2020-ban sem tétlenkedett a kormány, és 2021-ben is bővelkedtünk a már megszokott szélmalomharc érzetet tovább fokozó közpolitikai fejleményekben – de aktivizmusban és szerveződésben is legalább ilyen gazdag volt az idei év. Az alábbi cikk az elmúlt év fontosabb eseményeit, folyamatait tekinti át a nők elleni erőszakkal és tágabban a nők jogaival kapcsolatban.

Elkeserítő események és fordulatok ”fentről”

1.

2021 januárjában lépett életbe az Egyenlő Bánásmód Hatóságot felszámoló, annak jogkörét az ombudsmani hivatal alá olvasztó tavalyi döntés. Úgy gondolhatták a döntéshozók, hogy az egyenlő bánásmód pont egy olyan terület, amin jól lehetne spórolni, és felesleges több jogintézményt is fenntartani annak érdekében, hogy az egyenlőség elve több oldalról is biztosítva legyen.

2.

Szintén januárban a legfelsőbb jogi intézmény, a Kúria olyan indoklással élt egy szexuális erőszak ügyben, ami az áldozat fizikai tiltakozását, küzdelmét kezelte bizonyítékként az erőszak megállapítására. Pedig már rég tudjuk, hogy sok áldozat az erőszak hatására lefagy, fizikai védekezésre képtelen állapotba kerül. Ezt elvileg már a jogszabályok is felismerik, és nem szabják az erőszak megállapításának feltételéül az áldozat önvédelemre tett kísérletét. A legfelsőbb bíróság indoklása azonban felfrissítette azt az idejétmúlt megközelítést, mely szerint „miért védene a jog olyat, amit maga az áldozat sem véd – akkor biztos akarta” (sic!).

3.

Júniusban megszavazták a „pedofil törvényként”, illetve „homofób törvényként” elhíresült javaslatcsomagot, ami nagyjából csak arra nem alkalmas, amire elvileg szánták: a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések megfelelő megelőzésére, felderítésére és büntetésére.

Arra viszont alkalmas például, hogy ellehetetlenítse az iskolai szexuális felvilágosítást és az erőszak-megelőzést célzó foglalkozásokat, hiszen korlátozni kíván minden, a szexszel és nemi alapon meghatározott, eltérő és egyenlőtlen szerepekre és viselkedésre vonatkozó elvárásokkal kapcsolatos iskolai foglalkozást. A  hasznosnak nem nevezhető törvény előzménye a tavalyi Kaleta-botrány: a volt perui nagykövet, korábban több állami  intézmény sajtófőnöke 19 ezer, gyerekek megerőszakolását ábrázoló felvételt birtokolt. Ez láthatóan nem tetszett a népnek, ahogy az sem, hogy Kaleta megúszta egy mindössze félmilliós pénzbüntetéssel  és nulla letöltendővel.

4.

2021 júliusában azt is bejelentették, hogy jövőre népszavazás lesz a „gyerekvédelemről”, ami épp azokat a kérdéseket kerüli ki, amik a gyerekeket jelenleg leginkább fenyegető veszélyekről, és azok lehetséges megelőzéséről szólnak. Egyszerűen zengzetes kampányeszközként használnak fel egy olyan területet, aminek a valós szakpolitikai és ellátórendszeri hiányosságai ma Magyarországon a legrettenetesebb szenvedést okozzák gyerekeknek.

5.

A nők szülesztését és a szép, fehér, középosztálybeli családok szaporítását célzó kormányzati agenda tavaly különösen aktív volt. Májusban is volt e témában nemzetközi konferencia, szeptemberben pedig lezajlott a negyedik, Novák Katalin nevével fémjelzett, úgynevezett ‘Demográfiai Csúcs’. A szélsőjobbos előadókban és egyházi személyekben bővelkedő összejövetelen közösen elmélkedtek a „demográfiai válság” megoldásáról, vagyis arról, hogy hogyan lehetne rávenni, esetleg rákényszeríteni a nőket, hogy végre többet szüljenek.

A konferencián a résztvevők megosztották egymással a gyermekvállalást ösztönző nemzetközi jó gyakorlatokat – a szervezők kíváncsiak voltak például Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszámolójára is, akinek a hazájában tavaly bevezetett, szinte totális abortusztilalom köszönhető. Novemberben újabb konferenciát terveztek ‘Transatlantic summit’ címen, ezt azonban a járványhelyzet miatt 2022 májusára halasztották.

6.

