Több ezren tüntettek szombaton Szerbiában egy, a kormány által is támogatott lítiumbánya megnyitása ellen, amely várhatóan jelentős környezetkárosítással jár majd. A szerb kormány legújabb rendelkezéseivel jelentős ásványkincseket ajánlott fel a kínai Zijin rézbányának, és az ausztrál Rio Tintonak, a lakosság pedig tiltakozik a multik környezetszennyezése ellen, írja a Reuters.
Több ezren vonultak utcára Belgrádban, ahol a tömeg azt követelte, hogy a Rio Tinto tűnjön el a Drina folyótól. A transzparenseken „Nem adjuk el Szerbia természeti kincseit” valamint „a folyóért, földélt és levegőért” jelszavak voltak olvashatóak. A demonstrálók blokádokat is állítottak számos helyszínen, köztük Újvidéken, Szabácsban, Zajecarban és Nisben.
A Rio Tinto bánya a kormányon levő Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić elnök támogatását élvezi. Az országos méretű felháborodás azért tört ki, mert a szerb parlament elfogadta a helyi népszavazási törvény és a földek kisajátításáról szóló törvényjavaslatait.
Habár a Rio megígérte, hogy betart minden hazai és uniós környezetvédelmi előírást, a környezetvédők szerint a tervezett 2,4 milliárd dolláros lítiumbánya visszafordíthatatlanul szennyezné az ivóvizet a térségben.
A tüntetők úgy vélik, a múlt hónapban elfogadott népszavazási törvény kétszer annyira megnehezíti a környezetszennyező beruházással szembeni tiltakozást, csakúgy mint a kisajátítási törvény, amely megkönnyíti az államnak a magánterületek megszerzését.
Múlt héten is demonstráltak az országban, az aktivisták és a helyi lakosok blokád alá vonták a közúti forgalmat Szerbia több településén, köztük létfontosságú hidakat, autópályákat is megbénítottak. A tüntetés napján Aleksandar Vučić, Szerbia elnökének pártja választási nagygyűlést tartott Belgrádban. Az illiberális SNS párt hívei és a demonstrálók között Szerbiában több helyszínen konfliktus tört ki. A tüntetők Belgrádban a külvárosi felhajtókat és hidakat lepték el, miközben kormányellenes jelszavakat skandáltak. Újvidéken összecsapás is volt tüntetők és ellentüntetők között. A környezetvédelmi kérdéseken túl, többen azért is támadják a szerb kormányt, mert úgy érzik, hogy az kiárusítja a nemzeti vagyont.
Korábban már mi is beszámoltunk Szerbia lítiumban gazdag területeinek kiaknázásáról. Az országban először 2004-ben fedezték fel az ásványkincset, melynek piaci értéke az utóbbi időben rohamosan megnövekedett, mivel nélkülözhetetlen az akkumulátorok gyártásához, amelyek a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás alapját képezik.
A lítiumban és bórban gazdag, jadarit-érc idevonzotta az angol-ausztrál Rio Tinto vállalatot – a világ második legnagyobb bányavállalatát –, amely elkezdte tervezni a stratégiailag fontos érc kiaknázását. A vállalat földalatti bánya építését tervezi, ahonnan a feldolgozás után bórsav, lítium-karbonát és nátrium-szulfát formájában nyerik ki a végterméket. Habár a Rio Tinto hagsúlyozza, módszereik a legkevésbé károsak a környezet számára, a helyi lakosságnak pedig nem kell aggódnia az esetleges szennyezés miatt, a projektet ellenző aktivisták szerint nem minden olyan mesés, mint amilyennek azt a cég lefesti. Állításuk szerint a jadarit kitermelése kimerítheti a Drina folyó menti termékeny földek mezőgazdasági potenciálját. Már több tüntetést is szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a beruházási és termelési folyamatok átláthatatlanságára. Az aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy bár a Rio Tinto a helyi közösség bevonásával dicsekszik, a lakosok közben informálatlanok maradnak.
Szerbiának ezen a részén a folyók gyakran kiáradnak. Mivel a hulladéklerakót a Jadar folyó közelében tervezik elhelyezni, egy árvíz akár még nagyobb ökológiai katasztrófát jelenthet. Emellett, a Rio Tinto piszkos múltját ismerve, a helyi lakosok kételkednek abban, hogy a vállalat a rendelkezésre álló legjobb technológiákat fogja alkalmazni, és aggódnak amiatt is, hogy eltűnik a termékeny talaj, amelyből eddig hagyományosan éltek.
