Ellentmondásos hírek jelennek meg az omikron variánsról. Miközben a vírus legfertőzőbbnek tartott variánsáról van szó, amiért a minap több ezer nemzetközi járatot is töröltek, Karikó Katalin nemrég optimista hangnemben nyilatkozott az omikronról a Kossuth Rádiónak. A kutató szerint, ha az omikron egyszerre fertőzőbb és gyorsabb lefolyású betegséget okoz, akkor az új variáns akár a nyájimmunitás elérését, és így a járvány végét is jelentheti.

Abban tudományos konszenzus van, hogy az oltottak nagyobb biztonságban vannak, és a nyájimmunitás elérésében is tagadhatatlan szerepe lesz az oltásnak. Továbbra is  tisztázatlan viszont az a kérdés, hogy mi lesz a „vakcinaapartheiddel” sújtott globális dél országaival, amelyeknek átoltottsága 6% körül mozog – a 2021-es év végéhez közeledve ezt a kérdést teszi fel a The New Republic cikke is.

A lap szerint az újabb és újabb variánsok felbukkanásának elkerüléséhez elengedhetetlen a szegényebb országok mihamarabbi átoltása is. Ehhez a vakcinaszabadalmak és a gyártáshoz szükséges technológia átadására lenne szükség, ami viszont nem áll a járványból dollármilliárdos profitot termelő vakcinagyártók és a gazdag országok érdekében.

Az ENSZ Covax névre hallgató programja, amelynek keretében a vakcinagyártók vakcinákkal „jótékonykodtak”, csak a kitűzött céljainak felét érte el. De ha a Covax el is érte volna kitűzött céljait, akkor sem lehetett volna hatékony… Egyrészt azért, mert a vakcinák áthelyezése időigényes és nehézkes, nem úgy, mint a vakcinák helyben gyártása, amihez viszont technológia-transzferre lenne szükség.

Másrészt, a Covax-program rendkívül ad hoc, és nem is lehet más, mivel a fel nem használt vakcinákat osztja újra, amik közel járnak a szavatosságuk lejáratához. Ez utóbbi akár azt is eredményezheti, hogy mire a vakcinák célt érnének, lejár a szavatosságuk, és használhatatlanná válnak- a héten ez történt egy adag Nigériába tartó európai vakcinaadománnyal is.

Sokak szerint azért nincs szükség a vakcinaszabadalmak feloldására, mert a vakcinagyártás kapacitásainak megnövelésére van valójában szükség. Ez a megközelítés a The New Republic cikke szerint azért félrevezető, mert a gyártáshoz szükséges létesítmények világszerte rendelkezésre állnak. Ami kérdéses, az a know-how, a vakcinagyártók féltve őrzött gyártási titkai, nem a gyártósorok megléte.

A cikk arra is emlékeztet, hogy a világjárványok korszakába lépve – a globalizáció korában gyorsabban ér körbe egy új vírus, mint valaha – a jövő járványait sem fogjuk megúszni, ha a globális észak továbbra sem lesz szolidáris a globális déllel.

Jelenleg a bolygó lakosságának körülbelül 57%-a oltott, a gazdag országokban pedig átlagosan 70% fölött van az átoltottság. Ehhez képest több mint 50 ország átoltottsági szintje a 10%-ot sem érte el az idei őszre, ami jól illusztrálja az egyenlőtlenségeket észak és dél között.

Az amerikai kormánynak korábban voltak arra vonatkozó törekvései, hogy rákényszerítse a gyártókra a vakcinaszabadalmak föloldását, de ezek a próbálkozások hamar elhaltak. A Biden-adminisztráció májusban jelentette be, hogy támogatja a koronavírus-vakcinákra vonatkozó szellemi tulajdonjogok föloldását, a javaslat viszont nem talált támogatásra a Kereskedelmi Világszervezetben, de az Egyesült Királyság, az Európai Unió és nem meglepő módon a gyógyszercégek sem lelkesedtek az ötletért. Időközben az Egyesült Államok is visszakozott ettől a véleményétől. Az amerikai kormány egyébként 10 milliárd dolláros támogatással segítette többek között a Modernát a covid elleni vakcina technológiájának kifejlesztésében.