Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellenzék azt követeli a választási irodától, hogy naponta tegye közzé, hány választó lakik az egyes településeken

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki Zay Péter és a közös listát állító ellenzéki pártok elnöke az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül azt a salátatörvénybe rejtett törvénymódosítást, amely legalizálja a fiktív lakóhelyek létesítését, és amelyet az Országgyűlés a múlt héten fogadott el – erről a hatpárti ellenzéki szövetség és a Mindenki Magyarországa Mozgalom adott ki közös közleményt csütörtökön, amelyet szerkesztőségünknek is elküldtek. A DK, az MSZP, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik azt várja a taláros testülettől, hogy a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg.

Az ellenzék szerint a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt úgy vélik, a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a „billegő”, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok. Szerintük mindkét lehetőség megnyitja az utat egy-egy választókerület választási eredményének tudatos eltérítésére, azaz áttételesen a választás kimenetelének befolyásolására.

„Egyértelműnek tűnik, hogy a kormánypártok komolyan megijedtek az egységes ellenzék várható választási győzelmétől, és most ilyen jogi trükközéssel akarnak megágyazni annak, hogy választási csalással tarthassák meg a hatalmukat”

– írják közleményükben.

Mindemellett a Nemzeti Választási Irodához is fordul a hatpárti szövetség, és követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme.

Azért követeleik ezt, hogy bárki számára folyamatosan nyomon követhető legyen: a természetes demográfiai és népességmozgási folyamatokból adódó mértéket meghaladóan, választási csalásra utalóan változik-e a választások előtt egy-egy település vagy választókerület választásra jogosult polgárainak a száma.

„Ha ezt a kezdeményezést az NVI elutasítja, az nyílt beismerése lesz annak, hogy mire készülnek a kormánypártok. Ebben az esetben az ellenzéki pártok naponta fogják közérdekű adatként kikérni, és szükség szerint bíróság előtt kiperelni ezeket az adatokat.

Mint azt korábban megírtuk, a múlt héten elfogadott módosítás értelmében a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul , hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

A törvénymódosítást azért is kíséri nagy felháborodás az ellenzéki oldalon, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson.

Szerdán az ATV Híradójának kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ úgy reagált a törvényjavaslatot ért kritikákra, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes törvényjavaslata, ami megváltoztatná a lakóhely jogi fogalmát, „nem választójogi kérdés”.

„A törvénymódosításnak a választójoghoz semmi köze, a választási jogszabályok nem módosultak. Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól”

–  közölte a csatornával a kormány kommunikációja.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán