Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi egyesület felszólította a Mario Draghi-vezette olasz kormányt, hogy az ország járványügyi korlátozásainak szigorítása során ne hagyja figyelmen kívül állampolgárainak alapvető jogait, és kerülje a hátrányos megkülönböztetést az oltatlanok rovására.

Mint ismeretes, a Draghi-kormány január elején kötelezővé tette a védőoltás felvételét az 50 éven felüliek számára Olaszországban, egészen június 15-ig.

Korábban az olasz kormány a tanárok és az egészségügyi dolgozók részére is kötelezővé tette a COVID-vakcinát, és október óta minden munkavállalónak kötelező a munkahelyre való belépéshez az oltás, vagy egy negatív vírusteszt. Ezek visszautasítása esetén a munkavállalót felfüggesztik, s bár ki nem rúghatják, fizetés nélküli szabadságra kell mennie.

Az Amnesty most arra kérte az olasz kormányt, hogy vezessen be átmeneti intézkedéseket, és tegye lehetővé, hogy kötelező maszkhasználat és tesztelés mellett a dolgozók járhassanak a munkahelyükre „diszkrimináció nélkül”.

A nemzetközi szervezet olasz részlege közleményében kifejtette, hogy a kötelező oltás lehet jogos, de időben korlátozni kell, és arányosnak kell lennie a hasonló intézkedéseknek a közegészségügyi alapelvárásokhoz.

„A kormánynak a továbbiakban is biztosítania kell, hogy a teljes lakosság örvendhet alapvető jogainak, mint például az oktatáshoz, a munkához, vagy az egészségügyi ellátáshoz való jogok, kifejezett figyelemmel a nem COVID betegekre, akiknek sürgős műtétre van szükségük.”

– közölte a szervezet.

Mint arról a Mércén is beszámoltunk, korábban a magyar kormány általános oltási kötelezettséget csak néhány állami szektorban rendelt el, a magánszektor esetében pedig a munkáltatónak adta meg a jogot, hogy eldöntse, kötelezi-e a dolgozókat az oltásra. Az állami szférára érvényes oltási kötelezettség azonban számos olyan területen vezethet az oltást felvenni nem kívánó dolgozók kiesése miatt további létszámcsökkenéshez, amelyek már így is súlyos munkaerőhiánytól küzdenek.

Az általunk novemberben megszólaltatott szakszervezetek egyöntetű véleménye szerint a kötelező oltás elrendelését a munkáltatóra bízó intézkedés leginkább felelősséghárítás volt a kormány részéről, ami nem növelte érdemben a lakosság átoltottságát, hiszen a legtöbb cég egyszerűen nem engedhette meg magának az oltás elutasítása miatt kieső dolgozók nyomán kialakuló munkaerőhiányt, és az ezzel járó versenyhátrányt, ezért inkább nem is élt a felkínált lehetőséggel.

Arról is beszámoltunk, hogy Magyarországon a legtöbb közoktatási intézmény kénytelen például egyetemi hallgatókkal megoldani a kieső oktatók pótlását, miközben a tanárhiány már ezeket az intézkedéséket megelőzően is égető volt az oktatási szakszervezetek szerint.

A tanárhiány már ezt megelőzően is égető volt az érdekképviseletek szerint:  a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nemrég országos figyelemfelhívó akcióba kezdett a  „Holnap ki fog tanítani?” jelmondattal, amelynek célja, hogy rámutassanak, közel van az állami közoktatás végleges hanyatlásának visszafordíthatatlansága. A másik nagy tanárszakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetével együtt figyelmeztető sztrájkot is meghirdettek január 31-ére.

(Reuters)