A 2018-as választásokon számos anomáliára, szabálytalanságra sor került – ezeket gyűjtötte most össze a szavazatszámlálók tapasztalatai alapján a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben (20k22) kezdeményezés. Összegzésük alapja az Unhack Democracy Europe kvalitatív és kvantitatív módszerekkel – kérdőívekkel és személyes interjúkkal – készített kutatása és csalásokról szóló jelentése, valamint a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet jelentése. A 20k22 a TASZ nyomán megállapítja, hogy a négy évvel ezelőtti választások során a rendszerváltás óta nem látott mértékben rendült meg a közbizalom azok tisztaságában.
Beszédes adat, hogy 2018-ban körülbelül 540 ezer szavazat leadása és összeszámolása zajlott ellenzéki felügyelet nélkül, szavazókörönként átlagosan 700 választásra jogosulttal számolva, és az országos 70,22%-os részvételt figyelembe véve. Ez abból is ered, hogy az ellenzéki pártok a négy évvel ezelőtti országgyűlési választásoknál nem használták ki a törvény adta lehetőségeiket: a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatai szerint az összes 10285 szavazókörben közel 1100-ban nem volt ellenzéki delegált.
Az országgyűlési választáson az egyes szavazókörök szavazatszámláló bizottsága (SZSZB) a helyi önkormányzat által választott 3 tagból és pártdelegáltakból, más néven a pártok megbízottjaiból áll. Az SZSZB tagjainak feladata a szavazás előkészítése, törvényes lebonyolítása, lezárása, illetve a szavazatszámlálás a szavazókörben. Az SZSZB választott és megbízott tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
A 20k22 célja, hogy 20 ezer önkéntes szavazatszámlálót toborozzon, hogy 2022-ben minden szavazókörben legyen legalább kettő, az ellenzéki összefogást támogató szavazatszámláló. Hozzájuk hasonlóan az Unhack Democracy is kampányt indított Számolj a demokráciáért! néven, amelyben hírességek (többek között Bödőcs Tibor, Molnár Piroska, Lengyel Tamás, Csákányi Eszter, Nagy Ervin, László Zsolt, Farkas Franciska) hívják fel a figyelmet arra, hogy miként tud szavazatszámlálóként tenni valaki a választások tisztaságáért. A fenti linkeken lehetőség van szavazatszámlálónak jelentkezni.
Az Unhack Democracy által felvett interjúkban összesen 165, az ország számos területén, összesen 15 megyében kérdeztek meg személyes tapasztalataikról volt SZSZB-tagokat 2018 augusztusa és 2019 áprilisa közt. Ezek alapján több településen is a választások tisztaságát befolyásoló dolgok történtek.
Gyakori probléma volt, hogy az önkormányzat által kijelölt bizottsági vezetők a delegáltakat nem engedték aktívan részt venni a bizottság munkában, nem engedték számukra egyes feladatok elvégzését – így a névjegyzékek és a személyi igazolványok ellenőrzését. A legsúlyosabb esetekről az eredmények hitelességét biztosító jegyzőkönyvekkel kapcsolatban számoltak be a megkérdezettek. A delegáltak több alkalommal ismételt kérésük ellenére sem kapták meg a jegyzőkönyv másolatot, és azt tanácsolták nekik, hogy másnap menjenek be a jegyzőhöz, aki kiadja nekik. Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy ez a „központi utasítás”.
Egy Tolna megyei szavazatszámláló bizottsági tag arról is beszámolt, hogy mire a jegyzőkönyv felkerült az NVI weboldalára, már olyan javítások voltak benne, amik az aláíráskor még nem szerepeltek.
Szintén befolyásolhatta a választási eredmények megfelelő közreadását a Nemzeti Választási Iroda informatikai rendszerének leállása, ami a megkérdezettek jelentős részének több órányi várakozást jelentett. A személyes interjúkban a delegáltak 20 százaléka számolt be arról, hogy akár hajnali fél kettőig is várniuk kellett arra, hogy a bizottság elnöke az eredményeket le tudja jelenteni, s megkapják a jegyzőkönyvek másolatát.
Több delegált számolt be a személyes interjúk során arról, hogy az önkormányzat által választott bizottsági tagok nem engedték, hogy elkísérjék a mozgóurnákat, valamint arról, hogy az időseket tudatosan befolyásolták, hogy a Fideszre szavazzanak – írja a jelentés. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szavazatszámláló elmondta, az egyik otthon állampolgárnál az éjjeli szekrényén volt egy papír, amire az volt írva: „A Fideszre szavazz!”.