Novemberben a szokásos villámsebességgel került elfogadásra egy olyan, a magyar jogalkalmazói környezetben különösen veszélyes és nyilvánvalóan minden előzetes kockázatelemzést nélkülöző javaslatcsomag, ami válást követően lehetővé teszi a közös szülői felügyeletet és a váltott elhelyezést közös megegyezés hiányában is (tehát az egyik szülő kifejezett tiltakozása ellenére is, a másik fél kérésére). Bántalmazott anyák százai október óta rettegnek attól, hogy 2022 januártól ez mit fog jelenteni rájuk és a gyerekeikre nézve, hiszen Magyarországon a bíróságoknak nem szokása felismerni vagy tekintetbe venni az erőszak-hátteret a válási, gyermekelhelyezési ügyekben.

Az igazságügyi miniszter nevetségesnek titulálta a nőszervezetek aggodalmát e tekintetben, és a döntést arra hivatkozva legitimálta, hogy az ún. apajogi szervezetek is támogatják azt, így széleskörű társadalmi elfogadásnak örvend a változás. Annak ellenére, hogy nem csak az áldozatvédők, de a Kék vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai, és végül még a Varga Judit által hivatkozott gyerekjog-védő szervezet, a Hintalovon is megerősítették annak kockázatosságát.

7.

December elején került nyilvánosságra, hogy a rendőrség a saját berkein belül elkövetett szexuális erőszak eseteket sem képes komolyan venni, és még saját állománya, alkalmazottai védelmében sem jár el az elkövetőkkel szemben. Zsiga Katalint két rendőr társa kábította el és erőszakolta meg, erről szóló jelentését azonban megpróbálták lesöpörni. A médiafigyelmet megelőzően a legnagyobb kegy, amit felettesei gyakoroltak az irányába, az volt, hogy végül mégsem büntették meg azért, mert nem akart megerőszakolóival egy műszakban dolgozni, hanem módosították a beosztását.

8.

Orbán Viktor december végén bejelentette, hogy a Fidesz Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli a köztársasági elnöki posztra májustól. A korábbi elnök, Áder János mandátuma alkotmányos szabályok alapján lejár, így másik, a miniszterelnökhöz hasonlóan lojális párttársat kell majd a helyére állítani ebbe az utóbbi időben gyakorlatilag teljesen kiüresedett szerepbe. Novák felhasználta az alkalmat, hogy saját példája alapján kijelentse, „a nők számára is minden lehetőség adott”. Egyrészt ez nyilván nem igaz, másrészt pedig külön csavar a sztoriban, hogy éppen Novák a kirakatarca a nőket háztartási gondoskodói szerepbe visszakényszeríteni igyekvő kormányzati „családpolitikai” iránynak.

Megerősítő és ígéretes fejlemények „lentről”

1.

Azután, hogy a kormány tavaly a megszokott kamu érvekre és ferdítésekre hivatkozva  kinyilatkoztatta, hogy amíg ők vannak hatalmon, addig nem fogják átültetni a magyar jogrendbe az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról (közismert nevén az Isztambuli Egyezményt), és hogy Magyarországon már amúgy is minden védelmet megkap mindenki, akinek szüksége van rá – sőt, még többet is –, az áldozatsegítő nőszervezetek, akik pontosan látják minden nap, hogy ez nincs így, 2021-ben stratégiai irányt váltottak.

Ahelyett, hogy hiába kérlelnék a bántalmazók hatalomgyakorlását segítő államot az Egyezmény javaslatainak gyakorlatba ültetésére, a helyi szinten is megtehető lépésekre kezdtek összpontosítani. Ha nem megy fentről lefelé, akkor menjen lentről felfelé, vagy legalábbis horizontálisan szerteszét.

A NANE és a PATENT szakértői a bevált nemzetközi gyakorlatok és az Egyezmény passzusainak szisztematikus áttekintésével kidolgozták azokat a lehetőségeket, amik a helyi politikai és szociális intézmények jogkörébe eső fejlesztésekre vonatkoznak az erőszak megelőzésében és az áldozatok segítésében.

A szervezetek kapcsolatba léptek egyes, az erőszak megelőzését és az arra adandó hatékony választ fontosnak tekintő önkormányzatokkal, és több budapesti kerületben is elkezdtek együttműködéseket kialakítani, hogy a javaslatokat a helyi igényekre és körülményekre szabva a helyi intézmények és szakemberek a gyakorlatban is kipróbálhassák. Remélhetőleg ez a folyamat tovább fejlődik, gyűrűzik majd, és egyre több helyi szerv teszi sajátjává azokat az alapvető elveket és gyakorlatokat, amikkel az áldozatok és leendő áldozatok biztonságba kerülhetnek.

