Magyar idő szerint délután 1-kor kezdetét vette, az ENSZ  hat évente aktuális éghajlatváltozási konferenciája, a kéthetes glasgow-i klímacsúcs, (Conference of the Parties-COP26), ahol  világ országainak küldöttei és vezetői hírességek és nagyvállalatok vezéreinek társaságában vitathatják meg, hogy az emberiség hogyan küzdhet a klímaválság megfékezése ellen.

A nyitóünnepély után a világvezetők közül előbb António Gutteres, majd a klímacsúcsnak otthon adó Nagy-Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson szólalt fel. A konzervatív politikus hűen anekdotázós stílusához beszédét „Skócia leghíresebb szülöttének”, James Bondnak a megemlítésével kezdte.

Szerinte akárcsak a 007-es ügynöknek, a Cop26-on összegyűlt vezetőknek is az a feladata, hogy rájöjjenek, melyik vezetéket kell elvágniuk, hogy hatástalanítsak az időzített bombát, csak ellentétben a nagysikerű brit akciófilmekkel, a klímaválság képében itt egy nagyon is valódi robbanószerkezetről van szó.

Utalva a légtérbe kerülő nagy mennyiségű  szén-dioxidra szerinte a napról napra növekvő károsanyag-kibocsátással egy „láthatatlan, fojtogató lepedőbe” csavarjuk a bolygónkat , ezzel kerülvén egyre közelebb ahhoz, hogy véget vessünk a ma ismert életmódunknak. Emellett Johnson leszögezte, hogy szemben azzal, amit egyes klímaváltozás-tagadók hirdetnek, a klímaválság teljes egészében az emberi tevékenység következménye.

Szerinte a most meghozott klímavédelmi lépések elsősorban azoknak az életre lehetnek a leginkább hatással, akik még meg sem születtek, hiszen ők már egy teljes gőzzel tomboló klímaválság időszakába fognak beleszületni ha nem cselekszünk. Ezért szerinte teljesen érthető azoknak a fiatal klímaaktivistáknak a frusztráltsága, akik szerint a világ vezetői-akik közül többen már valószínűleg meg sem fogják élni a tétlenségük okozta klímakatasztrófa kicsúcsosodását- nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése és a kevésbé környezetszennyező gazdaság megteremtése érdekében.

A tory politikus külön kiemelte a gazdagabb országok felelősségét a klímaváltozás megfékezésében. A glasgow-i klímacsúcs előtt a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-ak Rómában külön találkozót is  szervezet az általuk képviselt álláspontok egyeztetésére, ám ahogy azt a Greenpeace is megjegyezte, az általuk beharangozott klímavédelmi vállalások köszönő viszonyban sincsenek azzal a megkülönböztetett felelősséggel, ami a vagyonos országokat terheli az éghajlatváltozás kapcsán.

A brit miniszterelnök szerint ambiciózus lépések nélkül igen sötét jövő elé néz az emberiség. Amennyiben a Föld légkörének átlaghőmérséklete az ipari forradalom kezdetéhez képest mér szinthez képet két Celsius-fokkal növekszik, az emberek százmillióinak sodorná veszélybe az élelmiszerellátását, három foknál megsokszorozódnának a szélsőséges időjáráshoz köthető természeti katasztrófák, míg négyfokos növekedés esetén a tengerszint emelkedésének hála olyan városok kerülnének a víz alá mint Miami, Sanghaj vagy az egyiptomi Alexandria.

Boris Johnson szerint több mint szimbolikus, hogy a világ vezetői ma Glasgow-ban gyűltek össze megvitatni a klímaválságot, hiszen 250 éve a skót város volt az, ahol James Watt és üzlettársa Matthew Boulton kifejlesztették azt a szénnel hajtott gőzgépet, ami az ipari forradalomhoz és ezen keresztül a klímaválsághoz vezetett. Azonban szerinte a ma kezdődő klímacsúcs egy új, zöld ipari forradalom kezdetét is jelentheti, hiszen a megfelelő anyagi ráfordítással felpörgethető az a technológiai fejlődés amellyel felválthatók a környezetszennyező járművek, fenntarthatóbbá válhat a mezőgazdaság és kivezethetjük az olyan környezetkárosító energiaforrásokat, mint a kőszén vagy a kőolaj.

A brit miniszterelnök szerint azzal, hogy hazája már nagyobb részt fedezi az engergiaszükségleteit szélenergiából mint szenet használó erőművekből, már meg is tette az első lépését annak érdekében, hogy Nagy-Britannia a „szélenergia Szaúd-Arábiája legyen”.

A jobboldali politikus szerint a klímaválság megoldásában a kormányok nem támaszkodhatnak egyedül a saját forrásaikra, szükségük van a magántőke támogatására is. Miközben ezzel a kijelentésével Boris Johnson nem hazudtolta meg saját és pártja piacpárti, szabadkereskedelmet támogató gazdasági elképzeléseit, nem árt észben tartani, hogy egyre többen vannak olyanok, akik szerint a kapitalista berendezkedés nemhogy nem képes megállítani a klímakatasztrófát, de jelentős részben felelős is érte.