Folytatódnak a tüntetések Kazahsztánban, ahol január 2-án országos méretűre duzzadt tiltakozáshullám indult, miután a kormány a cseppfolyósított gáz árplafonjának megszüntetése mellett döntött. Ennek következtében hirtelen megduplázódtak az üzemanyagárak az óriási földgáz- és kőolajkészleteiről ismert egykori szovjet tagköztársaságban.
Az áremelkedéssel elégedetlenek először a Kaszpi-tenger partjától nem messze található Zsanaozen városában vonultak utcára – a város leginkább arról a 2011-es mészárlásról ismert, melynek során a rendőrség 14 tüntetővel végzett, akik a helyi olajipari vállalatnál történt leépítések ellen emelték fel a szavukat. A tiltakozások másnapra átterjedtek az ország legnagyobb városába, Almatiba és a Kazahsztánt 1990 és 2019 között vezető diktátor, Nurszultán Abisuli Nazarbajev után elnevezett új fővárosba, Nur-Szultánba is.
A tüntetők a tavalyi árak visszaállítását követelik, ami tehát a mostani fele volt csupán. A kazahsztáni energiaügyi minisztérium szerint az energiatőzsdén forgalmazott cseppfolyós gáz iránt megnőtt kereslet indokolta az árplafon eltörlését. A Szovjetunió felbomlása után Kazahsztánban a gazdaság motorjává a fosszilis energiahordozók – elsősorban a gáz – kitermelése vált, amit a rendszerváltás után javarészt kiszolgáltattak a külföldi, nyugati tőkének. Így az uralkodó rezsim hatalmának is egyik alappillére, milyen viszonyt ápol ezen vállalatokkal, és a tüntetések során is prioritása a kitermelés zavartalanságának biztosítása.
Miközben Kazahsztánban nem létezik parlamenti ellenzék, és ritkák a tüntetések, az elmúlt évek romló életkörülményei miatti elégedetlenség nyomán most valóságos zavargáshullám alakult ki az országban.
A tüntetők több városban rendőrautókat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki és elfoglaltak számos kormányzati épületet (köztük az elnöki palotát), valamint Almati repterét is. Január 5-én, szerdán Tájgyikorgan városában a tüntetők ledöntötték Nurszultan Nazarbajev volt elnök szobrát. Nazarbajevet egyébként egy antikorrupciós, demokráciapárti tüntetéshullám sodorta el 2019-ben, ám a szovjet pártvezetőből lett diktátor továbbra is komoly befolyással rendelkezik Kazahsztánban, melynek elnöke, a 2019-ben választási csalások egész sorával hatalomra jutó Kaszim-Zsomart Tokajev, az ő egyik legközelebbi szövetsége. Ráadásul egészen január 5-ig maga Nazarbajev vezette a kormányzat biztonságpolitikáért felelős tanácsadó testületét. (Erről a pozíciójáról a tüntetések hatására mondott le.)
A tiltakozásokra válaszul a kazah rezsim az internetszolgáltatás leállításával, kemény rendőri erőszakkal és a hadsereg bevetésével válaszolt, de úgy tűnik, a hatalom nem igazán ura a helyzetnek, a közösségi médiában terjedő videók tanúsága szerint előfordult, hogy
a tiltakozók egy csoportja szimplán lefegyverezte a katonaság tagjait.
A Novaja Gazeta értesülései szerint a tömeg egyes tagjai lőfegyvereket, pajzsokat és gumibotokat szereztek a rendőröktől. Az összecsapásokban e forrás szerint eddig nyolc rendőr vesztette életét.
NOW – Citizens in #Kazakhstan detain military personnel as violent anti-government protests continue to roil the country.pic.twitter.com/MfzpKNPsA8
— Disclose.tv (@disclosetv) January 5, 2022
A tüntetések hatására Askar Mamin miniszterelnök és kormánya január 5-én bejelentette a lemondását, ám a tiltakozások tovább folytatódtak. A zavargások miatt a bankok sem nyitottak ki Kazahsztánban a lettországi székhelyű, orosz nyelvű hírportál, a Meduza értesülései szerint. Látván, hogy az államhatalom egyre kevésbé ura a helyzetnek,
Tokajev elnök úgy döntött, hogy Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (Organizatsiya Dogovora o Kollektivnoy Bezopasnosti, ODKB) fordul katonai segítségért.
Az ODKB nevű katonai szövetség tulajdonképpen az orosz válasz volt a nyugati hatalmakat és érdekszférájukat tömörítő NATO-ra, a szervezetnek Oroszországon kívül jelenleg öt másik egykori szovjet tagköztársaság (Belorusz, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország és Kazahsztán) a tagja.
Sajtóértesülések szerint az ODKB vezetése rábólintott a kazah elnök kérésére, a szövetség katonái már meg is jelentek az országban, hogy Örményország miniszterelnöke, Nikol Pashinyan (aki a katonai szervezet Kollektív Biztonsági Tanácsának a tagállamok között évente rotálódó elnöki pozícióját is betölti idén) fogalmazott, segítsék a békefenntartást és a helyzet stabilizálódását.
Úgy tűnik azonban, hogy a kazah rezsim további fegyveres erőszakkal képzeli el a helyzet stabilizálását. Az Agence France-Presse hírügynökség szerint a karhatalmisták több tucat tüntetővel végeztek a tiltakozások kezdete óta, valamint intenzív tűzharcokról számolt be Almatiból a TASZSZ hírügynökség is.
Almaty’s Republic Square this morning. Kazakhstan police continues to clash with armed protestors in some cities but today appears much calmer than yesterday pic.twitter.com/QqheAyGRhr
— Ragıp Soylu (@ragipsoylu) January 6, 2022
Kaszim-Zsomart Tokajev államfő eltökélt abban, hogy megőrizze a hatalmát, és nem hajlandó tárgyalni a tüntetőkkel, akiket terroristáknak és nyugati érdekeket képviselő ügynököknek nevezett egy tévébeszédében. Azonban látván, hogy a tüntetők közül sokan a rendőrség raktárainak kifosztásával fegyvereket szereznek maguknak,
