Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az internetes kommunikációt lassan már monopolizáló Facebook nehezen érthető okokra hivatkozva korlátozza egyes felhasználók Facebook-bejegyzéseinek elérését. Így járt most Magyarország legnagyobb közéleti tartalmú Youtube-csatornája, a Partizán is. A politikai aktivizmust műsorkészítésre cserélő Gulyás Márton vezette csatorna szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról ír, hogy

a Partizán Facebook-oldalának és a Partizán társalgó nevet viselő, több mint 20 ezer tagot számláló csoportjának adminisztrátorai november 26-án szembesültek a közösségi oldal által bevezetett korlátozásokról, amelyeket a Facebook a Közösségi Alapelvek állítólagos megsértése miatt vezetett be a Partizánnal szemben.

Mindezek mellett a Facebook figyelmeztetés nélkül távolította el a Partizán egyik videóriportját amelyben Gulyás Márton a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű szélsőjobboldali szervezet vezetőivel készített interjút.

Mint ahogy azt a Hetek nevű hetilap októberben megírta a HVIM a Kurucinfo nevű szélsőjobboldali portállal és egyes neonáci csoportulásokkal együtt rajta van azoknak a szervezeteknek a listáján, amelyeket a Facebook letiltott az általuk terjesztett gyűlöletkeltő, szélsőséges üzenetek miatt. Feltehetően a kérdéses Partizán-videó is azért került letiltásra a közösségi oldalon, mert abban a Hatvannégy Vármegye Mozgalom tagjai szerepelnek.

A Partizán szerint azonban a Facebook „magyarul nem beszélő revizorai” úgy tiltották le a tartalmukat, hogy nem folytattak le tartalmi felülvizsgálatot, vagyis nem voltak tisztában azzal, hogy a videóriport elkészítésével Gulyásék célja nem a HVIM népszerűsítése , hanem a szervezet nézeteinek kritikai értelmezése volt.

A csatorna egyébként számos olyan kormányközeli véleményformálóval vagy szélsőjobboldali politikai szereplővel készített már interjút, akik ugyan a szöges ellentétét képviselik a Partizán által nyíltan vallott baloldali értékeknek, ám Gulyás Mártonék szerint ezek a tartalmaik elősegítik a különböző világlátású állampolgárok közötti párbeszédet.

Látván, hogy mára már a Partizán vált szinte egyetlen olyan független sajtótermékké, amelynek kormányközeli véleményformálók (Gajdics Ottó, G. Fodor Gábor) és aktív fideszes politikusok (Révész Máriusz, Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár, Dézsi Csaba András győri polgármester) is hajlandók nyilatkozni, ez a cél teljesülni is látszik.

A döntéssel szemben a Partizán fellebbezést nyújtott be a közösségimédia-óriásnál, ez azonban egyelőre nem járt sikerrel. Szerintük a Facebook átlépett egy határt azzal, hogy indokolatlanul cenzúrázta a kérdéses riportot, és a bevezetett korlátozásokkal tartósan súlyos szakmai és gazdasági kárt okoz a csatorna számára.

Egyébként miközben a Facebook szívesen hivatkozik arra, hogy a tiltások nem veszélyeztetik a szólásszabadságot, a közösségi oldal adminisztrátorai gyakran nehezen megindokolható módon tiltanak le egyes tartalmakat. Áprilisban például több mint 12 ezer, az indiai miniszterelnökkel szemben kritikus bejegyzés tűnt el miután a Facebook rövid időre blokkolta a #ResignModi, azaz „Modi mondjon le” hashtaggel ellátott posztokat. A bejegyzések néhány óra elteltével hamarosan újra elérhetővé váltak, ezt követően a Facebook illetékes szóvivője úgy nyilatkozott, nem az indiai kormány kérésére alkalmazott cenzúra történt, hanem véletlen hiba folytán váltak elérhetetlenné a Narendra Modi lemondását követelő posztok.

A Facebook indiai központja tavaly augusztusban keveredett komoly botrányba, miután a Wall Street Journal kiderítette, hogy egyik alkalmazottját szoros szálak fűzik az indiai kormánypárthoz.

Ráadásul a valóban gyűlöletkeltő tartalmak eltávolításában sem mindig jeleskedik a kaliforniai székhelyű közösségi oldal.

A Center for Countering Digital Hate (CCDH) civil szervezet kutatói hat hét alatt több száz náci és neo-náci, valamint fehér felsőbbrendűséget terjesztő bejegyzést jelentettek a közösségi oldalak moderátorainak, melyek összesen több mint 7,3 millió interakciót értek el a platformokon.

Elmondásuk alapján, habár mind a 714 megjelölt tartalom sértette az oldalak közösségi alapelveit, kevesebb mint egyhatodukat távolították el, vagy törölték a felhasználó profilját, melyről a bejegyzés származott.

A jelentés alapján a közösségi oldalak fellépése kifejezetten gyenge az antiszemita összeesküvés elméletekkel szemben, ilyenek például a Rothschild családhoz és Soros Györgyhöz köthető konspirációs teóriák, de olyan álhírek is előfordultak, melyek a zsidósághoz kötötték a világjárvány kirobbanását. A holokauszttagadást szintén nem szűrték kellőképpen, azok a bejegyzések, melyek relativizálták az áldozatok számát, vagy tagadták a harmadik birodalom bűneit, 80%-ban ellenőrizetlenül maradtak. A kutatás alapján a Facebook teljesített a legrosszabbul.