2.

Egyre több módja van annak, hogy a tenni akaró emberek önkéntes munkájukkal, aktivizmusukkal vagy adományozás útján hozzájáruljanak a nők jogainak érvényesítéséhez és a nemek közötti egyenlőség előremozdításához. És egyre többen is szeretnének csatlakozni ehhez a küzdelemhez, és anyagilag is támogatni azt.

2021-ben számos kezdeményezés és az azokhoz csatlakozók megerősítették ezt a tendenciát. Például:

• Az ellehetetlenítési kísérletek ellenére rengeteg támogatást és megkeresést kaptak az áldozatsegítő nőszervezetek szexuális felvilágosítást és erőszak-prevenciót célzó tevékenységei: a PATENT Egyesület Kapcsolódj be! programja és a NANE Egyesület Együtt Egyenlően programja. A Valentin-napon/V-napon kezdődő adománygyűjtésük folyamán sikerült több mint egymillió forintot gyűjteniük, elsősorban szülőknek, tanároknak és olyan felnőtteknek köszönhetően, akik örültek volna, ha már az ő idejükben is léteztek volna ilyen programok, és ezt szeretnék lehetővé tenni a mostani generáció számára. Emellett az iskolák, szülők, tanárok és leendő aktivisták részéről is hatalmas volt az érdeklődés a foglalkozások és a becsatlakozási lehetőségek iránt.

Az év során pedig a közösségi adománygyűjtésből, és kerületi és céges támogatásokból – egy újabb foglalkozás tartó csapatot felkészítő képzésen, és rengeteg, gyerekeknek és fiataloknak szóló, iskolai és iskolán kívüli foglalkozáson és tanárképzéseken felül – 2021-ben először két, kifejezetten a lányok önértékelését és megerősítését középpontba helyező Lázadó Lányok napközis tábort is szerveztek frissen képzett aktivista-csapataikkal. A 2022-es évre most igényfelmérést hirdettek, ahova szívesen várják pedagógusok és iskolákban dolgozó más szakemberek válaszait az intézményeken belüli erőszak-megelőzéssel kapcsolatban.

• A szülészeti erőszak folyamán traumatizált nők számára segélyvonalat fenntartó EMMA Egyesületnek tavaly sikerült ingyenesen hívható zöld számmá válnia, és tavaly is egyre több önkéntest képeztek, akik fogadják az anyák hívásait. Szintén tavaly indult, és nem csak fennmaradt, de stabil szolgáltatássá vált a miskolci Regina Alapítvánnyal roma nők számára közösen indított, alsózsolcai közösségi dúla-szolgálatuk is.
• A PATENT Egyesület által 2020-ban indított Nőjogi Perselybe egy évvel később még a tavalyinál is több adomány – összesen több mint 3 millió forintnyi segítség – érkezett, részben az IKEA Family kampányának köszönhetően az ott vásárlóktól, részben pedig személyes adományokból. A Persely azoknak a nőknek nyújt anyagi segítséget, akiket erőszak ért, és nehézséget okoz számukra fedezni a jogérvényesítési folyamat kapcsán felmerülő költségeket.
• Bár a járványhelyzet miatt a NANE Egyesület szokásos egészéves segélyvonalas képzése 2021-ben elmaradt, a PATENT Egyesülettel közösen létrehoztak egy új önkénteskedési lehetőséget, ami rövidebb képzést igényel. A Segítők Hálózatának tagjai az erőszakban érintett nők akut, konkrét kérdéseinek megválaszolásában fognak támogatást nyújtani, például a feljelentés megtételével vagy a távoltartás megszerzésének módjaival kapcsolatban. Rengetegen fejezték ki érdeklődésüket, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. Két budapesti önkéntesképzés már lezajlott, 2022 elején pedig két további képzésre is sor kerül, Miskolcon és Szegeden.
• 2021-ben megalakult a Herstory kollektíva, ami elsősorban vidéken élő és gazdálkodó nők számára szeretne kapcsolódási lehetőségeket és hasznos tudást nyújtani a mindennapi életben felmerülő, gondoskodással és élelmiszer-öngondoskodással kapcsolatos kihívásokban, és láthatóvá szeretné tenni azokat a nehézségeket, amikkel ezek a nők küzdenek.

3.

