A török katonai hírszerzés (MIT) egyik tisztviselője a Reuters amerikai hírügynökségnek pénteken megerősítette, hogy Törökország megkezdte az észak-szíriai kurd többségű Tell-Rifaat városának és környékének megtámadását előkészítő tervek kidolgozását.
Az újabb – egészen pontosan harmadik – nagyobb kurdellenes hadműveletet akkor indítaná meg Törökország, ha az ISIS ellen harcoló kurd milíciákat támogató Egyesült Államokkal, illetve a Basár Asszad szír elnököt segítő Oroszországgal megszakadnának a tárgyalások a régió stabilitásáról.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatóján az Ahval News hírportál híradása szerint arról beszélt, hogy sem az USA, sem Oroszország nem tartotta be ígéreteit Észak-Szíriával kapcsolatban Törökországnak, ezért Ankara saját hatáskörben kell, hogy intézkedjen.
A mostani feszült helyzet Törökország szerint az észak-szíriai kurd milíciának, a YPG-nek (Népvédelmi Egységek) egy állítólagos támadása okozta, amelynek során egy a YPG kezén lévő Tell-Rifaatból indított rakétatámadás végzett két török katonai rendésszel a törökök által támogatott iszlamista milíciák ellenőrizte Azaz régióban.
A területet azóta tartják ellenőrzésük alatt a Törökországhoz hű iszlamista milíciák, amióta 2016-ban a törökök megtámadták és elfoglalták Afrin városát, egy hadművelet keretében, amelyről ők azt állították, hogy az országuk déli határait akarják vele megóvni a „terrorista” YPG-vel szemben. Ankara régóta terrorszervezetként hivatkozik a kurdok önvédelmi egységeire, amelyek sikeresen harcoltak az ISIS terroristái ellen évek óta, megvédve a szír-török határvárost, Kobánit 2014/2015-ben, majd felszabadítva a terrorszervezet fővárosának számító Rakkát 2017-ben.
A szélsőjobboldali ankarai kormányzat szerint a YPG a Délkelet-Törökországban a nyolcvanas évek óta felkelést folytató, és számos állam szerint terrorszervezetként működő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik ága. A nemzetbiztonságra hivatkozva Recep Tayyip Erdoğan török szélsőjobboldali elnök mindezidáig két nagyszabású katonai inváziót vezetett az Észak-Szíriai kurd területek ellen, nagy mennyiségű civil áldozatot követelve, és erőszakosan megváltoztatva a helyi demográfiát a kurdok rovására.
Ahogyan arról májusban a Mérce is beszámolt, tavasszal több mint két tucat emberi jogi szervezet fordult az ENSZ-hez és a világ nagyhatalmaihoz, hogy szüntessék meg a török megszállást az észak-szíriai Rojava területén található Afrinban és környékén.
A jogvédő szervezetek jelentése szerint a török hadsereg és a velük szövetséges szír zsoldoscsapatok általi megszállás előtti időkben Afrin lakosságának 96 százalékát adták a kurdok, ebből mára, néhány év leforgása alatt 25 százalék maradt.
Nemrég derült ki az is, a területet jelenleg ellenőrző török-szövetséges iszlamista milíciák kiskorú kurd és jezid lányokat adtak el szexrabszolgának a területről a Líbiában ugyancsak török szövetségben harcoló zsoldosoknak.
Az úgynevezett „Olajág-hadművelet” befejezése után az addig a YPG és Női Védelmi Egységek (YPJ) által ellenőrzött afrini régiót szisztematikusan kifosztották a török csapatokkal vállvetve harcoló dzsihadista különítmények. Sok kurd civilt elüldöztek földjeikről és házaikból, ahova aztán dzsihadisták költöztek be. Azóta élet és halál urai lettek, tavaly például egy mindössze tíz éves, Down-kóros kisfiút raboltak el édesapjával és nagyapjával együtt, szabadon engedéséért pedig 10 000 dollárt kértek a családtól. Miután azt nem tudták kifizetni nekik, ők kivégezték a három fogva tartottat.
Az Emberi Jogok Afrini Szervezete jelentése szerint az elmúlt évben több száz helyi nőt és nem kevés kiskorú lányt raboltak el fegyveresek, hogy aztán Líbiába szállítsák őket, ahol a helyi dzsihadistáknak adják el őket szexrabszolgának. A Skynewsnak sikerült interjút készítenie egy kurd nővel, akinek elmondása alapján Afrinban állandósultak az emberrablások, elsősorban fiatal lányok esnek a dzsihadisták áldozatául, mivel a legtöbb pénzt kiskorú szexrabszolgákért kapnak.
Szintén a Mércén számoltunk be arról is, hogy a nyár folyamán Oroszország, Törökország és Irán egy egyezményben közösen utasítottak el minden kurd önállósodási törekvést. Hogy a „kurdbarát” hírében álló Joe Biden amerikai elnöktől se lehet sok jóra számítaniuk a rojavai kurdoknak, arról – szintén nyáron – ebben az elemzésünkben írtunk bővebben.
