Újabb módon keserítheti tovább a gödiek életét a Samsung akkumulátorgyár-óriása, miután a Magyar Közút olyan útépítési tervekkel állt elő, amelyek a gyárat maradéktalanul kiszolgálnák, a lakosságot viszont az eddiginél is nagyobb zajterhelésnek tennék ki. Mivel az iparterületet a kormány tavaly tavasszal egy rendelettel kivonta az önkormányzat és a társadalmi ellenőrző intézmények hatása alól, a helyieknek újabb és újabb eszközöket kell találniuk, hogy megóvják lakóhelyük környezetét és a kisváros élhetőségét, vagy legalább szembesítsék felelősségükkel a döntéshozókat.

A gyár köré kétszer kétsávos, illetve kétszer egysávos utakat építenének a várhatóan nagy számban érkező kamionoknak, néhány száz méterre a lakott területtől. A várható zajnövekedés ellenére csupán egy kb. 300 méter hosszú zajvédő fal szerepel a tervekben, de ez korántsem tűnik elégségesnek, hiszen egy másik, jóval nagyobb érintett terület és a tervezett út között semmi nem fogná fel a zajt.

A Göd-ÉRT Egyesület, amely immár két éve küzd a gödiek életminőségét rontó beruházás ellen, szakértői beadvánnyal tiltakozott a tervek hiányosságai ellen, de a Pest Megyei Kormányhivatal lesöpörte azt, és határozatban mondta ki: nincs jelentős környezeti hatása a gödi iparterület köré tervezett úthálózatnak, így nincs szükség környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására.

A hatóság álláspontja nem meglepő: szerinte a több ezer tonna veszélyes anyaggal dolgozó felső küszöbértékű, a város levegőjében megtalálható szén-dioxid mennyiségét egy év alatt négyszeresére növelő, éjjel-nappal zúgó gyáróriásnak sincs jelentős környezeti hatása.

Az egyesület által felkért igazságügyi zajszakértő beadványa számos pontatlanságra hívta fel a hatóság figyelmét a tervezett utakkal kapcsolatban. A szakértő véleménye szerint igenis várhatók jelentős környezeti hatások, de „a jelentős környezeti hatás megfelelő zajcsökkentési megoldásokkal kezelhető”, a környezetvédelmi hatóság pedig saját hatáskörben kérheti a feltárt hiányosságok pótlását, de ez újabb vizsgálatok elvégzését igényli, amelyek viszont sok időbe telnek. Ami a kormányhivatal sietős tempója alapján úgy tűnik, nem áll rendelkezésre.

A szakértő egyebek mellett azt kifogásolja, hogy az előzetes vizsgálat „nem kezeli kellő körültekintéssel” a közlekedésből és a Samsung gyárából származó zaj együttes érvényesülését az érintett területen – vagyis azt, hogy az egyébként is sokak életét megkeserítő gyár zúgása összeadódik a kamionok hangjával, így az sem állapítható meg, hogy pontosan mekkora területet érintene a megnövekedett zaj. A közlekedésből származó zajterhelés meghatározásánál elvégzett hangterjedési számítások eredménye ráadásul véleménye szerint jelentős tévedéseket tartalmaz, és így elfogadhatatlan. Ez pedig egy újabb ok, ami miatt szerinte nem lehet lehatárolni az út zaja által terhelt területet.

Miután a részletes szakértői véleményt válasz nélkül lesöpörte az ügyben eljáró kormányhivatal, a civilek most a gödiekhez fordulnak segítségért: az utak zajvédelem nélküli megépítéséről szóló döntés csak ügyvéd közreműködésével, peres eljárásban támadható meg, és legalább 500 ezer forint költséggel jár, ami a Göd-ÉRT felhívására már össze is gyűlt a gödiek és az ügyüket távolabbról támogatók felajánlásaiból, ekkora összeget ugyanis nem tudott volna egyedül előteremteni az egyesület.

Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT elnöke azt mondta lapunknak, így biztosan el tudják indítani a pert, de valószínűleg a továbbiakban is szükség lesz a közösség támogatására, mert az eljárás könnyen elhúzódhat, és az sem kizárt, hogy a későbbiekben újabb, Samsunggal kapcsolatos pereket indítanának a lakosság védelmében. Emellett szeretnének levegőminőség méréseket végeztetni, ami szintén több százezer forintba kerül, és számítanának a szomszédos Dunakeszi, Sződ, Vác és Fót lakosságának támogatására is.