A szélesebb társadalom növekvő érdeklődése Magyarországon a feminista témák, a nőket sújtó erőszak és a nemek egyenlőtlenségének felszámolása felé nem csak az egyre növekvő önkénteskedési és adományozási kedvben, hanem a közbeszédben, a médiában és a tudományos életben is megmutatkozik.

• Az utóbbi években nem csak a feminista szervezetek berkeiben és nyilatkozataiban, hanem tágabb körben is egyre kimondhatóbbá és egyre inkább kritika alá vonhatóvá vált két, kulcsfontosságú téma is, amelyek a kapitalizmus kritikájával is összefonódnak: a láthatatlan munka és a pornó- és prostitúciós ipar kritikája. A Fordulat folyóirat már 2018-ban tematikus számot adott ki „Társadalmi reprodukció: Gondoskodás, szeretet, szex és házimunka a kapitalizmusban” címmel, és ugyanezen évben jelent meg a Friedrich Ebert Stiftung „Nőügyek” című kiadványa is, amit nagy érdeklődés övezett. Majd 2020-ban a Replika folyóirat is csatlakozott „Fuckapitalism: a szex politikai gazdaságtana” című számával. Ugyanebben az évben jelent meg a NANE és a PATENT önkénteseinek fordításában a „10 tévhit a pornóról” c. kiadvány.  A Nők Egymásért Mozgalom (NEM!) pornóról szóló cikksorozata a Mércén 2020-ban indult, de 2021-re is átnyúlt, majd elindult egy újabb sorozat is, a láthatatlan (fizetetlen, reproduktív, gondoskodási) munkáról. Mindez nem maradt nyomtalanul: a mainstream médiában és a közösségi médiában is egyre gyakrabban jelenik meg az a megközelítés, hogy a nők szexuális és gondoskodási célú kizsákmányolása nem a dolgok természetes rendje, hanem erőszak és igazságtalanság; és egyre kevésbé ciki mások előtt azt mondani például, hogy erőszakra maszturbálni nem oké. A fentiek mellett – a nőszervezetek évtizedes munkájának, nemzetközi és magyarországi botrányoknak és kampányoknak is köszönhetően – tovább növekedett a láthatósága általában a nők elleni erőszak, az utcai szexuális zaklatás, a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélések témáinak is, továbbá a terhesség-megszakításhoz fűződő jog védelmét is egyre többen és egyre nyíltabban vállalják.

• A tudományostól a fél-tudományoson át a könnyebben emészthető olvasmányok kategóriájáig számos fontos, a nők elnyomásával és a lehetséges kitöréssel kapcsolatos kiadvány és fordítás jelent meg 2021-ben. Például:
  • Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna „​​Nők és Lakhatás – A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldások” című tanulmánya a FES megbízásából (videós összefoglaló);
  • Fodor Éva angol nyelvű, ingyenesen hozzáférhető „The Gender Regime of Anti-Liberal Hungary” című kötete a Palgrave Macmillan gondozásában;
  • Betty Friedan 1963-as klasszikusa, „A nőiesség kultusza” magyar fordítása;
  • Jess Hill „Mert kihozod belőlem az állatot” című könyvének magyar fordítása; (ugyan tavalyi, de említsük meg itt is, a magyar Halász Rita „Mély levegő” című könyve is nagyszerűen ábrázolja a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját);
  • Emily Nagoski „Úgy, ahogy vagy – Az önfeledt szexualitás pszichológiája” című úttörő bestsellerének magyar fordítása;
  • Murinai Angéla (a Gumiszoba blog szerzője) „10 okom a haragra: Nőnek lenni egy macsó világban” című könyve.

• Bónusz, hogy a Partizán „Zsófilter” címmel sorozatot indított a csatornán immár állandó műsorvezetővé vált Balogh Zsófival, ahol ebben az évadban számos, érdekes és ritkán bemutatott női csoporttal és női terekkel foglalkoztak, focistáktól az apácákig.

4.

2021 júniusában az Európai Női Érdekérvényesítő Szövetség (European Women’s Lobby) Sáfrány Rékát, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség képviselőjét választotta elnökévé. Ez az első alkalom, hogy az 1990-ben alapított európai szövetségnek közép-kelet európai elnöke lett. Sáfrány Réka mandátuma 2023-ig tart. Az Európai Női Érdekérvényesítő Szövetségnek az országos ernyőszervezeteken keresztül több mint 200 nőszervezet a tagja.

