönhetően a két majdnem azonos ideológiát képviselő, de az 1922-’23-as ír polgárháború óta egymással szembenálló jobboldali párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael összefogásának, ám a párt a markánsan baloldali kampányának hála kikerült a több évtizedes politikai karanténból.
