Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lakhatási szegénység: 156 ezer magyar otthonából hiányzik a wc és a fürdőszoba

Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat adatai alapján közel két millió magyar él átázott, penészes, vagy elégtelen nyílászárókkal rendelkező lakásokban itthon – áll az mfor által szemlézett kimutatásban. A magas számok különösen aggasztóak tekintve, hogy a koronavírus–járvánnyal kapcsolatos veszélyhelyzet miatt az elmúlt évben különösen sokan ragadtak ádáz körülményekben a négy fal között.

Az embertelen állapotoknak különösen kitettek a legszegényebb réteghez tartozó emberek. A kimutatás szerint a szegénységi küszöb alatt élő személyek közel 40 százaléka él lepusztult otthonokban. A szegénységi küszöb alatt élők azok, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát, azaz 105 ezer forintot.

A régió országaiban különösen rosszul teljesít Magyarország.

Míg Csehországban és Lengyelországban ez a szám csupán 6,8 és 6 százalék, Szlovákiában is kevesebb mint 14 százalék. Még a gyakran hivatkozott Romániában is jóval kisebb arányban élnek rossz körülmények között a különösen kitettek, hiszen a kimutatás alapján náluk kevesebb mint 25% az elégtelen lakókörülmények között, a szegénységi küszöb alatt keresők aránya.

Magyarországon tavaly 409 és fél ezer embernek jelentett nehézséget, hogy megfelelően felfűtse az ingatlanját a téli időszakban. Ez a magyar lakosság 4,2 százalékát érinti. Természetesen itt is jóval rosszabb helyzetben vannak a szegénységi küszöb alatt élő emberek, akik körében közel 15 százaléknak okozott gondot a fűtés megoldása. Magyarország ebben a statisztikában a régió középmezőnyéhez tartozik, a probléma jóval több embert érint Szlovákiában és Romániában, de Magyarország még mindig rosszabbul teljesít mint a lengyelek és a csehek.

A tisztálkodási lehetőségek nélkül élők helyzete nagyot javult 2018 óta, de így is a teljes lakosság 1,6 százalékát, közel 156 ezer embert érint a probléma. A jelen kimutatást két évvel megelőzően körülbelül 381 ezer ember kényszerült beltéri, angol wc nélkül, illetve tusolási lehetőség nélkül élni, ám azóta javult a helyzet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 2018–ban közzétett két évvel korábbi felmérése hasonlóan lesújtó képet nyújtott a magyarok lakhatási körülményeiről. Miként korábban beszámoltunk róla, a  a 2016–os becslés alapján a bérlők által lakott lakásokban átlagosan 0,9 szoba jutott egy főre. Akkoriban a magyar lakók több mint negyede élt beázott, nyirkos vagy rothadó nyílászárók körülménye között. Hasonlóan súlyos, hogy az akkori kimutatás alapján a magyar lakosság 9,8 százaléka élt túl sötét lakásban, amivel sereghajtó lett a vizsgált országok között.

A Habitat for Humanity évente készít kimutatást az itthoni lakhatási helyzetről, melyek tanulságairól rendszeresen beszámolunk.  A tavalyi évben készült kimutatásukból kiderül, hogy miközben uniós összehasonlításban is kimagasló mértékben növekedtek a lakásárak, illetve kiemelkedően magas a rossz minőségű lakások aránya, a magyar kormány továbbra se fordít elég figyelmet a lakhatási szegénységgel kapcsolatos problémák felszámolására. Az energiahatékonyságra is felhasználható forrásokból az állam nem fordít érdemben a lakóépületek komplex energiahatékony felújítására, hanem inkább a piaci mechanizmusokra bízza azt. A kutatás megállapítja, hogy a jelenlegi magyar lakáspolitikai beavatkozások főleg a középosztálybeli gyermekes családok lakáshoz jutását és lakásfelújítását támogatja, míg ezek jelentősen körülményesebben érhetőek el az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek számára.

A Központi Statisztikai Hivatal alapján a magyar társadalom 18,2 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitéve 2020–ban.

Címlapkép: Fotó: Kocsis Árpád / Mérce