Szerinte fontos lett volna az utak kapcsán közmeghallgatást tartani, hiszen a lakosság semmiféle információt nem kap, a kormányhivatalnak pedig kötelessége lett volna az egyesület által benyújtott szakvéleményre válaszolni. „Ilyen nincs. A hatóságnak ellenőriznie kellene, hogy ha mi leteszünk egy szakvéleményt, annak mi a megalapozottsága.”

Mivel a különleges gazdasági övezet kialakításával a kormány tavaly tavasszal gyakorlatilag kiszakított egy darabot Gödből, és a Pest Megyei Önkormányzat kezébe adta azt, a gödi önkormányzatnak – aminek az élére épp a Samsung elleni harc ígéretével került az ellenzék – alig van beleszólása az iparterület ügyeibe.

A gyárat körbejáró utak terveibe azonban éppenséggel beleszólhatott volna, ennek ellenére csak a Göd-ÉRT adott be ellene szakvéleményt. Bár az önkormányzat elvileg folytat tárgyalásokat a Samsunggal és az egyesülettel is, Bodnár úgy látja, nem egységes az önkormányzat, ezáltal pedig nincs koncepciója sem a Samsungot illetően. Pedig a gödiek igényelnék, hogy többet és átláthatóbban kommunikáljon velük az önkormányzat, valamint tevékenyen és kitartóan hozzájáruljon a lakosság érdekvédelméhez – legyen szó akár zajmérésekről, véderdő telepítésről vagy a Samsungra vonatkozó szabályok betartatásáról.

„Mindenkitől azt várnánk el, akár fideszes, akár ellenzéki, hogy legyen tájékozott, kövesse az eseményeket, és legyen koncepciójuk.”

A környezeti hatások nem állnak meg Göd határánál. Ha sikerülne elérni a perrel, hogy komolyabban vegyék a hatásterület pontosságának, a zajvédelemnek és a környezeti hatásnak a problémakörét, az biztatást adna arra, hogy a légszennyezést és az egyéb problémákat is komolyan vegye végre a hatóság – vélekedik Bodnár. „Ezek az első lépések afelé, hogy kifejezzük az akaratunkat, hogy van jogunk beleszólni, és hogy vegyenek minket komolyan” – mondta, biztatva nemcsak a gödi, hanem a környékbeli lakosokat is arra, hogy támogassák az ügyet.

Se köz, se meghallgatás

Mint arról számos tudósításunkban beszámoltunk, a zaj eddig is a Samsung és a lakosság kényszerű együttélésének egyik legfeszültebb pontja volt, az egyre bővülő gödi akkumulátorgyár működése ugyanis olyan mértékű zajjal jár, ami rengeteg környékbeli pihenését lehetetleníti el, ennek pedig hosszú távon komoly egészségügyi következményei lehetnek. A most benyújtott szakvélemény szerzője, dr. Bera József már a Göd-ÉRT október végén megtartott lakossági fórumán is kijelentette: nagyon is létezik megoldás a gyár zajcsökkentésére, ugyanis széles körben elérhetők az erre alkalmas különféle technológiák. Vagyis kizárólag a Samsung akaratára és a jogszabályok betartatására lenne szükség a hatóságok részéről. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy az a hatósági állásfoglalás, mely szerint nincs jelentős környezeti hatása a gyárnak, megalapozatlan: környezeti hatástanulmányra és sokkal komolyabb zajvédelmi intézkedésekre lenne szükség mind a gyárbővítés, mind a gyárat kiszolgáló úthálózat kapcsán.

A gyárral kapcsolatban legutóbb november elején tehették fel kérdéseiket a gödiek – igencsak vitatható körülmények között:

a Pest megyei önkormányzat éppen a mindenszenteki hosszú hétvégére, november 1-2-re időzített egy katasztrófavédelmi közmeghallgatást, amelyet ráadásul csupán három nappal korábban, október 29-én hirdetett meg, ezzel eleve nem sok esélyt adva a lakosságnak, hogy labdába rúgjon, a személyes jelenlét hiánya pedig önmagában is aggályos volt.

