Nyílt levélben fordult Gulyás Gergely miniszterhez a STOP Avalon Tata, amely a tatai Öreg-tó mellé tervezett beruházásról, az Avalon cég szállodaépítéséről szeretett volna helyi népszavazást kiíratni.
A tatai tóvédők népszavazási terveit a kormány meghiúsította, amikor a veszélyhelyzet és a pandémia ürügyén felfüggesztette a helyi népszavazást, hiába gyűltek össze a népszavazáshoz szükséges aláírások. Most a STOP Avalon azt szeretné megtudni Gulyás Gergelytől, hogy ha nem lehet Tatán helyben népszavazást tartani, a kormány a veszélyhelyzet alatt miért rendelte el az országos „gyermekvédelmi” (homofób) népszavazást?
Tavaly szeptemberben ugyanezt a kérdést már feltette a Magyar Hang újságírója Gulyás Gergelynek egy kormányinfón, aki akkor azt mondta, „utána néz” az ügynek. Gulyás azóta se szólalt meg az ügyben. Ezért kérdezi most nyílt levélben Szalay Ildikó, a STOP Avalon kezdeményezője és szervezője, hogy miért határozott a kormány egy országos népszavazásról, amikor a helyi népszavazásokat (a tatai mellett például a Velencei tavi gárdonyit is…) megakadályozza:
„Mi ennek az oka? Mennyiben és miért jelent nagyobb veszélyt a helyi népszavazás érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtés és a helyi népszavazás, mint az országos? Mi ennek a szakmai – járványügyi, igazságügyi vagy egyéb – indoka? Civil polgárként ugyanis nem érthető, és nem indokolt a különbségtétel. Miért csak a helyi népszavazás tiltott a járványügyi helyzetre hivatkozva, az országos miért nem? Azon nyilván jóval nagyobb számban fognak megjelenni a szavazásra jogosult állampolgárok. 2021. szeptemberében Ön azt a választ adta az újságírónak, hogy utánanéz, mi ennek az oka. Választ azonban azóta sem kapott az újságíró és egyetlen média felületen sem jelent meg a diszkriminatív intézkedésük indoklása. Azért fordulok most Önhöz, mert a Stop Avalon Tata Civil Mozgalom több, mint tizennégyezres tagsága és én magam is azóta is várjuk erre a kérdésre az Ön és a Kormányzat válaszát.”
A rendeleti törvények szerint addig szünetelnek a helyi népszavazások, amíg a veszélyhelyzet érvényben van, ami jelen állás szerint 2022 június 30-ig tart. Hiába gyűlt össze tehát a választásra jogosult polgárok több mint 25%-ának (kb. 7000 ember) aláírása, nem írhatnak ki népszavazást Tatán. Így is örülhetnek a civilek, hogy az aláírásgyűjtő íveket legalább nem kellett megsemmisíteniük, amire Tata Város közjegyzője korábban kötelezte őket, amit egy időközben kihirdetett törvény akadályozott meg. Az aláírásgyűjtő ívek jelenleg a jegyzőnél vannak.
Mindeközben viszont az önkormányzati képviselőtestület Tata Településfejlesztési koncepcióját lezárta, ezzel ellehetetlenítve az egyik népszavazási kérdést, amely a helyi építési szabályzatot őrizte volna meg eredeti formájában (az alábbiak közül a második kérdés).
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis nem lehet hogy a tópartra, az Esterházy-istálló műemlék épülete és a volt lovaspálya területére szállodát építeni, a tatai városvezetés viszont elkezdte előkészíteni a Helyi Építési Rendeletet módosítását. A tatai polgármester korábban nem adott választ arra, hogy ha lehetősége lenne, akkor „bevárná-e” az új HÉSZ-szel a referendumot, ehelyett értetlenségét fejezte ki azt illetően, hogy a három jóváhagyott kérdés mégis mely pontokon érinti a jelenlegi szabályozást. A tavat elvileg számos természetvédelmi besorolás is védi.
Horváth József jegyző szerint a népszavazás eredményének megvárása azt jelentené, hogy egyetlen konkrét ügy miatt az egész HÉSZ-felülvizsgálati folyamatot kellene megakasztani, ami arra enged következtetni, hogy a városvezetés nem számol a népszavazással az új építési szabályok elfogadása előtt.
Korábban a Nagy Tavak Koalíció (melynek a STOP Avalon Tata is része) nevében ellenzéki képviselők határozati javaslatot nyújtottak be a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának. Részlet a határozati javaslatból:
„Az Öreg-tó Tata város ölelésében fekszik, rendkívüli adottságaival biztosítva az épített és természetes környezet harmonikus összefonódását. Számos védettségi besorolás segíti ennek az állapotnak a megőrzését (Natura 2000, Ramsari, természetvédelmi, hidrogeológiai, tájképi védettség). A tó partján található Esterházy-lóistállót és a mellette fekvő területet jelenleg ötcsillagos luxushotel építésére szemelte ki egy beruházó. A jelenlegi szabályozás szerint erre az ingatlanra nem építhető meg a tervekben bemutatott szálloda. Ahhoz a terület beépíthetőségét kellene növelni, emellett az oda vezető út kijelölése is nehézségekbe ütközik. Tatán három – a civilek által megfogalmazott – kérdésben kezdődött aláírásgyűjtés népszavazás kiírására, azonban ennek folyamata a járványügyi korlátozások miatt megszakadt. Ugyanakkor a civil szerveződések támogatása nagy a városban, hiszen a helyi lakosság nagy része szerint az érintett területek átminősítésével a tatai Öreg-tó természetes élővilága áldozatul esne a beruházásnak, és az itt élők számára a város jelenlegi legnagyobb értéke, a zöldfelületek aránya is csökkenne.”
A tatai és gárdonyi tóvédő helyi népszavazások helyzetével ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.
