Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A WHO szerint nem emlékeztetőoltásokra, hanem új vakcinákra lenne szükség a variánsokkal szemben

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) szerint az emlékeztetőoltásokra épülő járványkezelési stratégia nem alkalmas arra, hogy felvegye a harcot az újabb és újabb variánsok felbukkanása nyomán folyamatosan mutálódó koronavírussal szemben.

A WHO szerint inkább olyan új vakcinák kifejlesztésére lenne szükség, amelyek nemcsak a súlyos megbetegedések és a halálozás, de a megfertőződés ellen is valódi védelmet biztosítanak.

A Világszervezet szerint ez azért is lenne életbevágó, mert a jelenleg terjedő omikron variáns sokkal nagyobb arányban képes áthatolni az oltás jelentette védettségen és szimptomatikus megbetegedést okozni a koronavírussal megfertőződötteknél (miközben a szervezet úgy véli, a jelenleg használt védőoltások által biztosított védelem a súlyos lefolyású megbetegedés és a halálozás ellen valószínűsíthetően az omikron variáns esetében is fennáll).

Az új variáns megjelenése miatt a világjárvány alakulása jelenleg igencsak déjà vu érzetet kelthet, hiszen ahogy tavaly ilyenkor szinte lélegzetvételnyi szünet nélkül léptünk át a pandémia második hullámából a harmadikba, úgy idén az omikronnak „hála” lassan búcsút mondhatunk a még le sem zárult negyedik hullámnak és készülhetünk az ötödikre, amely során szakértők szerint Európa lakosságának akár a fele is megfertőződhet a vírussal a következő másfél hónapban és a magyar kormány is arra készül, hogy akár nálunk is több millió ember kaphatja el a koronavírust. A napi esetszámok már így is rekordokat döntenek, a WHO heti elemzése szerint január 3-a és 9-e között világszerte 15 millió új fertőzöttet azonosítottak.

Az elmúlt napokban számos országban döntöttek csúcsot az esetszámok, január 11-én Franciaországban több mint 365 ezren, az Egyesült Államokban pedig másfél millióan teszteltek pozitívra.

Ezzel párhuzamosan a kórházak leterheltsége is egyre nő, igaz nem olyan mértékben, mint a korábbi hullámok idején, köszönhetően a vakcina jelentette viszonylagos védelemnek és a kutatók szerint a korábbi variánsoknál enyhébb lefolyású megbetegedést okozó omikronnak.

Az ENSZ egészségügyi szervezetének javaslata értelmében az új védőoltások kifejlesztéséig a jelenleg is használt védőoltások összetételének módosítása szolgálhat átmeneti megoldásként. A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla néhány napja be is jelentette, hogy az amerikai gyógyszeripari vállalat már hozzálátott egy omikron ellen is hatásos védőoltás kifejlesztéséhez, amely előreláthatóan márciusra készülne el és júniusban már forgalomba is kerülhetne.

Ez persze mind szép és jó, de nem árt észben tartani, hogy a koronavírus elleni védőoltás továbbra is a gazdagok országok privilégiuma.

Az ENSZ által közölt statisztikák szerint miközben a vagyonosnak számító (vagyis a szervezet definíciója szerint 1018 dollárnál magasabb egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel rendelkező) államokban a lakosság több mint 67 százaléka kapott legalább egy oltást, addig ugyanez az arány csupán 11 százalék a legkevésbé fejlett 46 országban, amelyekben összesen 1,057 milliárd ember él.

Ez jelentős részben a gazdag országok vakcina-felhalmozási politikájának köszönhető, ami bár magas védettséget eredményez nemzeti szinten, de nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a vakcina csak akkor lehet valóban hatásos fegyver a koronavírus-járvány ellen, ha az oltási kampány az egész világra kiterjed.

Címlapkép: MTI/Komka Péter