Aggályosak továbbá a 2018-as választások után is nagy port kavart mozgósítási módszerek. Egyrészt azok az esetek, amikor „buszoztatással” a határon túlról érkeznek nagyobb csoportok egy adott szavazókörbe. Az ilyen típusú voksturizmust a kormány tavaly év végén legalizálta, az ehhez szükséges fiktív lakóhelyek létesítését tiltó törvény eltörlésével. Másrészt az interjúban résztvevő szavazatszámlálók beszámolnak olyan esetekről is, amikor egy másik szavazó biztos, aki a megjelentek névsorát ellenőrizte, jelezte egy harmadik személynek, hogy „mozgósítani kell”. Ilyenkor is nagyobb csoportok jelentek meg a szavazó körökben, gyakran a jelölt nevét sem ismerve, csak annak a listán elfoglalt helye alapján mellé húzva az X-et.
Amint arról korábban beszámoltunk, éppen az ehhez hasonló voksturizmus és szavazatvásárlások megelőzésére készített nemrég Lépj fel a voksturizmus ellen! címmel egy kisokost a Társaság a Szabadságjogokért. Ez segítséget nyújt abban, hogy hol tudjuk nyomonkövetni a választásra jogosultak létszámának alakulását, mit tehetünk, ha anomáliákra bukkanunk, vagy akkor, ha éppen hozzánk jelentenek be kocavoksolókat.
A 2018-as választások során több helyen alakultak hosszú sorok, akár három órás várakozásra kényszerítve a szavazókörbe érkezőket. Ennek egyik legfőbb oka, hogy több körzetben az átjelentkezők számára csak egyetlen szavazókört jelöltek ki. Ilyen volt a XI. kerületi Bocskai úti kör is, ahol még a késő esti órákban is hosszú sorok kígyóztak. Ez a jelentés szerint befolyásolhatta akár a helyi választókat, akik a plusz erőfeszítést befektető átjelentkezőkkel szemben kevésbé motiváltak, így a tömeg láttán inkább hazamentek.
Ezzel magyarázható, hogy a 37 legzsúfoltabb szavazókörben átlagosan 20 százalékkal csökkent a szavazói kedv.
Az átszavazásoknál kavarodást jelentett több körzetben az is, hogy egyetlen közös urnába kellett bedobniuk a helyben szavazóknak és az átjelentkezetteknek is a szavazataikat. A másik körzetből érkezők zöld borítékjait nem az adott körletben számlálták meg, hanem azokat a választások után, a külföldi szavazatokkal együtt összesítették. A megszámolásig, közel egy héten át lezárva őrizték őket – a raktározó helyiségeket pedig gyakran a delegáltak jelenléte nélkül zárták le.
Problémaként értékeli a négy évvel ezelőtti választások kapcsán a jelentés azt is, hogy a számlálóbiztosokat delegáló pártok gyakran elérhetetlenek voltak az önkéntesen és ingyen a szavazókörökbe érkező delegáltak számára. Az ellenzéki pártok ezenkívül nem szolgáltattak elegendő információt, és nem nyújtottak megfelelő felkészítést sem, a választásokat követően a delegáltak jelentős részével nem léptek kapcsolatba, nem kérték el a jegyzőkönyveket.
Általánosságban elmondható, hogy a delegáló pártok nem foglalkoztak a bizottsági tagok által észlelt szabálytalanságokkal és a delegáltak tapasztalataival.
De a helyi választási irodák által szervezett képzések minősége is aggályos volt, pedig többen éppen arról számoltak be, hogy a jegyzők és a bizottsági elnökök hiányos tudása miatt kellett hajnalig maradniuk, abból eredően történtek tévesztések. A felkészítő oktatás során és a bizottságok számára kiadott kézikönyvekben sem találkoztak a delegáltak praktikus információkkal a számlálással kapcsolatban, sőt, az sokszor nehezen értelmezhető volt.
Gyakori probléma az is, hogy a nem megfelelő felkészítés miatt a delegáltak nincsenek tisztában a jogaikkal, és ezért is történhetnek meg olyan esetek, amikor a bizottságok vezetői kizárják őket egyed feladatokból. Ezért is készített e-learning anyagot a bizottsági tagok számára az Unhack Democracy.