Széleskörű koalícióként az EWL feladata, hogy az EU-s és nemzetközi intézményekben, folyamatokban érvényesíteni próbálja a feminista, nők egyenlőségét és a nők elleni erőszak felszámolását célzó szempontokat – így például a nő-ölések, a prostitúció és az emberkereskedelem felszámolását, vagy az iskolai szexuális felvilágosítás és erőszak-megelőzés széleskörű elérhetővé tételét.

5.

Tavaly először került megrendezésre olyan, egész napos rádiós program, ami a nők jogait és helyzetét helyezi középpontba. A Tilos rádió „Szültél már ma? Család, nők, propaganda és kényszerek” című tematikus napjára november 18-án került sor – az ekkorra tervezett, de végül májusra halasztott Novák-féle ‘Transatlantic summit’-ra időzítve.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Patent Egyesület (@patentegyesulet) által megosztott bejegyzés

Az abortuszellenes, a nőket nem kívánt terhességek kihordására és szülésre kényszerítését állami alapjogként keretező, úgynevezett „Genfi ‘konszenzus’ nyilatkozat” Parlamentben tervezett ünneplését ezúttal megúsztuk. Helyette viszont a tematikus rádiós nap folyamán meg lehetett hallgatni sok érdekes tudnivalót, véleményt és érvet arról, hogy milyen reprodukcióval kapcsolatos jogsérelmek érik a nőket ma Magyarországon, és hogy miért elfogadhatatlan a kényszerítés és az erőszak akár az abortusz, akár a szülés, akár a családalapítás állami „ösztönzése” és a családi élet folyamán.

6.

2021 novemberében, nyolc és fél év bírósági kálvária után Renner Erika végre megkapta az – egyébként a cselekmény súlyához képest igencsak alacsonynak tekinthető – kártérítést az őt megcsonkító Bene Krisztiántól: lezárult a lúgos-orvos ügy. Ezzel a történelmi üggyel először kapott nők elleni erőszak áldozata komolyabb kártérítést az elkövetőtől Magyarországon. A PATENT Egyesület egy 2021-ben indult kétéves regionális projekt keretében épp ennek a gyakorlatnak a szélesebb körű alkalmazását célozza meg.

7.

November 28-án „Nő a hangunk” címmel példátlan erejű megmozdulást szervezett a Másállapotot a szülészetben! Mozgalom. A szervezőkhöz a felvonulás előtt és után is rengeteg történet érkezett nem csak szülészeti erőszakot átélt nőktől, de egészségügyi dolgozóktól is, amiket a Facebookon ezekre a hestegekre keresve olvashattok vissza: #NŐahangunk #rendszerterhe #másállapotot #vártunkeleget . Az esemény egyszerre volt felemelő és letaglózó, és sokan fejezték ki mind személyesen, mind virtuálisan az érintettségüket és a szolidaritásukat a szülészeti ellátás során meggyötört és megalázott nőkkel; ennek ellenére azonban a nagyobb hírportálok semmilyen tudósítást nem nyújtottak róla.

8.

2021-ben a nők elleni erőszak felszámolását célzó, november 25. és december 10. között megrendezésre kerülő 16 akciónap alkalmából a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE Egyesület és a PATENT Egyesület összeállított egy javaslatcsomagot a 2022-es parlamenti választásokon indulni tervező pártok számára. Az ősz folyamán folytatott, #NŐválasz – Avagy a nők követelései a választásokra című kampány során a szervezetekhez beérkezett probléma-jelzésekre és követelésekre, az érintettek és szakemberek tapasztalataira építő csomag célja, hogy a pártok ne felejtsék ki programjukból a nők elleni erőszak megelőzését, felszámolását és az erőszak áldozatává tett állampolgárok jogainak védelmét, és hogy hozzájáruljon a szakszerű programok kialakításához ezen a területen. A témában jártas szervezetek felkínálták a pártoknak a további konzultáció lehetőségét is, a hatékony fellépést elősegítő tervek kialakításának érdekében.

+1.

December végén Szilágyi Liliána ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó elképesztően bátor módon kiállt a nyilvánosság elé az apja, Szilágyi Zoltán által gyerekkorától kezdve ellene elkövetett lelki, fizikai és szexuális erőszakkal kapcsolatban, és beszélt a férfi által Liliána édesanyja ellen elkövetett bántalmazásról is. Az ügyvéd apa gyorsan és a várható panelekkel reagált, Liliánának címzett nyilvános levélben: ebben bűntudatot próbál kelteni, zsarol, perrel fenyegetőzik, pénzéhesnek állítja be az áldozatait, önmagát pedig a megkárosított félnek.

