Az orosz legfelsőbb bíróság kedden betiltotta az ország legrégebbi emberi jog szervezetét, a Memomorial Internationalt – írja a The Guardian.
A bíróság a kormánykritikus oroszországi civil szervezeteket és médiumokat célzó, a nemzetközi nyilvánosságban is elhíresült, 2012-ben bevezetett „külföldiügynök-törvényre” hivatkozva állapította meg a Memorial betiltását. Az ítélet szerint a szervezet „ismételten” és „durván” megsértette hírhedt szabályozást.
A Memorialt az 1980-as évek végén azzal a céllal alapították, hogy dokumentálja a Szovjetunióban gyakorolt politikai elnyomást, valamint adatbázist hozzon létre sztálini „nagy terror” áldozatairól és a gulágokról. Emellett a szervezet az emberi jogok oroszországi ügyének fontos szószólójává nőtte ki magát. A Memorialt 2016-ban nyilvánították „külföldi ügynöknek”.
Az Euronews tudósítása szerint a legfelsőbb bíróságon Alekszej Zsafjarov ügyész történelemhamisítással vádolta a szervezetet. Szerinte „nyilvánvaló, hogy a Memorial hamis képet fest a Szovjetunióról mint terrorállamról azzal, hogy a 20. századi politikai elnyomásról spekulál” – közölte Zsafjarov a keddi tárgyaláson. Azt állította, hogy a Memorial International által összeállított, a sztálini elnyomás áldozatainak listáin „náci bűnözők is szerepelnek, akiknek a kezéhez szovjet állampolgárok vére tapad”. Az ügyészek azzal is vádolják a Memorialt, hogy a szervezet titkolja „külföldi ügynöki szerepét”, ráadásul megpróbálja befolyásolni a kormány politikáját és a közvéleményt is.
A Memorial ügyvédje szerint a szervezet fellebbezni fog mind Oroszországban, mind az Európai Emberi Jogi Bíróságon.
A Memorial támogatására több tucatnyi ember gyűlt össze a moszkvai Legfelsőbb Bíróság épülete előtt hidegben. A támogatók az ítélet hallatán azt skandálták, hogy „szégyen”. Az ellenzékiek fotókat tettek közzé a Twitteren arról, ahogy a rendőrök elvisznek egy tüntetőt.
Пресса у суда pic.twitter.com/9dq0SyYUa3
— Memorial (@MemorialMoscow) December 28, 2021
A Memorial és támogatóinak meggyőződése, hogy a vádak politikai indíttatásúak. A szervezet vezetői megfogadták, hogy akkor is folytatják munkájukat, ha a bíróság betiltja a szervezetet.
2017-ben, amikor a magyar parlament hasonló szabályozást alkotott az orosz „külföldiügynök-törvényhez”, a Társaság a Szabadságjogokért hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar törvény néhány része az orosz törvény szó szerinti fordítása volt. Mindkét törvény kiindulópontja az, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek a társadalmi befolyásuk által országon kívüli érdekeket érvényesítenek és ezáltal „magas kockázatot jelentenek a nemzetbiztonságra és a függetlenségre”.