A gödiek a megadott két napon 3 percben hangpostára mondhatták kérdéseiket, észrevételeiket, illetve emailben elküldhették őket a megyei önkormányzatnak, majd az illetékesek egy héttel később, november 8-án élő Youtube videóban válaszoltak rájuk.

Májusban már volt példa ilyesfajta „közmeghallgatásra”, (amely ehhez hasonlóan akkor is felháborította a gödieket), de akkor a kormány a járványhelyzetre hivatkozva megtiltotta a személyes jelenlétet. Ez esetben viszont ilyen jellegű tiltás nem volt érvényben, de az ismét meghosszabbított veszélyhelyzet idejére a kormány meghagyta az online közmeghallgatás lehetőségét, amivel különösebb indoklás nélkül élt is a Pest megyei önkormányzat. A dolog érdekessége, hogy az online közvetítés másnapján, november 9-én saját, megyei szintű közmeghallgatására viszont nem online, hanem személyesen, a Megyeházára hívta meg a lakosságot. Ez alapján feltételezhető, hogy nem kifejezetten a járvány lehetett az oka annak, hogy a komoly lakossági ellenállást kiváltó Samsung-ügyben nem néztek szembe a gödiekkel.

A november 8-ai online közvetítésben a megyei önkormányzat jegyzője mellett a  Samsung, a Samsung biztonsági jelentéseit készítő Generisk Kft. ügyvezetője, a Pest Megyei Kormányhivatal és a Katasztrófavédelem képviselői témakörönként tömbösítve válaszoltak a gödiek kérdéseire, amelyeket egyébként fel se olvastak – elvéve ezzel a közmeghallgatás egy újabb lényeges funkcióját, hiszen így nem hallgathatták meg egymást a gödiek, nem mellesleg pedig a sajtó tudósítási lehetőségeit is szűkítették.

A közmeghallgatáson a Samsung képviseletében Frankovits György István sajnálatát fejezte ki, amiért sokakban „rossz érzést kelt a szokatlan méretű beruházás” nehéz átláthatósága. „Mindent megteszünk ennek mérséklése érdekében” – mondta. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni: az információhiány nem újdonság, a lakosság hosszú ideje kéri, hogy ne utólag tudjanak meg mindent, és lehetőleg ne a fejük felett szülessenek az életüket egyre inkább befolyásoló gyárbővítéssel kapcsolatos döntések. A „szokatlan méret” például szokatlanul nagy zajjal is jár a gyár közelében található kb. 500 háztartásban, az ezzel kapcsolatos kérdésekre és panaszokra azonban maga a hatóság sem adott kimerítő választ.

Dr. Cserkúti Szabolcs, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály vezetője közölte: többször is végzett már zajmérést a hatóság és a Samsung által megbízott akkreditált laboratórium is, a mérési eredményekből pedig kiderült, hogy a gyárhoz legközelebb eső göd-újtelepi lakóházaknál túllépte a zaj a törvényileg meghatározott határértékek. A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési terv létrehozására és végrehajtására kötelezte a Samsungot, a műszaki megoldások kivitelezése jelenleg is folyamatban van. Mivel ennek végső határideje jövő év május 6-a, csak ez után várható biztosan újabb hatósági zajmérés.

A gödiek szerint a probléma csak az, hogy a hatóság minden fenntartás nélkül elfogadja a Samsung önbevallásos alapon készíttetett zajméréseit, amelyek azonban nem fedik a valóságot szerintük, ugyanis a Samsung által megjelölt területtől távolabb is folyamatos, idegtépő zajra panaszkodnak, így a zajcsökkentési intézkedéseket sem biztos, hogy ott fogják végrehajtani, ahol kellene.

Cserkúti emellett arról is beszélt: mivel a Samsung esetében irányadó miniszteri rendelet nem határoz meg légszennyezettségi határértéket, ezért „levegőminőségi monitoring rendszer kiépítése környezetvédelmi szempontból nem indokolt”. Hozzátette: a cég a jogszabályi előírásoknál sűrűbben méreti a kibocsátott anyagok koncentrációját a kürtőkön, kéményeken – szintén a saját maga által megbízott akkreditált laboratóriummal. A határértékkel rendelkező anyagok pedig sem a Samsung által a környezetvédelmi hatósághoz benyújtott jegyzőkönyvek alapján, sem a hatóság mérései szerint nem mutattak túllépést.