Liliána ügye azonban fordulópontnak tekinthető a nyilvánosságra kerülő esetek társadalmi fogadtatásának tekintetében: a visszhangból látszik, hogy immár sokkal többen vannak, akik értik ezt a fajta bántalmazást, és áldozathibáztatás, hitetlenkedés, az áldozat becsmérlése helyett együttérzésüket és megértésüket fejezték ki felé.

A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) pedig az ügy nyomán vizsgálatot indít Szilágyi Zoltán edzői tevékenységével kapcsolatban.

A társadalmi hozzáállás a bántalmazással, és különösen a gyerekkori szexuális visszaéléssel kapcsolatban végre változni látszik – ezt a szintén 2021-ben indított Ne maradj csendben Facebook-oldalon közzétett történetekre adott válaszok is jól példázzák. Az itt közölt történetek nagy részéből világos, hogy

az áldozatok jellemzően korábban sem maradtak csendben, próbálták elmondani a történteket, segítséget, védelmet kérni, de korábban elutasítással, lesöpréssel, hitetlenkedéssel, hibáztatással találkoztak. Most azonban végre nagyobb esélyük van rá, hogy együttérzést és támogatást kapjanak.

Ha tovább fejlődik ez a folyamat, végre eljuthatunk oda, hogy az itt és mostban bántalmazott és kihasznált gyerekek is azonnal segítséget kapjanak, és ne kelljen évtizedeket várniuk, mire olyan emberekkel találkoznak, akik készen állnak a támogatásukra.

Mit várunk 2022-ben?

Amellett, hogy drukkolunk a már létező kezdeményezések, szolgáltatások és ígéretes tendenciák fennmaradásának és további megerősödésének, két, nagyon izgalmas és már nagyrészt előkészített projekt elindulására is számítunk 2022-ben:

• A fentebb említett Segítők Hálózatának meghirdetésére és a hálózati tagok által nyújtott segítő szolgáltatás beindulására. Ehhez az kell, hogy minél gyorsabban és széles körben elterjedjen annak a híre, hogy erőszakot követően a különböző rendőrségi és jogi eljárásokat és az áldozatoknak járó anyagi támogatásokat illető konkrét kérdésekkel immár a Hálózathoz is lehet majd fordulni. Ez remélhetőleg azt is jelenti majd, hogy megnövekszik a már létező, de másféle támogatást nyújtó szolgáltatások kapacitása: a konkrét, rövidebben is megválaszolható kérdéseket a Hálózathoz irányítva a PATENT Egyesület jogsegély-vonalán több idő jut majd az összetettebb jogi helyzetek és kérdések körül forgó tanácsadásra; a NANE Egyesület segélyvonalán pedig elsősorban a kifejezetten lelki segítő beszélgetések kaphatnak majd teret az ügyeleti időkben.

• A Budapest Bike Maffia többek közt a már fent említett EMMA Egyesülettel, a BMSZKI és a Józan Babák Egyesület közreműködésével, és nagyrészt adományok segítségével létrehoz egy nőgyógyászati rendelőt hajléktalan nőknek. Ez egy különösen hiánypótló és úttörő szolgáltatás lesz, ami 2022 tavaszán indul el, és remélhetőleg sok nő életét legalább egy kicsit elviselhetőbbé teszi majd. A kezdeményezést itt vagy itt lehet támogatni, önkéntes munkával vagy anyagi hozzájárulással.

És természetesen a választásokhoz közeledve nagyon várjuk a pártok konkrét programjait, amikből remélhetőleg kiderül majd, hogy mennyire tekintik a nőnemű állampolgárok legalapvetőbb jogainak védelmét fontos célnak, és milyen módon tervezik azt garantálni. Persze az igazán ideális az lenne, ha ezen a minimumon felül a nemek közötti hierarchia felszámolásával átfogóan és rendszerszinten is terveznének foglalkozni.

Reméljük, hogy olyan vezetése lesz majd az országnak, ami a jelenlegi miniszterelnökkel szemben nem lesz büszke arra, hogy „nőügyekkel nem foglalkozik”, és cinikus látszatintézkedések és -kinevezgetések helyett a valódi problémák tényleges és hosszútávú felszámolását tekinti majd feladatának. És reméljük, hogy ti, a szavazó állampolgárok is számon kéritek majd ezzel kapcsolatban a pártokat és a politikusokat, mind a kampány során, mind pedig a jövendőbeli döntéshozói helyzetükben.

A cikk szerzője nőjogi szakértő, a PATENT és a NANE Egyesületek tagja.