December 24-én két új közlöny is megjelent a Magyar Közlöny oldalán. Ezekben a két napja bejelentett SZÉP kártya felhasználási könnyítések (február 1. és május 31. között élelmiszert is vásárolhatunk velük) és a jelzáloghitel kamatok befagyasztásának részletszabályai mellett az idei (2021-es) költségvetés átcsoportosításáról szóló hosszú kormányhatározatot is kihirdettek – vette észre az mfor.hu.

Az átcsoportosítás egy kisebb tétele a helyi önkormányzatok támogatási közül elvett 362 millió forint, amit a kormány a községi önkormányzatok támogatására és a kaposvári ipari-innovációs park fejlesztésének támogatására utal tovább.

Ennek közel ezerszeresét, 341,5 milliárd forintot vesz ki a már régen kiürült Gazdaság-újraindítási Alapból, amivel így a hiány növeli. Ebből az összegből a következő célokra költ a kormány:

• a legnagyobb nyertes már megint a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, azaz Mager Andrea hivatala – az NVTNM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb társaságok beruházásaira 208 milliárd forintot adott a kormány;

• 101 milliárd megy az Innovációs és Technológia Minisztérium alá tartozó jogcímekre, ebből 45,5 milliárd az ITM tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok beruházásaira megy, 45,2 milliárd forint pedig a villamosenergia-termelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésére. 5 milliárd forint jut kormányzati szakpolitikára, 4,5 milliárdot kap a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.

• 8,6 milliárd forint jut a Miniszterelnökségnek, ebből 6 milliárd forint az Erzsébet táborok támogatására megy, 2 milliárd pedig a Miniszterelnökséghez tartozó gazdasági társaságok tőkeemelésére;

• 6,5 milliárdot kapott ingatlanberuházásra az MNV Zrt.;

• 6,2 milliárd forint megy az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ennek legnagyobb részét, bő 4 milliárd forintot természetesen a kiemelt sportegyesületek támogatása emészti majd fel;

• 2 milliárd forintot adtak a Nemzeti Filmintézet működési célú kiadásaira;

• közel 2 milliárd forint megy kiemelt nemzetközi sportesemények támogatására;

• 1,6 milliárd forintot kap a Bethlen Gábor Alap;

• 1,5 milliárdból támogathat ágazati szakmai és társadalmi szervezeteket az Agrárminisztérium;

• 1,2 milliárd forintból turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos kiadásokat finanszíroznak;

• 700 millió forint megy sportlétesítmény-fejlesztések támogatására;

• 551 millió forint megy egyházi támogatásra;

• 325 millió forint jut csordogál a Belügyminisztériumhoz, a Vízügyi igazgatóságokhoz;

• a Miniszterelnöki Kabinetiroda 300 millió forinthoz jut nonprofit, társadalmi és civil szervezetek támogatására;

• a Külgazdasági és Külügyminisztérium ebben a körben 232 milliós pluszforráshoz jut ösztöndíjak támogatására.

Ezenkívül 1,1 milliárd forintot kap dologi kiadásaira a Nemzeti Választási Iroda egy átrendezés után a Központi Maradványelszámolási Alapból. 3,1 milliárdot minisztériumokon belül, illetve azok között tologatnak, amiből 2,5 milliárdot kap a Pénzügyminisztérium, 300 milliót a Központi Statisztikai Hivatal, 73 milliót az EMMI köznevelésre. Mindezt elvéve a Gazdaság-újraindítási Alapból (2,5 milliárd forint), a Miniszterelnöki Kabinetirodától (452 millió forint) és a Miniszterelnöki Kormányirodától (92 millió forint).

Az átcsoportosításoknak egy (ritkán látott eseményként) stadion építése is áldozatául esett:

a határozat visszavonja a  Pécsi Mecsek Futball Club új stadionjának előkészítéséről és megvalósításáról szóló korábbi kormányhatározatot.

Pécsett egy 8 ezer fős UEFA 4. kategóriájú stadion épülését tervezték, idén az év közepén kijelölték a beruházás előkészítéséért, megvalósításáért felelős minisztereket, megkezdték a források biztosítását és a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításának előkészítését is – írja az mfor.

Amint arról beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium december elején jelentette be, hogy „egyes beruházásokat később valósít meg, ezzel jelentősen, összesen 350 milliárd forinttal növeli Magyarország idei évi pénzügyi tartalékait az államadósság csökkentése mellett”. A bejelentésről Büttl Ferenc írt a Mérce hasábjain elemzést. A közgazdász szerint nem pozitív megtakarítás képződik, amit átvihetünk a következő évre, csupán az idei mínusz lesz kisebb.

A leállított beruházások nem növelik a 2022-es mozgásteret, csupán a 2021-es adósságnövekedés lesz kisebb, ha teljesülnek bizonyos feltételek.

Amint az ki is derült a jövő évi költségvetést érintő, mintegy 755 milliárd forintos megszorító csomagból, ami csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben. A beruházás átütemezések keretében (többek között) az ellátásfejlesztésekre szánt Egészséges Budapest Program (EBP) idén elesik a kormányzati támogatástól.

(mfor)