A hétfőre meghirdetett pedagógussztrájk nem törvényes, nincs róla jogerős bírósági döntés, „a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába”. „A baloldal kampányát szolgáló szakszervezeti vezetők ismét a megbetegedések és iskolai karanténok miatt eleve nehéz helyzetben lévő dolgozó szülőket hoznák nehéz helyzetbe” – jelentette ki kedden az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az MTI-hez eljuttatott – gyurcsányozástól ezúttal sem mentes – közleményében.

Ezek a kijelentések azonban a sztrájkot szervező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint súlyosan jogsértők és alkalmasak arra, hogy a sztrájkolókat félrevezessék, akadályozzák alkotmányos joguk, a sztrájkjog gyakorlásában, a sztrájkolni szándékozó munkavállalókat megfélemlítsék, az intézményvezetőket és más, a sztrájk szervezésében együttműködő feleket elbizonytalanítsák, ezáltal pedig kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.

„A Minisztérium nem foglalhat állást a független magyar Bíróság helyett abban a kérdésben, hogy a sztrájk törvényes-e! Ebben kizárólag a Bíróság jogosult döntést hozni. (…) Ezúton is felszólítjuk a Minisztériumot, hogy tartsa be Magyarország hatályos törvényeit, és tartózkodjon a munkavállalók alkotmányos jogainak megsértésétől! A január 31-ei sztrájk tovább szerveződik, várjuk a Bíróság végzését”

– fogalmaznak a szakszervezetek közös közleményükben.

A PDSZ és a PSZ szerint valójában a kormány az, aki továbbra is politikai tőkét kíván kovácsolni „az oktatásban dolgozó tízezrek egyre átütőbb nyomorából.”

A sztrájk az egész társadalom, az oktatásban dolgozók, a gyermekek, diákok, a szülők érdekében rengeteg személyes áldozattal szerveződik, s e pillanatokban is munkájukért felelősséget érző munkavállalók tízezrei csatlakoznak hozzá – fogalmaznak.

Az EMMI közleménye miatt a szakszervezetek bírósághoz fordulnak, valamint felszólítják a kormányt, hogy sárdobálás helyett valós ajánlattal térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. A sztrájktárgyalás ugyanis épp abban a fázisban tart, ahol a kormánynak reagálnia kellene a szakszervezetek még elégséges szolgáltatásról (vagyis, hogy a sztrájk idején mennyi pedagógussal lehet biztosítani az oktatást) szóló ajánlatára. Amennyiben ezt nem lépi meg a kormány 36 órán belül, a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Mint arról kedden beszámoltunk, a kormány legutóbbi álláspontja szerint a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásokat a lehető legnagyobb mértékben kellene meghatározni. Kisfaludy László helyettes államtitkár a tárgyalásokon azt ajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a tanórák 75%-át tartsák meg „elégséges szolgáltatás” címszaván – ergo, ne csak gyermekfelügyeletet tartsanak fenn a sztrájk alatt, hanem tanítsanak is. A tanárok viszont felhívták rá a figyelmét, hogy mivel a sztrájk alatt nem jár nekik fizetés, így ingyen dolgoztatnák őket.

A tárgyalásokon a kormányzati tárgyalófél egyértelműen az időhúzásra játszik, Kisfaludy László közölte is a tárgyalásokon, hogy „időre lenne szüksége”. Amikor a szakszervezetek nem találták elégségesnek a kormány 10%-os pótlékemelést és cafeteriat tartalmazó ajánlatát, a kormányzati megbízott ezt úgy értelmezte át, hogy nem tartanak igényt cafeteriára. A szakszervezetek az alacsony bérek mellett a pedagógushiányt is egyre égetőbb problémának tartják, amely tovább súlyosbodott az oktatásban dolgozóknak kötelezővé tett oltással.

A pedagógusok január 31-ére készülnek figyelmeztető sztrájkkal, március 16-ára pedig határozatlan idejű munkabeszüntetést terveznek. A sztrájk támogatására petíció is indult, amelyet néhány nap alatt 30 ezren írták alá, valamint a PDSZ szerint „sorra alakulnak a sztrájkbizottságok” az országban. A pedagógusokkal már több nagy szakszervezeti tömörülés, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége is szolidaritást vállalt. Valamint a Szülői Hang is támogatásáról biztosította a  pedagógusokat, és arra kéri a szülőket, akinél a sztrájk miatt nincs tanítás, az lehetőség szerint inkább ne küldje iskolába gyermekét.