Sok ígérettel zárult a COP26 Klímakonferencia Glasgowban, mégis sokan csalódottak maradtak az eredményeket illetően, ahogy az a Másfélfok is megírta elemzésében. Ez nem olyan meglepő, hiszen ezek az ígéretek erősen rímelnek a korábban már megkötött, de be nem tartott megállapodásokra. De mit is jelent a „Glasgow Climate Pact”, a COP26 döntése?
A Klímacsúcs tétje igazán nagy, hiszen a konferenciát megelőző hónapokban megjelent tanulmányok szerint a klímaváltozás hatásait a legjobb esetben is csak mérsékelni tudjuk, a 2015-ös párizsi egyezményben foglaltakat pedig nem sikerült betartani.
A globális felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához 2030-ra felére kéne csökkenteni az országok jelenlegi kibocsátását. A Climate Action Tracker (CAT) elemzése szerint azonban a „Glasgow Climate Pact” vállalásai nem elégségesek ehhez.
A COP26 döntéseket betartva a század végére még mindig legalább 2,4 fokos lenne a felmelegedés. Ez jócskán fölé megy a párizsi egyezményben foglalt 1,5 foknak.
A Demand Climate Justice (Klímaigazságot Követelünk) nevű kampányösszefogás sajtótájékoztatóján is felszólaló Meene Raman szerint „illúzió és hazugság, hogy ez a megegyezés és csomag képes 1,5 °C-n tartani a globális felmelegedést”.
A Glasgow-i Klímakonferencia egyik legnagyobb eredményének tekinthetjük, hogy ez az első olyan klímapaktumot, ami konkrét ígéretet tesz a szénkitermelés és -használat csökkentésére.
A döntés azonban így is csalódást okoz, főként a klímaváltozás hatásai által jobban érintett déli országoknak, hiszen a szén teljes kivezetés helyett csupán a csökkentését helyezték kilátásba.
A szén teljes kivezetésének megakadályozásáért India vitte el a balhét nyilvános kiállásával, de valójában az Egyesült Államok és Kína is nagy szerepet játszott az eredmény felpuhításában. India klímaminisztere, Bhupender Yadav érvei szerint az országnak előbb a szegénységet kell felszámolnia és felzárkóznia a fejlett országokhoz, utána tud csak megfelelő erőforrásokat biztosítani a megújuló energiaforrásokra való áttérést. Ez el is vezet a COP26 másik látszat megoldásához.
World leaders toss a coin at Trevi for good luck fighting the climate emergency pic.twitter.com/zFIDPJnVf7
— Bruno Maçães (@MacaesBruno) October 31, 2021
A paktum részeként a fejlett országok elköteleződtek amellett, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt finanszírozást, vagyis azt a támogatást, amivel a fejlődő országok alkalmazkodni tudnak a klímaváltozás hatásaihoz, illetve fenntartható energiaforrásokra tudnak átállni.
Korábban, 2009-ben tettek ígéretet, hogy legkésőbb 2020-ig évi 100 milliárd USD-ral támogatják a közös alapot. Vagyis 2020 és 2024-es időszakra már 500 milliárd USD-nek kellene a fejlődő országok rendelkezésére állnia, ám ebből az összegből legkorábban 2023-ra láthatunk valamit.
A Glasgow Climate Pact szövegében ugyan benne van, hogy a fejlett országok „mélységesen sajnálják” az elmulasztott határidőt, de a teljes összeg kifizetésére továbbra sincs garancia.
Saraw Shaw, a Föld Barátai képviselője ‘a nagy glasgow-i megúszásnak’ nevezte a klímacsúcsot, mivel szerint a gazdag országok igyekeztek minden felelősséget átnyomni a fejlődő országokra, miközben a megígért anyagi támogatással se hajlandóak elősegíteni a törekvéseiket vagy a klímaválság okozta egyre súlyosabb károk elhárításában.
A jövő évi konferenciát Egyiptom rendezi majd, ahol talán nagyobb figyelmet kapnak a fejlődő országok problémái. Minél tovább húzzák az országok a konkrét intézkedéseket, annál nehezebb lesz majd az átállás, illetve annál súlyosabb következményekkel kell majd szembenéznünk, emelte ki a Másfélfok.
