Jeff Bezos és Elon Musk nagyszabású űrkutatási tervei a magyarországi sajtónak is kedvelt témája. A világ leggazdagabbnak embereinek űrhobbija nem éppen azt a lelkesedést váltja ki az emberiségből, amit egykor a holdra-szállás jelentett, és jó okkal: az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy minden semleges, vagy akár progresszív technológia az emberek ellen fordítható – például ha a Cambridge Analytica megbuherálja az algoritmusokat, akkor a Facebook sem automatikusan az a szólásszabadság-zászlóshajó, aminek még az Arab Tavasz alatt hitték, de a gyűlöletbeszédet is táptalaja is lehet.

Így hát nem csoda, hogy korunk technopesszimizmusa az űrkutató programokra is rávetül. Már csak azért sem, mert Jeff Bezos, aki közismerten ellensége azoknak a dolgozói önszerveződéseknek, amik a milliárdos Amazon cégcsoportját szeretnék zöldíteni,  nem tud választ adni egy alapvető kérdésre – mi a fenének fedezzünk fel más bolygókat, mikor a sajátunkra se tudunk vigyázni?

Ezt a kérdést veti fel a Nobel-díjas közgazdász, Thomas Piketty által alapított World Inequality Lab (Világegyenlőtlenségi Jelentés) idei jelentése is.

A szervezet évente átfogó adatokat közöl a vagyoni, jövedelmi, nemi és ökológiai egyenlőtlenségekről, és az idei jelentés megdöbbentő adatokat közöl a széndioxid-kibocsátásbeli egyenlőtlenségekről – az önmagában nem meglepő, hogy a gazdag országok lakói több szén-dioxidot bocsátanak ki a szegény országok lakosainál, de ez semmi ahhoz képest, amit a szupergazdagok tesznek a bolygó ökoszisztémájával – a leggazdagabb 1% az összes károsanyag kibocsátás 15%-áért felelős, ami több mint a duplája annak, mint amit a Föld lakosságának szegényebb fele összesen kibocsát.

A szupergazdagok teljes életmódja megterheli a környezetünk – a luxusvilláktól kezdve a magánrepülőgépekig, a nyaralóházaktól a mértéktelen húsevésig. És még mindez semmi lenne ahhoz a veszélyhez képest, amit a világ leggazdagabb embereinek űrturista programjai jelentenének a Földre, legyen szó Jeff Bezos Blue Origin, Richard Branson Virgin Galactic, vagy Elon Musk SpaceX nevet viselő nagyberuházásáról.

A World Inequality Report számításai szerint egy 11 perces űrutazás utasonként legalább 75 tonna szén-dioxid kibocsátást jelentene, de pesszimistább számítások szerint a szám 250 és 1000 közé is eshet. Összehasonlításképp: a jelentés azt is kimondja, hogy egymilliárd ember évente 1 tonnánál is kevesebb széndioxid-kibocsátásért felelős.

Miközben nyáron erdőtüzek és hőhullámok pusztítanak szerte a világon, 2027-ra már luxus űrhoteleket ígérnek a gazdag turistáknak, ha esetleg megunták volna a felmelegedő és kihaló félben lévő bolygónk látványát, ahol a Csendes-óceánt már Franciaországnál is háromszor nagyobb műanyagsziget csúfítja el, és ahol gigantikus méretű szemétdombok emelkednek olyan termékekből, amelyeket soha senki nem használt még vagy vett meg.