Idén kétszer is egymillió forintra büntette a hatóság a gyárat, mert annak több része használatbavételi engedély nélkül működött, de a hatóság az erre irányuló kérdésekkel kapcsolatban sem volt bőbeszédű a közmeghallgatáson. Az építésfelügyelet részéről megjelent Mohácsikné Takács Sarolta csupán annyit mondott: a gyár legnagyobb újonnan megépült B zónája is megkapta már a használatbavételi engedélyt. Egy lényeges dolgot viszont elfelejtett közölni a gödiekkel: az engedély csak szeptember 16-án került kiadásra, addig viszont engedély nélkül működött a felső küszöbértékű veszélyes üzemrész – hívta fel a figyelmünket a Göd-ÉRT.

A gödieknek nem, de egy egész megyének szabad

A gödieknek végül november 26-án volt lehetőségük személyesen is megosztani a Samsunggal kapcsolatos kérdéseiket és meglátásaikat a Pest Megyei Önkormányzat általános éves közmeghallgatásán, amit valamilyen oknál fogva meg lehetett tartani, holott ez egész Pest megye lakosságának szólt, vagyis potenciálisan jóval több embert mozgatott meg. Persze a hétköznap délelőtti időpont jócskán szűkítette az érdeklődők lehetőségeit, pedig feltehetően sokakat érdekelt volna a Samsung kérdésköre az egyre inkább érintett környező települések lakói közül is. Végül kizárólag gödi lakosok szólaltak fel, akiknek azonban ezúttal a hatóságokat és a Samsungot képviselők híján csak Szabó István megyei elnök tudott néhány szóban – illetve ígérete szerint később írásban – válaszolni.

Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke arról beszélt: hiába kérték számos alkalommal, nem hirdetett lakossági fórumot a különleges gazdasági övezet ügyében Pest megye, és nem jelentek meg a döntéshozók az egyesület októberi lakossági fórumán sem. „Talán – sőt biztos vagyok benne – nem akart a szemébe nézni azoknak az elkeseredett gödi lakosoknak, akik a Samsung és a különleges gazdasági övezet terheit viselik. A gödiek félnek, menekülnek szeretett városukból, mert a Samsung és a tervezett ipari beruházások tönkreteszik Göd lakóinak életét. Egy gyönyörű kertvárosból dübörgő iparvárost hoztak létre, ahol éjjel-nappal zaj van, ahol óriási lett a forgalom, és ahol nem tudni, mi kerül a talajba, a levegőbe, a vízbe” – mondta Bodnár.

Szabó István megyei elnök nemrég azt találta mondani, hogy mivel a gödi különleges gazdasági övezetben nem lakik senki, a gödi lakosság panaszaival nem neki kell foglalkozni. Csakhogy a gazdasági övezet hatása elér a gödi és a szomszédos településekre is. „És ott bizony emberek laknak, akiknek éppúgy joguk van az egészséges, nyugodt és biztonságos élethez, mint Pest megye más településein élőknek, akiknek a lakóhelyét nem tette tönkre ilyen mértékben egy veszélyes üzem.”

Bodnár arra is felhívta a figyelmet: akár akarta, akár nem, a fideszes többségű Pest megye lett a gazdája a gödi különleges gazdasági övezetnek, így hát felelősséget kell vállalnia a környezetében élőkért. „Ne legyenek illúzióink: a kormány valóban csupán rendelkezett, de a piszkos munkát önökkel végezteti el. Önök szavaznak mindenről, minden konkrétumról. Arról, hogy mennyi pénzt szánnak Göd védelmére, biztonságára. Önökön is múlik, hogy mit tesznek, vagy tesznek-e egyáltalán valamit azért, hogy Gödöt, a Duna vizét, a környező településeken élők biztonságát megóvják.”

