Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az Országos Roma Önkormányzat választási listáját, aminek éléről leszorult a Lungo Drom

Ez a cikk több mint 2 éves.

November kilencedikén szavazta meg az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a 2022-es választáson induló képviselőinek listáját, melynek első helyére az ORÖ elnöke és a Fiatal Romák Országos Szövetségének képviselője, Agócs János került.

A lista első helyéről három szavazattal csúszott le Farkas Félix, az ORÖ jelenlegi szószólója, a Fidesszel szövetséges Farkas Flórián – Farkas Félix csak névrokona – vezette Lungo Drom szervezet tagja. A lista első helyéről való kiszorulás komoly problémát jelenthetett volna a Fidesznek, elcsúszva így egy könnyen megszerezhető mandátumtól.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése, mely szerint a lista megszavazása alkotmányellenes volt, tehát mentőöv lehet az ORÖ Fidesz-szövetséges szárnyának.

A Lungo Drom és szövetségesei már egyszer megtámadták a listát és a döntést a bíróságon, azonban a beadványt még novemberben elutasította a Fővárosi Törvényszék. Az Alkotmánybíróságon azonban sikerrel jártak, a taláros testület a panasz benyújtását követően öt nap alatt döntésre jutott.

A Juhász Miklós vezette alkotmánybírósági tanács szerint november kilencedikén néhány perc különbséggel módosították a Szervezeti és Működési Szabályzat nemzetiségi listaállítás belső eljárásrendjéről szóló mellékletét, majd ennek alapján döntöttek a 2022-es országgyűlési választásokra való listaállításról, és rögtön ezután, titkos szavazással a jelöltek személyéről és sorrendjéről, írja a HVG.

Juhász indoklása szerint felkészülési idő nem volt a szavazásra, „a szavazást és így a jelöltállítást érdemben befolyásolta, a módosított szabályozáshoz való alkalmazkodást lényegében ellehetetlenítette”.

Továbbá azt is sérelmezte a tanács, hogy a roma választópolgároknak nem adtak időt arra, hogy reflektáljanak a módosításokra, és véleményeiket közölni tudják a képviselőknek a jelöltállítással kapcsolatban.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság szerint a novemberben megszavazott lista sérti a jogbiztonságot, és ebből kifolyólag alaptörvény-ellenes, és sértheti a jövő évi országgyűlési választás tisztaságát. Ezért az Alkotmánybíróság a jelölti listával kapcsolatos határozatokat megsemmisítette, az azokat jóváhagyó bírósági végzésekkel együtt.

Néma képviselet

2019-óta a Lungo Drom folyamatosan veszített relevanciájából az önkormányzatban, elnökét, Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselőt pedig számtalan kritika érte a roma közösség részéről, miszerint nem végez igazi érdekképviseleti munkát a parlamentben.

Számos roma civil szervezettel összhangban az 1Magyarország Mozgalom októberben fogalmazott meg kritikát a jelenlegi cigány önkormányzati és parlamenti képviselőivel szemben. A roma kisebbség helyzetén és reprezentációján a mozgalom szerint csak olyan képviselők képesek javítani, akik tisztában vannak a cigányság és a szegénység problémáival, és akik meghallgatják az általuk képviselt emberek igényeit és kritikáját. Ezzel szemben Farkas Flórián az egyik legpasszívabb parlamenti képviselő, 2014–2018-as ciklusban a legkevesebbszer felszólaló nemzetiségi szószóló volt, négy év alatt összesen három alkalommal, összesen nyolc percben beszélt, írja a Telex.

A kétharmados parlamenti többség szempontjából sem lenne mindegy, hogy ki lesz az ORÖ listájának az élén

A 2014-ben bevezetett nemzetiségi lista lehetővé teszi a magukat nemzetiségiként regisztráló magyar választók számára, hogy az országos lista helyett a nemzetiségi listára szavazzanak a választáson.

A nemzetiségi lista első helyén állónak elég összegyűjtenie a pártlistás szavazáson mandátumot érő szavazatszám negyedét ahhoz, hogy a pártlistákról kiosztandó képviselői helyek rovására maga is országgyűlési mandátumhoz jusson, ez nagyjából 20-25 ezer szavazatot jelent. Így jutott képviselői mandátumhoz 2018-ban a rendre a fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre.

A roma kisebbségnek azonban eddig nem sikerült ilyen módon képviselőt juttatnia a parlamentbe, 2018-ban többek között azért nem, mert Lungo Drom azt kérte a romáktól, hogy iratkozzanak le a névjegyzékről, és a parlamenti választáson listán is szavazzanak a Fideszre.

Ezek alapján elmondható, hogy sem a Fidesznek, sem Farkasnak nem áll érdekében több roma képviselőt bejuttatni a Parlamentbe.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán