Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Év elején jöhet a budapesti utcai szociális ellátásban az első kollektív szerződés

A budapesti hajléktalanellátást végző Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinél (BMSZKI) fennállása óta nem volt kollektív szerződés, ami a dolgozók munkakörülményeit és juttatásait meghatározta volna. Ezért is küldött karácsony alkalmából képeslapokat a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) közreműködésével több mint 250 dolgozó, miszerint kollektív szerződést kérnek – ahogy arról a szakszervezet Facebook-bejegyzése is beszámol.

 Telefonon értük el Köves Ferencet, a SZÁD elnökét, aki elmondta: a szakszervezet és a munkáltató, vagyis a BMSZKI közötti tárgyalások jól haladnak, így várhatóan jövő év elején, reményeik szerint már januárban aláírhatják az első kollektív szerződést a BMSZKI-nál.

Köves elmondta, a BMSZKI vezetése és a fenntartó fővárosnál a területért felelős Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a korábbi vezetéssel szemben konstruktívan állnak hozzá a kollektív szerződés megkötéséhez. A fenntartó részvételére a tárgyalásokon azért van szükség, mert egy nagyobb ívű kollektív szerződés tető alá hozásához többletforrásra is szükség lehet, ami viszont már a fenntartó hatáskörébe tartozik. Mint Köves kifejtette, ezt a kampányt azért csinálták, hogy a munkáltató és a fenntartó érezze, hogy valóban fontos követelés a dolgozók részéről, nem puszta formaság.

Köves szerint a dolgozók nagyjából 15 százaléka szakszervezeti tag, a mostani akcióban ugyanakkor a BMSZKI dolgozóinak nagyjából fele küldött képeslapot a munkáltatónak és a fenntartónak. A szakszervezet átadott egy kollektív szerződéstervezetet is, ennek is nyomatékot kívántak adni, valamint a nem szakszervezeti tag munkavállalók körében is érzékeltetni kívánták a kollektív szerződés fontosságát.

A tervezetben rengeteg munkakörülményeket javító intézkedés van – például a rekreációs pihenőidőre és a folyamatos munkarendben működő intézmények dolgozóinak szabadidejére vonatkozólag – emellett a béreket érintő javaslatokat is tartalmaz. Ez utóbbiak jegyében beépítenék a bérbe a Budapest Pótlékot, ami jelenleg az alapbéren túli juttatás. Az alapbérek jelenleg a közalkalmazotti bértáblában meghatározott – rendkívül alacsony – mértéken vannak, amit pótlékokkal hoznak a minimálbér és a garantált bérminimum szintjére.

Ezáltal ha nem is érné utol az ágazatban dolgozók fizetése a többi budapesti cégnél dolgozókét, de legalább közelítene hozzájuk. Az alapbér fejlesztése mellett szeretnék a pótlékok növelését is – ilyenek például az éjszakai és a hétvégi pótlékok, valamint számos más pótléktípus – amik jelenleg rendkívül alacsonyak, az éjszakai például 15 százalék jelenleg.

Az ágazatban dolgozók bérei a pótlékok nélkül nagyon alacsonyak lennének, valamennyi pótlékot beleszámolva pedig átlagosan bruttó 400 ezer forint körül van, ami valamivel jobb, mint az országosan jellemző bérek a területen, azonban elmaradnak a többi fővárosi dolgozó bérétől. Érdemes megjegyezni, hogy a BMSZKI-nál az alapbér a bértábla alapján nem éri el a nettó 160 ezer forintot, és a minimálbért és a bérminimumot is kiegészítésekkel és pótlékokkal éri el.

Az ágazatot szakemberhiány is sújtja, mint mondta nincs más szakma, ahol bármilyen képzettséggel felvesznek embereket szociális szakembernek, tehát akár mérnök diplomával is lehet szociális segítő aki kíván. Így a SZÁD azt is szeretné elérni, hogy a szakirányú képzettséggel rendelkező munkatársakat külön honorálják, ezzel is vonzóbbá téve a pályát az ilyen irányú képzettséggel rendelkezők számára.

A mostani bérfejlesztés és a kollektív szerződés jelentőségét érzékeltetve Köves elmondta, „ugyan fővárosi cég volt mindig, de mintha nem lett volna fővárosi cég. Mikor bérfejlesztések voltak, abból a BMSZKI kimaradt általában például.”

Véleménye szerint viszonylag friss dolog, hogy a fenntartó fővárosi cégként tekint a saját cégére annak ellenére, hogy a hajléktalanellátás voltaképpen mindig is a főpolgármester alá tartozott.
Köves arról is beszélt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése jelentős részben lefedi a szociális dolgozóknak beígért húsz százalékos béremelést. Megjegyezte, hogy minden pénz pénz, ami a dolgozók számlájára érkezik, de „cinikusnak” tartja, hogy ágazati béremelésnek nevezzék a jelenlegi emelést.