Miután az egyesület elnöke felolvasta a képviselő-testületnek azokat a kérdéseket, amelyeket a gödiek tettek fel a Göd-ÉRT lakossági fórumán, így zárta felszólalását: „Kívánom, hogy a Dunakanyar többi települése maradjon legalább élhető, hogy a természetszerető gödieknek legyen hová költözniük.”

„Alaptörvényben rögzített jogaink egyike az információhoz jutás joga. Ezt az alapjogunkat azonban régóta folyamatosan megsértik. Ez különösen súlyos sérelem, mivel egy kiemelten veszélyes üzem közelében élünk, ahol egyszerre több ezer tonnányi mérgező és tűzveszélyes anyag van felhalmozva közvetlenül lakóterületek közelében. Vannak kérdéseink, amelyekre válaszokat reméltünk a november elsejei-másodikai közmeghallgatástól, amely azonban nem azért lett megszervezve akkor és úgy, hogy mi megnyugtató válaszokat kaphassunk aggályainkra, kételyeinkre. Meggyőződésem, hogy szemernyi jóindulattal megoldható lehetett volna az esemény interaktívan, valódi közösségi részvétellel, mindössze a szándék hiányzott. Mert akkor nem lehetett volna elsunnyogni azokat a kényes kérdéseket, amik a biztonság érzetünk és a kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából elengedhetetlenül fontosak lennének.” – szólalt fel egy másik gödi lakos. Szerinte számos közbizalmat növelő intézkedést lehetne tenni:

meg kellene nevezni azokat a személyeket, akiket büntetőjogi felelősség terhel havária esetén, vagy ha a lakosság egészségére ártalmas anyagok kerülnek gondatlanságból a levegőbe, az ivóvízbe, a talajba.

Azt is szeretnék tudni, hogy a különleges gazdasági övezet ipari parkjába milyen cégek költöznek be még, milyen tevékenységet fognak végezni, és az mennyire lesz zavaró a lakosság számára. Emellett sokadjára hangsúlyozzák, hogy a gyár kibocsátásának rendszeres monitorozásával elejét lehetne venni a bizalmatlanságnak és szorongásoknak.

A gödiek kb. másfél éve folyamatosan keresik a Pest Megyei Önkormányzatot zajpanaszaikkal, melyek közül néhányat felolvasott egy másik lakos.

„A mély, alacsony frekvenciás zaj behallatszik a lakásba. A Samsung által bejelentett zajcsökkentés nem felel meg a valóságnak. Sokkal inkább erősödött és állandósult.” (…)

„Főleg este és éjszaka, zárt ablakoknál is érzékelhető a zaj. Már hónapok óta zavarja az éjszakai nyugalmamat, több ízben felébredtem a zajra, de egyre nehezebben viselem el. Furcsa, hogy nappal nem hallani ezt a zajt. Talán zavarja az igazgató úr nyugalmát az irodájában?”

„Csukott ajtó és ablakok mellett is kivehető a házunkban a Samsung már túlságosan is ismert zaja. Olyan, mintha alacsonyan szálló repülőgép hangja lenne. A házunk bő 2,5 km-re található a gyártól, bőven, a korábban zajnak kitett zónákon túl.”

„A nagyon erős, szinte lüktető zajt kibocsátó üzemegység hangját főleg hajnalban lehet hallani. Mintha szándékosan akkor üzemeltetnék, amikor a hatóságok nem elérhetőek.” (…)

– sorolta a gödiek panaszait, majd a megyei önkormányzat képviselő-testületéhez fordult:

„Mit tesznek Önök Göd környezetvédelme érdekében? Mit tesznek Önök a gödi lakosok, az ott élő magyar állampolgárok egészséges élethez, pihenéshez való alkotmányos jogának teljesüléséért?”

A válasz: nagyjából semmit. A megye szerint nekik semmiféle ráhatásuk nincs a zajra, csupán továbbítani tudják az illetékes hatóságnak a beérkező panaszokat. Ők végrehajtók – legfeljebb csak szépen kérhetnek: mint az az előző, online közmeghallgatáson elhangzott, a megyei elnök személyesen hívta fel a Samsungot a zajterhelés csökkentésére és az ehhez kapcsolódó beruházások átütemezésére, így „remélhetőleg a zajterhelés csökkenése várható.” És mint tudjuk, a remény hal meg utoljára.