Negyedjére tartottak figyelemfelhívó demonstrációt és útlezárást a Rio Tinto bánya ellen tiltakozó környezetvédelmi aktivisták és helyi civilek. A tüntetők a környezeti szennyezéstől tartanak, nem alaptalanul.

Szerbiában 2004 végén fedezték fel a Loznica város közelében található bőséges jadarit nevű lítiumérc készletet. A lítium elengedhetetlen a modern elektrotechnikai, akkumulátorral működő eszközök gyártásához, így különösen nagy iránta a kereslet. Korábban részletesen beszámoltunk a kitermelést övező nemzetközi vállalatok érdeklődéséről és az azt követő társadalmi tiltakozásról.

A lítium–nátrium–boronszilikát vegyületből álló jadarit kitermelése különösen fontos az országnak, mivel itt található a világ eddig feltárt lítiumkészletének 10 százaléka. Ennek kibányászása azonban súlyos környezeti terheléssel és veszéllyel járna a környező folyókra és mezőgazdasági területekre nézve. A Balkan Green Energy News értesülései szerint már a felderítés során veszélyes anyagok szivároghattak a felszínre.

Az ásványok kibányászásának lehetőségére három területen végeznek kutatásokat, azonban korábban a valjevói Legfelsőbb Bíróság ideiglenesen felfüggesztette az  egyik vállalat geológiai kutatására irányuló kérelmét. A döntés alapján az ottani lakókat ellenérdekelt félként kell elismerni a feltárást végző vállalattal szemben.

Korábban beszámoltunk róla, hogy több ezer fős tüntetést tartottak Szerbiában a kormány által is támogatott lítiumbánya megnyitása ellen. Az országos méretű felháborodás azért tört ki, mert a szerb parlament elfogadott két törvényjavaslatot, egyrészt a helyi népszavazási törvénnyel, másrészt a földek kisajátításával kapcsolatban. A tüntetők úgy vélik, hogy az előbbi megnehezíti a környezetromboló beruházással szembeni tiltakozást, a kisajátítási törvény pedig jelentősen megkönnyíti az államnak a magánterületek megszerzését.

Az egyre értékesebb ásványkincs kitermelésének lehetősége Szerbiába vonzotta a világ második legnagyobb bányavállalatát, az angol-ausztrál Rio Tintót. A cég tervei szerint földalatti bányászati módszerekkel nyerné ki az értékes ércet, állítása szerint a legkevésbé környezetszennyező technológiával. A helyiek azonban nincsenek meggyőzve, a termeléssel járó hulladék összegyűjtését a Jadar folyó közelében tervezik elhelyezni, és a folyók gyakori áradása miatt nem kizárt egy esetleges ökológiai katasztrófa.

A projekt gazdasági megtérülése is kérdéses. Amennyiben magánkézben lévő vállalatok végzik a kitermelést, az abból megtermelt profittal is ők rendelkezhetnek. Egy szerb civil mozgalom számításai szerint a kitermelést követő első tíz évben az ausztrál bányászvállalat mintegy négymilliárd eurót vinne ki az országból, míg az államnál alig 300 millió euró maradna.