A kormány nemrég jelentette be, januártól bruttó 200 ezer forintra növeli a minimálbért, a garantált bérminimum pedig 260 000 forintra nő. A minimálbér esetében ez nettó 133 ezer forintot jelent, amely még így is nagyjából a létminimumhoz szükséges összeg. A kormány ráadásul nagyon munkáltatóbarát alkut kötött, a minimálbér-emelésért azzal kompenzálja a munkaadókat, hogy csökkenti az adóterheiket, köztük a szociális hozzájárulási adót, és 2022-ig meghosszabbítja a 2021-ben bevezetett iparűzési adó megfelezését.

Az önkormányzatok számára azonban egyedül az iparűzési adó maradt önálló bevételi forrásként, ennek a terhére tudnak megállapodni saját alkalmazottaikkal, hogy milyen egyéb juttatásokat kapjanak a dolgozók.

Most azonban esélytelenné vált, hogy az állam által nyújtott béren túl bármiben egyéb juttatásról tárgyalhassanak. Az adónem megfelezését a kormány tavaly ősszel a járványhelyzettel indokolta, ám most a minimálbér-emelésének garanciájaként ajánlotta fel a munkáltatók számára, ezzel tovább rontva a közszférában dolgozók helyzetén.

A Mérce a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnökével, Boros Péternével beszélt, hogyan érinti a közszféra dolgozóit a minimálbér-emelés.

„Az a hasamra ütök megoldás, hogy kitalálom, hogy legyen bruttó 200 ezer forintos minimálbér, a közszférában nem megoldás.”

Az MKKSZ hangsúlyozza, a közszféra egészére országos szinten egyetlen megállapodás sem jött létre 10 éve, bár a szakszervezet többször is kezdeményezte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum összehívását. Mindenkire kiható keresetnövelés szintén nem történt, pedig a minimálbér-emelés nem sokat jelent a közalkalmazottaknak. Az elnök szerint jelentős részben szellemi foglalkozásúak dolgoznak a közszférában, ám a diplomások keresetének növelésére nem szenteltek elég figyelmet.

„Új rendszerű minimáltarifákra lenne szükségünk, hogy minimálbér terén ne legyünk az EU 26. helyezettjei.”

Az MKKSZ elnöke szerint először is nem bruttó, hanem legalább nettó 200 ezer forintos minimálbérre lenne szükség, hogy a közszférában dolgozókat az állam képes legyen megtartani. A szakszervezet 30%-kal emelné a garantált és a diplomás bérminimumot – javaslatukat a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldala már elfogadta – valamint nyomatékosították, a kormányhoz is el fogják juttani a javaslatot.

„A közszféra bele kell hogy szóljon a saját kereseteinek változásába.”

Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök, vagyis Orbán Viktor a kormányzati tisztviselők jogállásáról szóló törvényének értelmében munkáltatónak számít, ám kifejezte kétségeit afelől, hogy a kormányfő vajon tisztában van-e ezzel a ténnyel.

Az elnök hozzátette, az egyre növekedő infláció miatt akinek nem növelik a keresetét, annak jövőre 5%-kal kevesebbet fog érni a bére. Éppen ezért az egyszeri 20%-os emelés nem elégséges, inflációkövető béremelésekre van szükség.

„A minőségi közszolgáltatást érintő fricska ez a kormány részéről, nem vesz minket komolyan.”

Az MKKSZ szerint a helyzetet csak az általuk javasolt minimáltarifa-rendszer, inflációkövető garantált bérezés, valamint egységes cafeteria-rendszer képes megoldani. Ha pedig nem lesz változás, és maradnak az alacsony bérek, egyre több pedagógus, szociális dolgozó, rendőr és önkormányzati köztisztviselő lesz elégedetlen.

A minimálbér-megállapodás ráadásul egy olyan adópolitikai intézkedéseket is tartalmaz, amelyek jelentős mértékben csökkentenék a munkáltatók adóterheit, erről viszont az MKKSZ-t szintén nem kérdezték meg. „A kormány negligálja az érdekegyeztetést, csak helyettes államtitkárokat küld, akik nincsenek semmire se felhatalmazva.” A szakszervezet elnöke szerint olyan, mintha nem feloldani akarnák, hanem inkább szítanák az ellentéteket.

Jelenleg úgy tűnik, hogy sem a kormány, sem az ellenzék nem látja a versenyszféra és a közszféra érdekképviselete közti alapvető különbségeket, ráadásul a mindenkori hatalom még azzal sincs tisztában, hogy a közszférában dolgozók számára ő a munkáltató.

A munkáltatónak pedig nem egyszeri béremeléssel kell segítenie a dolgozókat, hanem folyamatos és intézményesült érdekegyeztetéssel.

Boros Péterné az MKKSZ szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy valószínűleg jövőre is fegyverként akarja használni az iparűzési adót a kormány, még nehezebb helyzetbe hozva az önkormányzatokat és végső soron minden magyar állampolgárt.

Az elnök szerint abból, hogy az iparűzési adó felezésére tett javaslatot komolyan tárgyalják a Belügyminisztériumban, látható, hogy az azt benyújtó „hozzá nem értő személy a kormány megrendelésére cselekedett”.

„Mi nem akarjuk azt, hogy még politikai céllal feszültséggerjesztésre is felhasználjanak bennünket” – tette hozzá.