Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szakszervezetek tiltakoznak az önkormányzati elvonások ellen, de a szövetség pozitívan ítéli meg a minimálbér-megállapodást

Tizenhárom fővárosi cégnél és intézménynél működő szakszervezet, valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nevében Székely Tamás alelnök közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy tudomásul veszik, a kormányzati elvonások miatt nem tudott béremelést biztosítani a Fővárosi Önkormányzat. Az aláíró szakszervezetek azt ígérik, hogy „a bérmegállapodás végrehajtását biztosító kormányzati kompenzáció érdekében további akciókat szerveznek”.

Amint azt a szakszervezetek közleménye is említi, az iparűzési adók csökkentését a kormány a minimálbérmegállapodásba is „becsomagolta”, amiről korábban a kormány a járványkezelés címszaván határozott. Tudvalévő, 2020 végén a koronavírus-járvány miatt hátrányt szenvedő vállalkozások ürügyén fölözte a kormány az iparűzési adót, és az iparűzési adó csökkentésének egy éves meghosszabbításával kompenzálta a munkáltatókat a minimálbéremelésért, ami az önkormányzatok elsőszámú bevételi forrása. Ennek viszont azok a dolgozók is kárát látják, akik önkormányzatok alkalmazásában dolgoznak.

Arra a kérdésre, hogy mindennek fényében inkább pozitívan, vagy inkább negatívan ítéli meg a megállapodást, Székely Tamás a MASZSZ alelnöke azt mondta, hogy „a minimálbéremelést nagyon pozitívan ítélem meg, különös tekintettel arra, hogy 260 ezer lesz a garantált bérminimum és így 800 ezer embernek lesz 40 ezer forinttal több a bére”, majd hozzátette:

„A minimálbér-tárgyalásoknak és a minimálbérmegállapodásnak nem része az iparűzési adó 1%-on való tartása. Ez a kormányzat egyoldalú döntése.” Erre egyébként a szakszervezetek nyilatkozata is tett utalást. 

A szakszervezetek közleménye továbbá megerősíti, hogy a Fővárosi Közgyűlés már 2022-re „érdemi emelést helyezett kilátásba”, amire el is különítettek 15 milliárd forintot a 2022-es évi költségvetés tervezetében. Az iparűzési adó kormányzati elvonása viszont 20,5 milliárdos kiesést jelent Budapestnek, aminek biztosítását követelik a kormánytól az aláíró szakszervezetek:

„…a Fővárosi Önkormányzat akár folyószámlahitele terhére ezt az összeget megelőlegezi a kormányzati forrás megérkeztéig.”

A közlemény említést tesz a 2020 tavaszán bevezetett Budapest-pótlékról is, amivel a fővárosi intézmények közalkalmazottainak munkáját kompenzálják -a szakszervezetek szorgalmazzák a pótlék egységes bevezetését, de annak teljes bevezetését a kormányzati elvonások miatt „nem látják biztosítottnak”.

November 19-én zajlott a MASZSZ tisztújító kongresszusa, amelyen a három jelölt közül – Székely Tamás, Hercegh Mária és Pallagi Gyula – az érvénytelen szavazatok magas száma miatt nem tudott elnököt választani a szövetség. A Népszava információi szerint többek között azért sem tudott elnököt választani a közgyűlés, mert a tagság egy része kifogásolta, hogy Székely Tamás ügyvezetőként nem adott elegendő időt a minimálbérmegállapodás véleményezésére, mielőtt a MASZSZ nevében is aláírta azt. A MASZSZ következő tisztújító kongresszusát várhatóan jövő tavaszig hívják össze.

Címlapkép: Székely Tamás beszédet mond a rabszolgatörvény elleni tüntetésen 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc